180913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta alumíniumoxid előállítására savas feltárással
7 180913 8 lített L12 folyadékot a B szakaszba vezetjük vissza. Az SÍ2 kristályokat az O szakaszban az L21 sósavas oldattal öblítjük át, araikoris az AlCl;t. 6H2O tiszta kristályhoz jutunk. Az e szakaszban képződő gyakorlatilag tiszta L13 sósavas-kénsavas folyadékot visszavezetjük az M szakaszba. Az öblítőfolyadékkal átitatott AlCl.-5.6H2O (SÍ3 szilárd anyag) tiszta kristályait ezután a P szakaszban kaidnáljuk. Ekkor tiszta alumíniumoxidot kapunk és egy T gázkeveréket, amely sósavgázt és vízgőzt tartalmaz. Ezt a Q szakaszban mosRuk és abszorbeáljuk. Az L10 és Lll folyadékok összekeverése után kapott L17 folyadékhoz kénsavat és sósavat adunk, és e folyadékot bevezetjük az I szakaszba, ahol kihajtjuk belőle a gázokat. Ekkor a gyakorlatilag kénsavas folyadéknak tekinthető L18 folyadékot kapjuk, amely szennyezéseket tartalmaz. A kihajtott sósavgázt az R vezetéken át az M szakaszba juttatjuk. Az L18 folyadékhoz adott esetben kationokat adhatunk , hogy elősegítsük a vas és titán komplex szulfátjainak képződését. Az L18 folyadékot a J szakaszba vezetjük, ahol a víz kidesztillálásával betöményítjük, és megszabadítjuk a sósav utolsó nyomaitól. Az elválasztott sósavat kondenzálhatjuk, amikoris az L19 folyadékot kapjuk. Ezt a Q szakaszban a P kalcinálási szakaszból távozó sósavgáz abszorbeálásához használhatjuk. A J szakaszból távozó L23 frakció egy szuszpenzió, amelynek szilárd fázisa az eltávolítandó szennyezések komplex szulfátjait tartalmazza, melyek a J szakaszban végrehajtott bepárlás során váltak ki. A folyadékfázis egy kénsavas folyadék. Ezt. a két fázist a K szakaszban szétválasztjuk. A kapott S24 szűrőlepény vas, titán és egyéb fémek komplex szulfátjainak keveréke, amelyet hasznosíthatunk, az L24 folyadékot pedig az L25 nyíl irányában visszavezetjük az A feltárási szakaszba, illetve az L28 nyíl irányában a D szakaszba, ahol közömbös anyagok mosására használjuk. A 2. ábrán bemutatott technológia szerint oly módon járunk el, hogy az A szakaszból távozó feltárási zagyot a C szakaszban egy SÍ szilárd részre és egy alumíniumoxidot és oldott szennyezéseket tartalmazó L1 folyadékra választjuk szét. Az L1 folyadékot azután a B szakaszban az N szakaszból származó L16 sósavaskénsavas folyadékkal kezeljük. Minthogy a feltárt anyag sósavas-kénsavas kezelését csak a feltárás után visszamaradó oldhatatlan anyagok elkülönítése után végezzük, az SÍ szilárd anyag közömbös anyagok mellett a feltárás utáni folyadékban oldhatatlan szenynyezések szulfátjait tartalmazza. Ez a szilárd anyag szintén anyalúggal van átitatva. Az anyalúgot a D szakaszban az L26 vezetéken át érkező folyadékkal kimossuk. Ekkor egy S2 szilárd anyagot kapunk és egy L2 folyadékot, mely utóbbit az L1 folyadékkal egyesítünk a B szakaszban. A.z 11 és L2 folyadékok keverékét az 1. ábrán bemutatott módon dolgozzuk fel. Ennek végső fázisa a J szakaszban végzett betöményítés. A folyadékok feldolgozása során alumíniumklorid-szulfátot, hidratált alumíniumkloridot és alumíniumoxidot kapunk. Az S2 szilárd anyagot az E szakaszba vezetjük, ahol a szennyezéseket kioldjuk és- a szilárd anyagot átitató folyadékot vizes mosással eltávolítjuk. Ekkor egy vízzel átitatott és közömbös anyagokat tartalmazó S3 szilárd anyagot és egy L3 folyadékot kapunk. A szennyezések oldott szulfátjait taría’mazó L3 folyadékot az F szakaszban betöményítjük, amikoris az L4 zagyhoz jutunk. Ezt a V szakaszban szétválasztjuk. Ekkor egy S5 szilárd anyagot kapunk, amely a szennyezések szulfátjait tartalmazza, és amelyet a körfolyamat e pontján eltávolítva hasznosíthatunk, különösen a benne levő kénsav kinyerése útján. A V szakaszban kapott L folyadékot egyesítjük az L23 folyadékkal. A C szakaszban éliminait szennyezésektől mentes L18 folyadékot a J szakaszban bepárlással betöményítjük, amikoris az L23 folyadékhoz jutunk. Ebben a szakaszban távolítjuk el a sósav utolsó nyomait is, amelyeket kondenzálva az L19 folyadékot kapjuk. Az L23 kénsavas folyadékot egyesítjük az L5 folyadékkal, amikoris az L24, L25 és L26 jelű folyadékokhoz jutunk. A találmányt az alábbi példákkal világítjuk meg közelebbről az oltalmi kör korlátozása nélkül. 1, példa Ebben a példában az 1. ábrán bemutatott eljárást szemléltetjük. Az alábbi összetételű kaolint dolgozzuk fel a találmány szerinti eljárással: AI2O3 28,20% Fe203 0,79% TiOo 1,81% Si02 és egyéb 40,00% Nedvességtartalom 19,30% az ásványban levő kompozíciós víz 9,90% Ennek az ásványnak 4034 kg-ját az A szakaszban 8943,30 kg forró kénsavas oldattal (L25+L4) feltárjuk. A feltáró oldat 67,90% kénsavat tartalmaz, amelyből 54% szabad kénsav, 1,80% AI2O3 szulfát alakjában, 0,05% TÍO2 szulfát alakjában, 3,00% NH3 szulfát alakjában, tartalmaz továbbá 27,25% vizet. A feltárás után kapott zagyot egy másik edénybe visszük át és a B szakaszban 9486 kg L16 sósavas-kénsavas oldattal kezeljük. Ennek összetétele az alábbi: Al20;l 0,50% Fe20;i 0,06% tío2 0,04% H2SO/, összes 21,50% HC1 22,70% h2o 55,20% 5 10 15 20 25 30 35 ;.o 45 50 55 30 35 4
