180903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedvességzáró réteg létrehozására pórusos falban
V MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS KGST-BEJELENTÉS 180903 ÆÈkf Bejelentés napja: 1979. IV. 26. (OE—275) Nemzetközi osztályozás: NSZO] W Elsőbbsége: 1978. IV. 27. (PV 273S-78) Csehszlovákia E 04 B 1/62 E 04 B 1/70 ORSZÁGOS Közzététel napja: 1982. IX. 28. TALÁLMÁNYI *r.j::\'VTAK , / HIVATAL Megjelent: 1985. VI. 30. ti ' . ;■ ~ Feltalálók: Szabadalmas: Lebeda Jaroslav kutató, Opava Okresni stavebni podnik v Opave, Retzl Karel mérnök, Brno-Lesná, Csehszlovákia Opava, Csehszlovákia Eljárás nedvessegzaro rétég létrehozására pórusos falban 1 A találmány tárgya eljárás vizátnemeresztő, elektromosan vezető zárórétegek létrehozására szilárd, pórusos szerkezetű építőipari masszákban az építőanyag pórusaiból víz kiszorítására műszaki eszközök felhasználásával, valamint az atmoszféra és a talajrétegek térségében, a főleg függőleges 5 irányban áramló vízpárák diffúziójához elvezető utak egyidejű létrehozásával. A sérült, vagy hiányos, vízszintes szigetelésű épületek átnedvesedett falainak kiszárítása az építőiparban olyan problémaként jelentkezik, amelyet mind ez ideig még nem sikerült 10 megoldani. E témakör rendkívüli bonyolultsága a fal nem homogén szerkezeti felqsítettségéből adódik. Az átnedvesedett régi falak tulajdonképpen nem mások, mint például olyan apró pórusos, illetve igen kis pórusátmérővel rendelkező kövek strukturális kombinációi, ahol a habarcs rétegei 15 már elveszítették mésztartalmúkat és döntőrészt igen nagy átmérőjű pórusokkal és repedésekkel vannak tele. Az átnedvesedett falak kiszárításánál további gondot jelent az a körülmény is, hogy a nedvesség nemcsak folyékony halmazállapotban, mint víz, de gyakran még olyan vízpára 20 formájában is átterjed a fal más részeire a hajszálcsöves szívóhatás következtében, amely a fal és a vakolat belsejében, illetve felületén való lecsapódásával jelentősen megnöveli a falak átlagos nedvességtartalmát. A kondenzvíz az esetek többségében uralkodó tényezővé válik, különösen 25 azokon a helyeken, ahol az utak és a járdák készítésére vizátnemeresztő anyagokat, illetve vizátnemeresztő padlóburkolatot alkalmaznak. A falak aláásásából, valamint a vízszintes szigetelés újonnan történő behelyezéséből álló klasszikus megoldások kü- 30 2 lönböző műszaki és gazdaságossági szempontokból Ítélve rendszerint mindig igen munkaigényesek, sőt néhány esetben az épületszerkezet statikus sérülésveszélye miatt egyáltalában nem alkalmazhatók. Az építkezések gyakorlatából ismerünk olyan tömitő eljárásokat is, ahol az átnedvesedett falakba különböző eljárásokkal olyan anyagokat juttatnak, amelyekkel cél az, hogy a hajszálcsöves víz behatolásának útját állják. Ezeknek az eljárásoknak azonban az a hiányosságuk, hogy a falak szilárd építőanyagainak pórusos szerkezete csak részlegesen tölthető fel. A nagyobb méretű pórusok mikroméretűekké redukálódnak, míg a kisebb méretűek továbbra is nyitva maradnak a diffúz vízpárák, illetve a folyékony halmazállapotú víz előtt. Az elektroozmotikus eljárások nagyon hatékonyak a hajszálcsöves víznek a fal mikropórusaiba történő behatolása megakadályozása szempontjából. Azonban az elektroozmózis hatékonysága a pórusátmérő növekedésével csökken. Az elektroozmózis a vízpárák falon keresztül történő átjutását sem akadályozza meg. Az említett hiányosságok kiküszöbölését biztosítja vizátnemeresztö záróréteg pórusos szerkezetű, szilárd építőipari masszákban történő létrehozása a találmány szerinti eljárással, amlynek az a lényege, hogy a falak repedéseibe nyomással vagy nyomás nélkül, főleg alumíniumból vagy annak különböző vegyületeiből elektromosan vezető anyagot juttatunk be, amely eltömíti a fal nagyobb átmérőjű pórusait, és egyidejűleg a fal mikropórusaiból vizet visszaszorító, elektroozmotikus vezetővel való összekapcsoláshoz pedig elektródát képez. A falban lévő repedéseket elektroozmotikus 180903
