180863. lajstromszámú szabadalom • Berendezés felügyelet alatt álló rendszer kitűntett állapotai bekövetkeztének megállapítására és előrejelzésére

3 180863 4 határátlépését jelentő jelzések logikai kombinációit képezik és ezek alapján történik a riasztás. Vannak olyan megoldások is, amelyek szerint egy-egy közvetlenül mért paraméter változási tendenciáját vizsgál­ják, és e vizsgálat alapján a várható határátlépést előre jelzik. A vázolt ismert megoldások alapvető hátránya, hogy al­kalmazásuk során gyakran születnek hamis jelzések, különö­sen olyan rendszereknél, ahol nincs szoros korreláció az állapot és egy-egy állapotjelző között. A találmány szerinti berendezés segítségével az ismert megoldások hiányosságai és hátrányai kiküszöbölhetők és biztosítható általa a felügyelet alatt álló rendszerek kitünte­tett állapotainak megállapítása és előre jelzése. Tekintettel arra, hogy a rendszerek állapotváltozásai több paraméter egyidejű változásaként jelentkeznek, a kitüntetett rendszerállapotok bekövetkeztének megállapítását több pa­raméter együttes figyelembevételével végzi a berendezés. Minthogy a rendszerekről szerzett információk között nagy szerepet játszanak a műszerekkel nem mérhető, a felügyelő személyzet által közvetlenül észlelt jelenségek is, a kitüntetett állapotok bekövetkeztének megállapításához ezeket is figye­lembe lehet venni a találmány szerinti berendezés segítségé­vel. Felismertük azt a tényt, hogy a beavatkozás módjának meghatározásában döntő jelentősége van az egyes állapo­tokban való tartózkodás idejének is. Nem igényel pl. beavat­kozást (tehát nem tükröz kitüntetett állapotot) ugyanaz a gyenge szülési fájástevékenység a szülés kezdetekor, szemben az azután több órával jelentkezővel (kórosan elhúzódó szü­lés). Ennek megfelelően a kitüntetett állapotok bekövetkez­tének megállapításához felhasználjuk az említetthez hasonló időadatokat is, melyeket a leírásban ezentúl „egyes esemé­nyek között eltelt idő”-nek nevezünk. Tekintettel arra, hogy a mérési és észlelési hibák, külső zavarok, továbbá a rendsze­rek bonyolult volta miatt a rendszerekről szerzett informáci­ók és a rendszerek állapotai között nem egyértelmű a kap­csolat, a találmány szerinti berendezés alkalmazása során a matematikai statisztika módszereit is felhasználja. Mivel a rendszerek egyes paramétereinek változásában fellelhető tendenciák egymással szemben is hatnak, s így nem tükrözik mindig helyesen a rendszerek állapotváltozásait, a kitünte­tett rendszerállapotok bekövetkeztének előrejelzésekor a pa­raméterek együttesében, egymáshoz viszonyított kapcsola­taiban jelentkező tendenciákat vesszük figyelembe. A találmány szerinti berendezés felhasználási területe rendkívül széles, használatának, alkalmazásának ismertetése megfelelő általánosítást igényel. A kitüntetett rendszerállapot bekövetkeztének megállapí­tása és előrejelzése érdekében alkalmazott, célszerűen auto­matikus mérő- és adatfeldolgozó berendezés magját képező számítóeszközbe vezetjük a műszeresen észlelhető paraméte­reknek megfelelő villamos jeleket, másrészt a felügyelő sze­mélyzet megfigyeléseit, tapasztalatait megfelelően kódolva tükröző villamos jeleket szintén a már említett számítóesz­közbe juttatjuk. Ez a számítóeszköz univerzális vagy célszá­mítógép lehet. A kódolás módja olyan, hogy a felügyelő személyzet és a műszerek által a számítóeszközbe juttatott villamos jelekkel fedett adatok egységesen, valószínűségi változókként szerepeljenek. Ilyen változóként vesszük figye­lembe egy esemény bekövetkeztétől egy másik esemény be­következtéig eltelt időt. Tapasztalat, hogy matematikai rendszerelemzés útján megállapítható az éppen vizsgálat alatt álló rendszer kitüntetett állapotai bekövetkezési való­színűsége és a már említett változók közötti többváltozós függvénykapcsolat. A számítóeszköz ennek a függvénykap­csolatnak megfelelő leszármaztatott villamos jelet állít elő. Hogy a korábban a statisztikus jelleggel kapcsolatban emlí­tett problémákat megoldjuk, az utóbb említett leszármazta­tott villamos jelnek a rendszer állapotváltozási sebessége által meghatározott To időre vonatkozó átlagát képezzük, így megkapjuk az egyes rendszerállapotok átlagos bekövet­kezési valószínűségét. Ezen átlagolás segítségével vehetők figyelembe azok az esetek is, amikor a rendszer valamely állapotban állásának időtartama jellemző a kitüntetett álla­pot bekövetkezésére, pl. veszélyre. A találmány szerinti berendezés egy lehetséges változata esetében az előbb ismertetett módon meghatározott átlagér­tékeket olyan kijelző eszközre vezetjük, amely a felügyelő személyzet megfigyelése alatt áll, illetve ezen átlagértékek határátlépéseit használjuk fel a figyelem felhívására, pl. a riasztás végrehajtására. A találmány szerinti berendezés lehetővé teszi a kitüntetett Tendszerállapot bekövetkezésének előrejelzését is. Ezt úgy érjük el, hogy a már említett számítóeszköz memóriájában tárolunk több, egymást az átlagolás T idejével követő átlag­értéket az adott rendszerállapot átlagos bekövetkezési való­színűségeit, s az ezekben mutatkozó tendenciát vizsgáljuk. Ennek egyik lehetséges útja az, hogy a tárolt átlagértékeket egy időfüggvény pontjainak tekintjük, a közéjük regresszió­val, például az eltérések négyzetösszege minimalizálásának ismert módszerével, első-, másod- vagy magasabb fokszámú polincmmal leírható kiközepelő görbét reprezentáló újabb villamos jelet állítunk elő, s ebből meghatározzuk a kitünte­tett rendszerállapot T^ idő múlva várható átlagos bekövetke­zési valószínűségét, amelyet az előbbiekben már vázolt mó­don dolgozunk fel. Minthogy a találmány szerinti berendezés révén egyidejű­leg több paramétert vizsgálunk, a felügyelő személyzet által észlelt jelenségeket a műszerekkel mért paraméterekkel egye­ző módon dolgozzuk fel, a kitüntetett rendszerállapotok bekövetkezésére vonatkozó jelzéseket egy mérési sorozat adatainak a matematikai statisztika módszereivel történő értékelése révén adjuk, illetve több mérési sorozat eredmé­nyeiben jelentkező tendenciákat vizsgáljuk, jobban nyomon követhetővé válnak a rendszer állapotváltozásai, megbízha­tóan és még időben jelezhetők a felügyelő személyzet intéz­kedéseit, beavatkozásait megkívánó rendszerállapotok. A találmány szerinti berendezés közelebbi megismerése érdekében gyógyászati példa kapcsán ismertetjük a további­akban a találmány létrehozásában, és alkalmazásában szere­pet játszó meggondolásokat. A folyamatosan ellenőrzött beteg állapotáról szerzett in­formáció hordozója egyrészt a beteg életműködéseinek mér­hető paramétereit észlelő műszerek kimenőjele, másrészt műszeresen nem mérhető, az ápoló személyzet által észlelt vagy felmért kódolható paraméterek összessége. Ez utóbbi­ak egy része analóg, másik része digitális jellegű. Az analóg jellegű paraméterek például a beteg „normális” szívfrekvencia értéke, vérnyomás értéke, a beteg fizikai tulajdonságai, mint mérete, súlya stb. lehetnek. A digitális jellegű paraméterek közé tartozik a kórelőzménye, illetve a beteg külső megjelené­sére utaló paraméterek. Ezen információk közül nagyszá­mú páciens vizsgálata során kialakult orvosi tapasztalat kiszűri azokat, amelyek szükségesek és elégségesek egy-egy adott veszélyállapot bekövetkeztének megállapításához. Az így kiválasztott paraméterek — amelyek mint diagnosztikai változók szerepelnek — értékei és az egyes veszélyállapotok bekövetkezése között korrelációs kapcsolat áll fenn, amely nagyszámú páciens vizsgálata alapján az orvos emlékezeté­ben kialakuló diagnosztikai tapasztalat formájában, vagy az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents