180881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vér és fehérjék frakcionálására használható, aggregált polieleaktrolitok előállítására
7 180881 8 melegítünk. E reakció egyidejűleg a hozzáadott amin mennyiségével arányosan imidcsoportok képződését és a polimer egységek maradékában anhidridcsoportok újraképződését eredményezi. Ilyen módon imid-polimer termékek keletkeznek, melyek jellemzően 2—100% imidkötést tartalmaznak és a megmaradt karboxilcsoportok — ha vannak ilyenek — anhidrid-formájúak. B) Más eljárás szerint a részleges amid-polimer termék részleges imid-polimer termékké alakítható át olyan módon, hogy a részleges amid-polimer terméket vákuumban, 140— 150°C-on a vízleadás megszűnéséig melegítjük. Az ilyen imid-polimer tennék szintén összehasonlítható arányú imid- és anhidridcsoportokat tartalmaz, függően a kiindulási parciális amid-polimer termékben eredetileg jelenlévő amidcsoportok számától. A kiindulási karbonsav- vagy karbonsavanhidridtartalmú polimer, például az EMA részleges szekunder vagy tercier amino-kisszénatomszámú alkil-amidjait úgy állítjuk elő, hogy a polimert a kiválasztott amin meghatározott mennyiségével, szuszpenzió formájában érintkeztetjük, oldószerben, mint benzolban vagy hexánban és így a polimer részleges amid-savanhidrid származéka, vagy a megfelelő amidkarboxilát származék jön létre. Az amidcsoportok száma függ a használt amin mennyiségétől, összehasonlítva az alkalmazott polimer mennyiségével. Az ilyen amid-polimer termékek jellemzően 2—100% amidcsoportot tartalmaznak és a megmaradt karboxilcsoportok sav- vagy anhidridformában vannak jelen. Az aminok vagy imidek előállításakor a használt reagens aminrésze szükség esetén megfelelően blokkolható és deblokkolható. A visszamaradó, nem-módosított polimer egységek adott esetben semleges csoportokká vagy egységekké alakíthatók át olyan módon, hogy a polimer molekulához vegyületeket, mint alkil-aminokat, amino-alkoholokat és alkoholokat kapcsolunk. A polimer utólagos kationos jellegét úgy is kialakíthatjuk, hogy bázikus vagy kationos jellegű monomereket, mint vinil-piridineket, vinil-amint, különböző aminoszubsztituált vinil-benzolokat (vagy toluolokat és hasonlókat), amint viselő akrilátokat (vagy metakrilátokat és hasonlókat), vinilimidazolt és más hasonló monomereket viszünk be a polimerbe. így bármelyik esetben a polimer termék reziduális aktív vagy reaktív csoportokat tartalmaz, melyek különböző típusúak lehetnek, beleértve a keveréktípusokat, de ezek a reziduális aktív vagy reaktív csoportok vagy reziduális „aktív helyek” a polimerben bizonyos százalékban bázikus természetűek, úgyhogy biztosítják a polimer tennék szükséges bázikus jellegét. Különösen előnyben részesített, és a fenti követelményeknek megfelelő polimerek közé tartoznak az etilén/maleinsav vagy -anhidrid kopolimerek, a sztirol/maleinsav vagy -anhidrid kopolimerek és az izobutilén/maleinsav vagy -anhidrid kopolimerek. Mint a fentiekből látható, a használt polikationos vagy poliamfolitos polielektrolit (PE) alapvető bázikus csoportjai imid-természetűek, beleértve a kisszénatomszámú dialkilamino-kisszénatomszámú alkil-imid-csoportokat. Ezt úgy étjük el, hogy valamely kisszénatomszámú dialkil-aminokisszénatomszámú alkil-amint egy preformált polimer karboxilcsoportjaival reagáltatunk, vagy valamely telítetlen olefint egy telítetlen anhidriddel vagy savval reagáltatunk, mely a telítetlen polikarbonsavnak legalább egy részében preformált imidcsoportokat tartalmaz. A találmány szerint az ilyen csoportok előnyösek a találmány céljaira. Akár jelen vannak az ilyen preformált csoportok, akár nem, imidcsoportokat úgy is létrehozhatunk, hogy a polimert kisszénatomszámú alkil-imino-bisz(kisszénatomszámú alkil-amin)-nal térhálósítjuk, amely a térhálósítás folyamatában a térhálósító vegyület terminális aminocsoportjai és a polimer lánc karboxilcsoportjai között reakciót létrehozva imidocsoportokat képez a keresztkötést létesítő lánc mindkét végén, kívánt kisszénatomszámú aIkil-imino-bisz(kisszénatomszámú alkil-imid) kötéseket képezve. Más csoportok, mint kisszénatomszámú dialkil-amino-kisszénatomszámú alkil-imid-csoportok - melyekből a kívánt imidcsoportok magasabb hőmérsékleten melegítve előállíthatók - szintén jelen lehetnek. Kisszénatomszámú dialkil-amino-kisszénatomszámú alkil-észter-csoportok is jelen lehetnek, más csoportokká) együtt, amennyiben az előírt típusú imidcsoportok meghatározott százaléka is jelen van a polielektrolit molekulában, valamint a kiindulási telítetlen sav vagy anhidrid reziduális savcsoportjai, ha a polielektrolit poliamfolit (azaz amfoter polielektrolit). Mint látni fogjuk, a savcsoportoknak és az imidcsoportoknak mint olyanoknak nem kell szükségszerűen jelen lenniök a polielektrolitban, hanem — mint említettük — egyszerű származékaik, például sóik formájában is előfordulhatnak. Az aliciklusos vagy aromás csoportok, amelyekkel az aggregált EMA-típusú polimerek szubsztituálhatók, például amino-kisszénatomszámú alkil-piridin, piperidin, piperazin, pikolin, pirrolidin, morfolin és imidazol. Ezekkel a csoportokkal az aggregált polimer szubsztituálását hasonló módon hajtjuk végre, mint alifás láncú aminok esetében, de helyettük például a következő ciklusos aminokat használjuk: 2-amino-piridin 2-amino-4-metil-piridin 2-amino-6-metil-piridin 2- (2-amino-etil)-piridin 4-(amino-etil)-piperidin 3- amino-N-etil-piperidin N-(2-amino-etil)-piperidin N-(2-amino-etil)-piperazin 3- pikolil-amin 4- pikolil-amin 2-(amino-metil)-1 -etil-pirrolidin N-(3-amino-propil)-2-pirrolidin N-(2-amino-etil)-morfolin N-(3-amino-propiI)-morfolin 4-imidazol. A következő specifikus példák a találmány szerinti aggregált polielektrolit polimerek előállítását és alkalmazását ismertetik, jóllehet a találmány nem korlátozódik e specifikus példákra. Egyes esetekben a példákban kapott eredményeket megfelelő táblázatokban foglaljuk össze az illető példák után. E példákban egyes vegyületeket rövidített formában adunk meg; e rövidítések jelentése a következő: MIBPA = metil-imino-bisz(propil-amin) DMAPA = dimetil-amino-propil-amin DEAEA = dietil-amino-ctil-amin HOEtA = monoetanolamin HMDA = hexametilén-diamin Az 1. ábra a 3. példában előállított aggregált polimer mikrofotogramja 200-szoros nagyításban. A 2. ábra a 9. példában előállított, a fentivel azonos polimert mutatja, de aggregálatlan állapotban, szintén 200-szoros nagyításban. Az összehasonlító mikrofotogramok világosan mutatják a fizikai szerkezet feltűnő különbségeit. A polimer aggregátumok kis egyedi részecskék sokaságából állnak, melyek fúzió nélkül csomókká állnak össze. Álta-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
