180953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés talajban lyukak, különösen függőleges lyukak kialakítására, valamint építési szerkezet

9 180953 10 A 43 és 44 vibrátorokkal kifejtett tömörítő nyo­más változásának frekvenciája például 1 és 100 pe­­riódus/másodperc közé esik. Ez a példakénti frekven­cia nagyobb az 1 cölöpöt terhelő nyomásváltozások frekvenciájánál. Amikor a vibrádós 37 kalapácsnak a rajzon föl nem tüntetett megszakító ütközője a 30 lemez fölső oldalával érintkezésbe jut, a 37 kalapács üzeme meg­szakad. Az ütköző függőleges irányban olyan távol­­ságban van az 1 cölöp végétől, amely lényegében meg­felel a kialakítandó lyuk mélységének. A 43 és 44 vibrátorok működése a 37 kalapács működésének megszűnése után szakad meg. Ezt kö­vetően a 42 emelőszerkezet működésbe lép és a 37 kalapácsot fölemeli. Ezzel az 1 cölöpöt a kialakított 15 lyukból kiemeli, miközben a döngölő talp a talajra támaszkodik. Végül a 34 emelőszerkezet a döngölő talpból és az 1 cölöpből álló szerelvényt fölemeli. A 62 fúróval ellátott második 61 fúrószerkezet, amelynek teljesítménye lényegesen nagyobb az 1 20 cölöpöt beverő első fúrószerkezetnél, akkor lép működésbe, amikor az első fúrószerkezet teljesít­ménye a lyuk kialakításához nem elegendő. Ez előfor­dulhat például helyenként köves talaj esetén. Ilyenkor az 5 emelőszerkezet a 2 tartó behúzható 4 részét az F 25 nyíl irányában olyan távolsággal meneszti, amely meg­felel az 1 cölöp és a 62 fúró függőleges középvonalait egymástól elválasztó távolságnak, úgyhogy a 62 fúró kerül az 1 cölöp helyére. Miután a 2 fúró segítségével lyukat fúrtunk, a behúzható 4 részt az F nyíl irá- 30 nyával ellentétes értelemben állítjuk el és ezzel az 1 cölöpöt eredeti helyzetébe hozzuk vissza, majd a lyuk kialakítását befejezzük. Célszerű lehet, ha a behúzható 4 résznek az 1 35 cölöpöt eredeti helyzetébe visszaállító elállítása előtt a rajzon föl nem tüntetett légkompresszort helyezünk üzembe és a 62 fúróval kialakított lyukban vissza­maradt kőtörmeléket eltávolítjuk. A 4. ábrán a 42 és 34 emelőszerkezetet, valamint a 40 vibrációs 37 kalapács működtető szerkezetének példa­kénti kiviteli alakját tüntettük föl. Ezen az ábrán a 34 emelőszerkezet 70 dugattyúja látható, amely 35 hengerben csúszik és a 33 szárat meneszti. 45 A 35 henger alsó részében 71 beömlés van, ame­lyen át olaj jut a hengerbe. Fölső részén komprimált levegőt bebocsátó 72 beömlés látható. A 42 emelőszerkezet 73 dugattyúja a 42a henger­ben van elrendezve és a 41 szárral van összekötve. 50 A 42a henger fölső részén komprimált levegőt be­bocsátó 74 beömlés van. A 42a henger alsó része ola­jat bevezető 75 beömléssel van ellátva. A 37 kalapácsot sűrített levegő működteti. A sűrített levegő a rajzon föl nem tüntetett kompresz- 55 szőrből 76 szerven át jut a kalapácshoz. A 76 szerv hajlékony 77 illetőleg 78 vezetékeken át ugyancsak sűrített levegőt juttat a 72 illetőleg 74 beömlésekbe. A 71 beömlésen át bevezetett olaj lehetővé teszi, hogy a 70 dugattyúra fölfelé irányuló Fi erőt fejt- 60 sünk ki és ezzel a 25 és 26 tartókból, az 51 lemezből és a vibrációs 37 kalapácsból álló szerelvényt fölemel­jük. Amikor az olajnyomás megszűnik, a szerelvény saját súlya alatt mindaddig lesüllyed, amit az 51 lemez a talajjal érintkezésbe nem jut. 65 A talajra kifejtett nyomás fokozása végett a 76 kompresszor a 35 henger 72 beömlésébe sűrített le­vegőt juttat. Ennek következtében a 70 dugattyú fölső oldalára F2 erő hat. Jóllehet, ez az erő gyönge, úgy találtuk, hogy mégis biztosítja az 51 lemez és a talaj közötti megfelelő érintkezést. A 42a henger 75 beömlésén át bevezetett olajjal kifejtett erő fölemeli az 1 cölöpöt, amennyiben a 73 dugattyú alsó felületét F4 erővel terheli. A 73 du­gattyú lefelé akkor mozdul el, amikor az F4 erőt az olajnyomás kikapcsolásával megszüntetjük. Ekkor a vibrációs 37 kalapács saját súlya alatt lesüllyed. Meg­állapítottuk azonban, hogy ha a 74 beömlésbe sűrített levegőt juttatunk, az 1 cölöp gyorsabban behatol a talajba, minthogy a 73 dugattyú fölső felületére lefelé irányuló F3 erő hat. Ezt az F3 erőt mindaddig ál landó értéken tartjuk, amíg a vibrációs 37 kalapács üzemben van. Megállapítottuk azt is, hogy a sűrített levegővel létesített ilyen F3 erő alkalmazásával a be­rendezésben csak kis mértékben lépett föl nemkí­vánatos rezgés. A talajba hatoló 1 cölöp behatolási sebességének növekedése ugyancsak azt eredményezi, hogy a vontató által az 1 cölöpre ható vibrációk igen nagy mértékben csökkennek. A 34 illetőleg 42 emelőszerkezetek 35 illetőleg 42a hengereinek 71 illetőleg 75 beömlésein át bevezetett olaj nyomását a következő szempontok szerint vá­laszthatjuk meg: Amikor a 25 és 26 tartókból, valamint a vibrációs 37 kalapácsból álló szerelvény emelkedik, az F3 erő­nek nagyobbnak kell lennie az említett szerelvénynek a 70 dugattyú fölső oldalát érő sűrített levegővel ki­fejtett F2 erővel megnövelt súlyánál, ha ezt a légnyo­mást fönntartjuk. Amikor a vibrációs 37 kalapácsot fölemeljük, az F4 erőnek kell nagyobbnak lennie a vibrációs 37 kalapács és az 1 cölöp súlyánál, amelyhez azF3 erő járul. A kialakított lyuk jól van kalibrálva, ami azt je­lenti, hogy metszete jól meghatározott alakkal és méretekkel bír, amelyek megfelelnek az 1 cölöp alak­jának és külső méreteinek. A 65 talaj (5. ábra) a kiala­kított lyuk körül szilárd, sőt, szabad 66 szintje a döngölés következtében a lyuk körül a döngöletlen talaj szabad 67 szintjénél mélyebben helyezkedik el. Az üreget 69 oszlopnak a lyukban történő elhelyezése után a 69 oszlop rögzítésének fokozása végett 68 be­tonnal önthetjük ki. A talaj ülepedésének másik következménye, hogy az 1 cölöp a kialakított lyukból minden nehézség nélkül visszahúzható, bármilyen alakja van is az 1 cölöpnek, még akkor is, ha nincs kúposítva. A talaj a lyuk teljes magasságában jól tömörítve van, mégpedig különösképpen a talaj szabad szintjé­nek szomszédságában. Ezt az eredményt elősegíti, hogy a döngöléshez alkalmazott erő sohasem zérus. Az így kialakított lyuk alkalmas pózna vagy oszlop tövének elhelyezésére, anélkül, hogy a lyuk oldalfe­lületei mállnának. Az oldalirányú erők ellenére, ame­lyek a lyuk falait érik és például a póznákat vagy oszlopokat érő szél hatásából származnak, az oldal­falak az idők folyamán legföljebb kis mértékben máinak. A pózna vagy oszlop beültetésének mélysége minimálisra csökkenthető. 5

Next

/
Thumbnails
Contents