180828. lajstromszámú szabadalom • Sínvályú fektető panel és eljárás a sínvályú szabatos elhelyezésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180828 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1979. VIII. 13. Nemzetközi osztályozás: (KO—3010) NSZOj E 01 B 5/04 TTÖTTT29/Ö2 Közzététel napja: 1982. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. IV 30. Feltaláló: Pozsár László oki. mérnök, Budapest Szabadalmas: Közúti Gépellátó Vállalat, Budapest Sínvályú fektető panel és eljárás a sínvályú szabatos elhelyezésére 1 A találmány sínvályú elhelyező panel, főleg közúti vasutak sínvályúinak szabatos elhelyezésére, különösen műtárgyakon, pl. hidakon átvezetett hosszaljas felépítmények sínvályúinak nyomtáv, vágánytengely, pályaszint és adott esetben túlemelés tekintetében való nagypontosságú fektetésére. A találmány szerinti megoldásnál a sínvályú előnyösen bekötő karmok segítségével monolit vasbetonlemezbe van beágyazva. A monolit vasbeton lemez általában vasalatlan aljzatbetonból és afölött elhelyezkedő, nagyobb szilárdságú és adott esetben erősítő betétekkel is rendelkező teherhordó rétegből van összeállítva. A készüléknek a nyomtáv tartására, a vágánytengely oldalirányú szabályozására, valamint magassági beállítására alkalmas szervei vannak. A találmány tárgyát képezi a sínvályúk szabatos elhelyezésére irányuló eljárás. Ennél a sínvályút előnyösen bekötő karmok segítségével monolit vasbeton lemezbe ágyazzuk, a sínvályú elhelyezését pedig geodéziai kitűzést követően nyomtáv, vágánytengely, pályaszint és adott esetben túlemelés beszabályozására alkalmas fektető készülékkel hajtjuk végre. A városokban a tömegközlekedés felszíni lebonyolítására több mint egy évszázad óta a közúti villamosvasút bizonyult a legteljesítőképesebbnek. A közúti villamosvasutak pályáinak csak egy része vezet azonban olyan helyeken, ahol a közúti forgalomtól elválasztható, és így ugyanolyan keresztaljas felépítmény készíthető, mint a távolsági vasutaknál. A városi pályák tekintélyes részénél a közúti forgalomtól való elválasztásra nincs lehetőség, ezért a városi villamosvasutak pályáját a közúti pályába kell beépíteni. A városi vasutak közútba beépített pályáinál az utóbbi ,80828 2 évtizedekben egyre inkább szakítanak a hagyományos keresztaljas felépítményi megoldásokkal, és egyre gyakrabban használnak a pályák alapjául beton vagy vasbeton lemezeket. Az ilyen hosszaljasnak nevezhető felépítmények általá- 5 ban a keresztaljas felépítményektől eltérő sínprofilok alkalmazását kívánják. Jó tapasztalatokat szereztek az ún. tömbsínekkel, amelyeknek a beton vagy vasbeton alátámasztó 1 unezbe való beágyazása, illetve leerősítése legegyszerűbben í;n. sínvályúk segítségével történik. 10 Tekintettel arra, hogy a sínvályú helyzete egyértelműen megszabja a beleültethető sínprofil geometriai helyzetét is, ezért elsődleges fontosságú vágányépítési kérdés az, hogy a : ínvályúkat a lehető legnagyobb geometriai pontossággal lehessen terv szerinti pozíciójukba beépíteni. Némileg egy- 15 szerűbb a helyzet akkor, ha a sínvályúkat előregyártott vasbeton táblákba kell beágyazni. Az ilyen ún. panelos felépítmények üzemi körülmények között készülnek, és ezért eleve lehetőség van a sín vályúk nagy geometriai pontossággal való elhelyezésére. 20 Számottevően bonyolultabb azonban a feladat akkor, ha monolit technológiával készülő pályaszakaszon kell a sínvá'yúkat elhelyezni. Ennek tipikus megnyilvánulási formája az, amikor a közúti vasút pályáját műtárgyakon, elsősorban údakon kel! átvezetni. A hidakon ugyanis az esetek döntő 25 többségében monolit pályalemez készül, és ehhez kell a felépítményt leerősíteni. Ennek az az oka, hogy a hidak pályalemezei általában ún. öszvértartók módjára együttdolgozlak a hídszerkezet más teherhordó részeivel, és szinte csak .mellesleg” szolgálnak a közúti vasút felépítményének leerő- 30 ütésére is.
