180936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magnézium-alkanolát- és -cikloalkanolát-oldatok előállítására

9 180936 10 tot, 76 mmól (14,5 ml) 1 dekanolt és 250 ml ga­zolint keverővei, visszafolyató kondenzátorral, valamint gáz- és folyadékbevezetőkkel ellátott 0,5 literes 'háromnyakú lombikba viszünk és a keveréket mechanikus keverés közben 70 °C-ra melegítjük és kevés folyadékáram átvezetése közben 4 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. Az izopropil-alkohol és gazolin gőzöket tartal­mazó nitrogént a levegővel csekély mértékben hűtött kondenzátoron át vezetjük el. Az elpárol­gott gazolint időnként pótoljuk. Viszkózus ol­datot kapunk, amihez 7,6 mmól (2,5 ml) tetra­­butoxi-titánt adunk és az oldatot továbbra is 70 °C-on tartva, 1 órán át keverjük. Az oldat, amely már a tetrabutoxi-titán hozzáadására hí­­gabbá vált, az egyórás keverést követően már vízsűrűségűvé válik és ezt a viszkozitást a szo­bahőmérsékletre való lehűlést követően is meg­tartja. összehasonlító példa A 4. példában ismertetett módszer szerint ka­pott viszkózus magnézium-izopropanolát—deka­­nolát oldathoz a tetrabutoxi-titán helyett 7,6 mmól alumínium-triizopropanolátot adunk. Az oldat viszkozitása a 70 °C-on végrehajtott egy­órás keverést követően sem változik. 5. példa MgfiOCaH-) (OC10H21) oldat készítése 250 ml gazolinban 72 mmól (10,2 g) magné­­zium-izopropanolátot és 14,4 mmól (4,9 ml, tet­­rabutoxi-titánt háromnyakú, félliteres, keverő­vei, visszafolyató kondenzátorral, valamint gáz- és folyadékbevezetővel ellátott lombikba vi­szünk. A reakciókeveréket keverés és nitrogén­átvezetés közben 8 órán át 70 °C-on melegítjük. Azt látjuk, hogy a magnézium-izopropanolát nem oldódik és a rendszerben semmiféle válto­zás nem észlelhető. Ezután 72 mmól (13,7 ml) n-dekanolt adunk a reakciókeverékhez és azt 70 °C hőmérsékleten további 8 órán keresztül keverjük, miközben a rendszeren nitrogén gáz­áramot vezetünk át. Az elgőzölgött gazolint idő­szakonként pótoljuk. Tiszta oldat keletkezik, amely a szobahőmérsékletre történt lehűtés után is vízsűrűségű marad. Az oldat viszkozitása a —7 °C-on végrehajtott 3 hónapos tárolást kö­vetően sem változik. 6. példa Mg(iOC3H7) (OCgHi;) oldat készítése A 4. példában ismertetett módon járunk el, azonban azzal az eltéréssel, hogy a reakcióke­verékhez most 76 mmól n-l-oktanolt is adunk. Ezúttal is olyan oldatot kapunk, amely szoba­­hőmérsékleten hígfolyós és amelynek viszkozi­tása a szobahőmérsékleten végrehajtott 10 he­tes tárolást követően sem változik. Mg (ÍOC3H7) (OC8Hi7) oldat készítése A 6. példában ismerteti módszert követjük, azzal az eltéréssel, hogy a reakciókeverékhez 76 mmól 2-oktanolt adunk. Hígfolyós oldatot ka­punk, amely a szobahőmérsékletre való lehűtés után is hígfolyós marad és csupán enyhe zava­rosságában különbözik a 6. példában leírt mód­szerrel kapott terméktől. 7. példa 8. példa Mg(OCioH2i)2 oldat készítése 76 mmól (10,8) magnézium-dizopropanolátot 152 mmól (28,9 ml) 1-dekanolt és 250 ml gazo­lint keverővei, visszafolyató kondenzátorral, va­lamint gáz- és folyadékbevezetővel ellátott 0,5 literes háromnyakú lombikba viszünk és a ke­verékhez 7,6 mmól (2,6 ml) tetrabutoxi-titánt adunk. A reakciókeveréket most keverés köz­ben 70 °C-ra melegítjük és 4 órán át ezen a hő­mérsékleten tartjuk. A keveréken kismennyisé­­gű nitrogént vezetünk át és az izopropil-alko­­holgőzt és gazolingőzt is magával vivő nitrogént a levegővel enyhén hűtött kondenzátoron át ve­zetjük el. Az elpárolgott gazolint időnként pó­toljuk. Hígan folyó oldatot kapunk, amelynek viszkozitása a lehűtést és a szobahőmérsékleten való tízhetes tárolást követően sem változik. 9. példa Mg(iOQjH7) (OCgHi3) oldat készítése Az oldatot a 4. példában ismertetett módszer szerint állítjuk elő, azonban azzal az eltéréssel, hogy a reakciókeverékhez 1-dekanol helyett 76 mmól 1-hexanolt adunk. Már a 70 °C-on végre­hajtott egyórás keverést követően igen sűrűn­­folyó oldatot kapunk. Ehhez az oldathoz most 7,6 mmól (2,6 ml) tetrabutoxi-titánt adunk. A rendszert 1 órán át 70 °C-on tartjuk. Ekkorra az oldat vízsűrűségűvé válik és hígfolyós marad a szobahőmérsékletre való lehűtés és az ezen a hőmérsékleten történt tárolás után is. 10. példa Mg(iOC3H7) (OC5H11) oldat készítése Az oldatot a 4. példában ismertetett módszer szerint állítjuk elő, azonban azzal az eltéréssel, hogy az 1-dekanol helyett a reakciókeverékhez 76 mmól 1-pentanolt adunk. A 70 °-on végre­hajtott egyórás keverés után sűrűnfolyó oldatot kapunk, amelynek viszkozitása tovább növek­szik, ha a keverést 70 °C-on folytatjuk. 3 óra múltán az oldathoz 7,6 mmól (2,6 ml) tetrabu­toxi-titánt adunk. Mintegy 10 perc elteltével az oldat ekkor vízsűrűségűvé válik. Az oldat híg­folyós szobahőmérsékleten, az ezen a hőmér­sékleten való tartósabb tárolás során azonban viszkozitása kis mértékben növekszik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents