180878. lajstromszámú szabadalom • Folyékony mintákban levő anyagok jelenlétében meghatározásra alkalmas többrétegű vizsgálati eszköz
7 180878 8 A vizsgálatot úgy végezzük, hogy egy abszorbens csíkot 12,7 cm hosszú és 0,508 cm széles csíkokra vágjuk. A csíkokat függőlegesen a folyadék minta fölé helyezzük. A folyadék 0,1 g FDetC 1 kék festéket tartalmaz a víz 100 g-jára számítva. Ezután a vizsgálni kívánt csíkot mindaddig leengedjük, amíg érintkezésbe nem kerül a folyadékkal. A folyadékot az érintkezést követő 30 másodpercig hagyjuk felemelkedni a csíkban, majd cm-ekben meghatározzuk a kapilláris felemelkedést. Ha a Klemm-féle vizsgálatot különféle abszorbens anyagok^közötti különbségtevésre kívánjuk felhasználni, ügyelni kell arra, hogy a minta hosszirányú dimenzióját egységesen a gyártási irányba vagy arra merőlegesen métjük. így az abszorbens mátrix anyagok általában nagyobb kapilláris affinitást mutatnak a gyártási anyagáram arányával párhuzamosan, azaz a gyártási irányban, míg a kapilláris aktivitás kissé csökkent az erre merőleges irányban. Azt találtuk, hogy a találmány szerinti eszközökben a „lefutási” probléma olyan abszorbens anyagokkal oldható meg hatásosan, amelyekben a gyártási irányra merőleges irányban a kapilláris felemelkedés 0,1—5 cm. Különösen hasznosak a 0,1—1,0 cm kapilláris felemelkedést mutató anyagok. Ha az 1. vagy 2. ábrán bemutatott reagens csíkot folyadék mintába merítjük, az alsó abszorbens réteg csak az éleivel érintkezik a folyadékkal. Az elválasztó réteg miatt az alsó abszorbens réteg a reagens rétegből nem tud folyadékot abszorbeálni. Hasonlóan, az abszorbens réteg alsó része sem tud abszorbeálni, mert jelen van a folyadék számára áthatolhatatlan alsó, hordozó rész. így, ha a csík bemerítése viszonylag rövid ideig történik, a felső reagens réteg a mintával érintkező viszonylag nagy felülete miatt könnyen telítődik a mintával, míg az alsó abszorbens réteg csak részben nedvesedik. Ily módon az abszorbens réteg további folyadékmennyiség abszorbeálására alkalmas kapacitással rendelkezik, és így alkalmas a korábban részletezett probléma megoldására. Találmányunkat a következő kiviteli példákkal szemléltetjük a korlátozás szándéka nélkül. I. példa Protein/pH érzékeny csík előállítása A példa szerinti reagens csík elkészítésénél először az alsó abszorbens réteget vágjuk fel és erősítjük a hordozó réteghez. A felső reagens réteghez kapcsolódik az elválasztó réteg, amely másik oldalával az alsó réteg tetejével érintkezik. Közelebbről egy adag Webril M—1165 gyapot papírt, amely a Kendall Company, Fiber Products Division terméke 12.7 cm x 10,16 cm-es darabokra vágunk. A papír vastagsága 0,17 mm. Az így kapott csíkok egyik oldalára felragasztunk egy 415 típusú, kétoldalún ragasztós csíkot, amely a 3M Company terméke. A kapott réteges szerkezetet ezutár. 1,27 cm hosszú és 0,508 cm széles csíkokra vágjuk. Egy 12.7 cm x 8,255 cm méretű Trycite műanyag lapra, amely az E. I. DuPont de Wemours, Inc, terméke, hosszirányban, egymással párhuzamosan, de nem érintkezve két Webril csíkot ragasztunk. A ragasztás úgy történik, hogy a kétoldalún ragasztóval bevont csík még üres oldalát a Trycite-re ragasztjuk. Ezután elkészítjük a pH-ra és a vizeletben levő proteinre érzékeny reagenseket. A reagens rétegek egy a megfelelő reagens rendszerrel impregnált abszorbeáló papírból állnak, és azonosak a Miles Laboratories, Ames Company Divisinon N-Multistix néven forgalmazott termékének megfelelő reagensekkel átitatott mátrixaival. Az abszorbens rétegekhez hasonlóan a reagens rétegek rögzítése is úgy történik, hogy a reagenssel impregnált abszorbeáló papírt egy 415 típusú, kétoldalon ragasztóval bevont, 1,27 x 0,508 cm méretű darabokra vágott ragasztó szalag egyik oldalához ragasztjuk, majd a másik oldallal a Webril abszorbens rétegek felső oldalához rögzítjük. Az egyik reagens réteg egy pH- érzékeny reagenssel impregnált papír, a másik pedig egy protein-érzékeny reagenssel impregnált papír. A kapott réteges szerkezet egy Trycite hordozó rétegből és két indikátor részből áll, melyek mindegyike tartalmaz egy alsó Webril abszorbens réteget, egy felső pH- illetve proteinérzékeny reagens réteget, és egy kétoldalon ragasztós ragasztószalagból kiképzett elválasztó réteget. Az így kapott réteges szerkezetet ezután kisebb reagens csíkokra aprítjuk, amelyek mindegyike egy pH- és egy protein-érzékeny részt tartalmaz. A vizsgálatok során ez a reagens csík kiválóan alkalmasnak mutatkozott a reagensek kölcsönhatásából származó problémák kiküszöbölésére. II—VIII. Példák Különböző abszorbens anyagok felhasználása A reagens csíkok elkészítése az I. példában megadott módon történik, azzal az eltéréssel, hogy abszorbens rétegként a Webril helyén különböző, természetes és szintetikus anyagokat használunk. Az így előállított reagens csíkok mindegyike csökkentette a reagensek kölcsönhatásából eredő káros következményeket. Példa Abszorbens réteg Vastagság (mikron) Kapi feleme gyártási irány láris Ikedés merőleges irány II H et V 100 Hollingsworth et Vise, Co. 370 1,2 0,8 III Dexter 1255 C. H. Dexter, Co. 241 4,5 3,4 IV Dexter x 2526 150 1,3 1,3 V E et D 204 Eaton-Dikeman Co. 350 4,2 3,7 VI E et D 205 550 3,8 3,4 VII Mead 738 Mead Paper Co. 500 4,8 4,2 VIII Novonet H 819 Kendall Co. 250 5,1 4,2 IX. példa — A „lefutási” probléma megoldása A találmány szerinti vizsgálati eszközök előnyös tulajdonságainak vizsgálata szempontjából fontosnak mutatkoztak a következő összehasonlító kísérletek. Az I. példában részletezett módon három reagens csíkot készítünk, amelyek közül az egyik nem tartalmaz elválasztó réteget (azaz a reagens rétegek közvetlenül a Trycite hordozóhoz csatlakoznak), a másik Mead 738 abszorbens réteget és 3M Company 415 típusú, kétoldalon ragasztóval bevont szalagjából készült elválasztó réteget tartalmaz, míg a harmadik szerkezetben az abszorbens réteg Lexon L—5418 anyagból, az elválasztó réteg pedig 3M gyártmányú, kétoldalon ragasztóval bevont 5 10 15 20 25 10 35 40 45 50 55 60 65 4
