180944. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakos koksz előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 180944 Bejelentés napja: 1978. IX. 12. (SI— 1648) Uniós elsőbbsége: 1977. IX. 13. (P 2 741 075.9) Német Szövetségi Köztársaság Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : C 10 B 53/08 ORSZÁGOS találmányi Közzététel napja: 1982. VIII. 30. , ^ Tfcr #1) ^ * J Tj • v^)i": v. HIVATAL Megjelent: 1984. VIII. 31. Feltalálók: Szabadalmas: dr. Weber Heinrich mérnök, Recklinghausen, dr. Lorenz Kurt mérnök, Hat- Rheinsche Braun Kohlenwerke AG, tingen, Dungs Horst mérnök, Herne, Wollenhaupt Karl-Heizn, Gelsenkirchen, D-SOOO Köln, Német Szövetségi Köztársaság Carl Still, Recklinghausen, Eschweiler Bergwerksverein AG, D-5120 Herzogenrath, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás alakos koksz előállítására 1 A találmány tárgya eljárás - előnyösen a kohászatban kohókokszként és elektrometallurgiai üzemekben alkalmazható - alakos koksz előállítására, több, olyan legfeljebb 12 mm átmérőjű szemcsenagyságú szénkomponens összekeverésével, amelyek közül legalább az egyik nem sülő alapszén és legalább egy másik sülő kőszén, majd a keverék kokszosításával, valamint meleg-brikettálásával és a kapott keverék sajtolás előtti kigázosításával, nagy illóanyag tartalmú szenek alkalmazása útján. Ilyen eljárást ismertet az 1 671 377 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás, amely szerint sajtolt darabokat, illetve tüzelőanyag briketteket állítanak elő, olyan finomszemcsés keverék melegsajtolásával, amely a sajtolás hőmérsékletén lágyuló, a lágyuláspont alatti hőmérsékleten levő szénből és a sajtolás hőmérsékletén nem, vagy alig lágyuló anyagból (inertanyag) áll, amelyet annyira melegítenek fel, hogy a keverék a sajtoláshoz szükséges hőmérsékletet érje el; a kapott keveréket a i sajtolás előtt kigázosítják (az illő részek eltávolítása J céljából). A kigázosítás körülményeit 1-15 perces időtartamon és 450—530 °C hőmérséklettartományon belül úgy állítják be, hogy a briketté zésre kerülő anyagból képződő őskátrány csökkenése a formázás ideje alatt 0,07-0,2% között legyen. Ennek az eljárásnak a kivitelében különleges megoldás a keverék két komponensének felhevítése áramló, forró gázzal úgy, hogy ugyanazzal a forró gázárammal először az inert anyagnak nevezett komponenst, majd ennek elkülönítése után a sülő szénkomponenst hevítik fel. Az 1 915 905 számú Német Szövetségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás szerint a kokszbriketteket 5 nem lágyuló szilárd anyagból és sülő szénből 430—540 °C-os hőmérsékleten végzett sajtolással állítják elő és a briketteket lehűtés előtt a hőmérséklettől függő időtartamig temperálják. Ennek során sovány szénen (inert anyag) kívül még 10 antracit szenet is használnak és ugyanabban a forró gázáramban hevítik fel, mint az előbb említett eljárásban először a sovány szenet és ezt követően a sülő szenet. 15 A jelenlegi műszaki törekvések arra irányulnak, hogy az alakos koksz előállítására alkalmazható szénfajták választéka minél inkább kibővüljön; ma már nagy illő anyag-tartalmú szenek is felhasználhatók az ismert eljárásokban és alapszénként fel- 20 használásra is kerültek. Ez azonban a technika jelenlegi állása szerint csak a szenek költséges immunizáló előkezelésével és a szénben lévő illóanyag-tartalom tekintélyes részének megtartásával lehetséges. [Stahl und Eisen, 92., 215. sz, p. 1039-1044. 25 (1972).] Ennek megfelelően találmányunk alapvető célkitűzése a fent megjelölt tárgykörben olyan eljárást találni és javasolni, amelynél a nagy illóanyag-tartalmú szenek felhasználásánál ilyen költséges elő- 30 kezelésre nincs szükség. 180944
