180957. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-fenil-2-azolil-4,4-dimetil-pent-1-én-3-ol-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás 1-fenil-2-azolil-4,4-dimetil-pent-1-én-3-ol-származékok előállítására

15 180957 16 A találmány szerinti készítmények uborka­­lisztharmat (Sphaerotheca fuliginea) elleni védőhatásának vizsgálata Sagami-hanjiro uborkát 9 cm átmérőjű virágcse­répben termesztünk. A sziklevél megjelenése után az I. táblázat hatóanyagait tartalmazó emulzióba vihető koncentrátumok vízzel előre meghatározott értékre hígított oldatából 15-15 ml-t permetezünk a nö­vénykékre. A permet megszáradása után a levelekre Sphaerotheca fuliginea spóraszuszpenziót perme­tezünk, majd 27 5C-on, fluoreszcens fényben 10 napig inkubáljuk. Ezután meghatározzuk a fertőzött terület arányát a leveleken. A fertőzés mértékét a következő módon számítjuk ki: A vizsgált leveleken megmérjük a fer­tőzött területek arányát (%-ban) és ennek alapján meghatározzuk a fertőzési indexet (0, 1, 2, 3, 4 vagy 5). A fertőzés mértékét az alább megadott egyenlet segítségével számítjuk ki. 3. Kísérleti példa Fertőzési Fertőzött terület aránya index a leveleken 0 0 1 Kisebb a levélfelület 10%-ánál 2 Kisebb a levélfelület 30%-ánal 3 Kisebb a levélfelület 60%-ánál 4 Kisebb a levélfelület 80%-ánál 5 Nagyobb a levélfelület 80%-ánál A fertőzés mértéke (%) = (Fertőzési index x levelek száma) = ------------------------------------------- x 100 5 x (A vizsgált levelek száma) A vizsgálat eredményei a IV. táblázatban lát­hatók. A kísérleti adatokból látható, hogy a talál­mány szerinti vegyületek jelentősen nagyobb védőhatást mutattak, mint az ismert hasonló szer­kezetű fungicidek. IV. táblázat (I) általános képletű hatóanyagok védőhatása Sphaerotheca fuliginea-val szemben összehason­lítva ismert hasonló szerkezetű fungicidéval A hatóanyag száma az I. Hatóanyag­táblázatban tartalom a A fertőzés illetve jele* készítményben mértéke (%) (ismert (ppm) vegyület) 1 500 0,0 2 500 0,0 3 500 0,0 4 500 0,0 5 500 0,0 6 500 0,0 7 500 0,0 A hatóanyag IV. táblázat folytatása száma az I. táblázatban illetve jele* (ismert vegyület) Hatóanyag­tartalom a készítményben (ppm) A fertőzés mértéke (%) 8 500 0,0 9 500 0,0 10 500 0,0 11 500 0,0 12 500 0,0 13 500 0,0 14 500 0,0 15 500 0,0 16 500 0,0 17 500 0,0 18 500 0,0 19 500 o,o 20 500 0,0 21 500 0,0 (K7) 500 2,5 Kontroll — 100,0 + a rajzmellékleteken 4. Kísérleti példa Az (I) általános képletű hatóanyagok védőhatásának vizsgálata árpalisztharmat (Erysiphe graminis) ellen Goseshikoku árpát 9 cm átmérőjű cserepekben te­nyésztünk. A találmány szerinti hatóanyagokat tar­talmazó emulzióba vihető koncentrátumokat vízzel előre meghatározott koncentrációra hígítjuk és ebből az oldatból 15—15 ml-t permetezünk az egyleveles árpapalántákra. Az oldat megszáradása után az árpát Erysiphe graminis-sel inokuláljuk és 23 °C-on tartjuk 10 napig, fluoreszcens fényben. Ezután meghatá­rozzuk a fertőzött területek arányát a leveleken. A fertőzés mértékét ugyanúgy számítjuk ki, mint a 3. példában. A vizsgálat eredményeit az V. táblázatban foglal­tuk össze. Az eredményekből látható, hogy a talál­mány szerinti vegyületek sokkal nagyobb védőhatást fejtenek ki, mint az ismert kontroll fungicid. V. táblázat (I) általános képletű hatóanyagok védőhatása Erysiphe graminis-sel szemben, összehasonlítva más ismert fungicidéval A hatóanyag száma az I. Hatóanyag­táblázatban tartalom a A fertőzés illetve jele* készítményben mértéke (%) (ismert (ppm) vegyület) 1 200 0,0 2 200 0,0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents