180959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány illetve takarmányadalék előállítására szilárd, rostos mezőgazdasági melléktermékekből és lédús, szerkezetnélküli ipari melléktermékekből vagy hulladékanyagokból
MAGYAR SZABADALMI 180959 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS jifek Bejelentés napja: 1977. IX. 23. (SCHA-182) Nemzetközi osztályozás: NSZO3: iígjjp Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1976. IX. 24. (P 26 43 093.3 szám) A 23 K 1/00 f f'V\ ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. VIII. 30. Megjelent: 1984. VIII. 31. u $ SuWiu»; Tú ^ f V * * J Schanze Rudolf vegyész, Ncumarkt, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás takarmány illetve takarmányadalék előállítására szilárd, rostos mezőgazdasági melléktermékekből és lédús, szerkezet-nélküli ipari melléktermékekből vagy hulladékanyagokból 1 A találmány tárgya új eljárás takarmány illetve takarmányadalék előállítására szilárd, rostos mezőgazdasági melléktermékekből és lédús, szerkezet-nélküli ipari melléktermékekből vagy hulladékanyagokból. A találmány szerint legalább egy szilárd, nyersrostdús 5 mezőgazdasági mellékterméket, adott esetben aprítás után, összekeverünk legalább egy lédús, folyékony vagy nedves, emészthető, szerkezet-nélküli ipari melléktermékkel illetve hulladékanyaggal és adott esetben vízzel, az így kapott elegyet egy önmagában 10 ismert zöldtakarmány vagy iszapszárító berendezéssel szárítjuk, és végül önmagában ismert módon takaimánnyá vagy takarmányadalékká alakítjuk. Ismeretes a kérődzők és sertések takarmányozása gabona- és pillangósokból kapott szalmával mint bal- 15 Iaszt anyaggal. Miután a szalma vagy térfogata és tápértéke csekély, csak szükség esetén használják fel takarmányozási célra. Az utóbbi években a mezőgazdaság szerkezete alapvetően megváltozott. Sok helyen felhagynak az állattartással és helyette gabona és pil- 20 langósok termesztésére rendezkednek be. így nagy mennyiségű szalma halmozódik fel. A talajviszonyok gyakran lehetetlenné teszik az alászántást, a szalma feleslegének elégetése pedig nem gazdaságos és a környezetszennyezés miatt egyre kevésbé lehetséges. 25 A szalmát mindezideíg nem lehetett állati takarmányként kellő hatékonysággal felhasználni. A szalma tápértékét ugyanis erősen korlátoza lignin-tartalma. A lignin miatt a szalma megfelelő értékesülése lehetetlen. Már korábban is kidolgoztak olyan eljá- 30 rásokat, melyek szerint a szalmát erős lúgokkal feltárják. Ilyen lépést tartalmazó eljárást ismertet például a 161 334 számú magyar szabadalmi leírás, ahol kérődző állatok takarmányozására szolgáló takarmányt állítanak elő úgy, hogy az első lépésben egy szálas szerkezetű cellulóz alapanyagot, például szalmát megőrölnek, és szódával vagy mésszel főzve feltárnak. Így egy többé-kevésbé ligninmentesített cellulóz pépet kapnak. Az ilyen eljárások segítségével a szalma takarmányértékét illetve emészthetőségét a korábbi 35—50%-ról 60—70%-ra sikerült emelni. Az így feltárt szalma hátránya azonban, hogy azt az állatok nem szívesen fogyasztják. Ezért ahhoz, hogy az állatok elfogadják, más takarmánnyal kell keverni, így például a 161 334 számú magyar szabadalmi 1 e ír ás szerint a fent ismertetett feltárással kapott pépet zöld takarmányokkal egészítik ki. A szalma további hátránya, hogy magas szénhidrát-tartalma ellenére sem tartalmaz említésreméltó további tápanyagokat, és csak kevés emészthető fehérjét és kevés ásványi anyagot tartalmaz. Előnye ugyanakkor a szalmának, hogy mint rostos anyag, mindaddig míg vázszerkezetét megőrzi, jóllakottsági érzetet kelt az állatokban, különösen a kérődzőkben, ugyanakkor a kérődzők emésztése során, külőrösén tejelő teheneknél, serkenti az ecetsavképződést a bendőben, és ezáltal növeli a tejképződést. Különös tulajdonságainál, nevezetesen rostos szerkezeténél, jóllakottság érzetét keltő hatásánál és az ecetsavképződést elősegítő hatásánál fogva a szál-180959
