180822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mono vagy diszacharid alapú mélyfúrási öblítőfolyadékokhoz használt adalékanyagok előállítására

3 180822 4 német szövetségi köztársaságbeli vagy a 164921 számú ma­gyar szabadalmi leírást). A világ olajbányászatában legjob­ban ismert viszkozitáscsökkentő adalék az ilyen típusú, Q-broxin márkanevű anyag, amelyet az amerikai egyesült államokbeli Báróid cég forgalmaz. A vízoldható polimerek oldatainak Teológiai tulajdonsá­gait — az előzőekkel ellenkezően — viszkozitásnövelő, géle­sítő adalékokkal lehet szabályozni. A technika állása szerint ezek az alkalmazott adalékok szintén króm(III)- vagy vas­(Ill)-ionokat tartalmazó szerves fémkomplexek, ahol a króm- vagy vasionok súlyaránya a molekulán belül megha­ladja a szerves ligandumok súlyarányát, ellentétben a viszko­zitáscsökkentő hatású — előbb ismertetett — adalékokkal, amelyekben a króm- vagy vas-, illetve a króm- és vasionok molekulán belüli súlyaránya legfeljebb 4—5% [lásd például: Deily, F. H., Lindblom, G. P. és Petton, J. T.: Oil and Gas Journal, 65. 1041. (1967), Browing, W. C. és Chesser, B. G.: Journal of Petroleum Technology, 24. 1255. (1972)]. Mind­két hivatkozásban a viszkozitásnövelő, térhálósító adalék márkaneve OCP, de az összetétele nem ismeretes. A 168 060 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerint viszkozitás és tixotrópia növelésére olyan Cr(III)-lignoszulfonát komp­lexet alkalmaznak, amelynél a komplex stabilitását általuk nem ismertetett vegyes ligandum rendszerrel biztosítják. Azt találtuk, hogy egy mono- vagy diszacharidot vagy ilyen szénhidrátot tartalmazó cukorgyártási hulladékanya­got olvadáspontján, illetve — a hulladékanyag esetén • - forráspontján lúgos kémhatású vízelvonó szerrel kezelünk, vagy ezeket az anyagokat semleges vagy gyengén savas kö­zegben oxidáljuk, majd az oxidálás után hevítéssel dehidra­­táljuk, akkor olyan köztitermékeket kapunk, amelyek ásvá­nyi vagy szerves savas semlegesítés vagy erős bázis és gyenge sav alkotta pufferoló anyaggal való kezelés után króm(III)-, vagy vas(III)- és króm(III)-, vagy alumínium(III)-ionokkal képesek komplex vegyületet képezni. Monoszacharidként glükózt vagy fruktózt vagy ilyen tar­talmú hulladékanyagokat célszerű alkalmazni. Diszacharidként répacukrot vagy burgonyacukrot vagy célszerűen a cukorgyártási hulladékként jelentkező melaszt alkalmazzuk. Lúgos vízelvonószerként nátrium-hidroxidot vagy káli­­um-hidroxidot vagy nátrium-karbonátot vagy kálium­karbonátot célszerű alkalmazni. Oxidálószerként nátrium- vagy kálium-kromátot vagy ezek dikromátjait, vagy nátrium-hipokloritot vagy kalcium­­hipokloritot vagy hidrogén-peroxidot célszerű alkalmazni. Savas semlegesítőszerként kénsavat vagy sósavat vagy ecetsavat vagy borkősavat vagy citromsavat használunk cél­szerűen. Puíferolószerként célszerűen nátrium-acetátot vagy káli­­um-acetátot vagy nátrium-tartarátot vagy kálium-nátrium­­tartarátot alkalmazunk. A fémsók közül vas(III)-szulfátot vagy vas(III)-kloridot célszerű a króm(III)-szulfát vagy króm(III)-klorid mellé ada­golni. Míg a króm(III)-ionokat önmagukban alkalmazzuk, addig a vas(III)-ionokat csak a króm(III)-ionok mellett, mert a vas(III)-ionok önmagukban nem biztosítják a Teoló­giai szabályozó hatást. Az alumíniumsók közül célszerűen az alumínium(III)-szulfátot vagy az alumínium(III)-kloridot alkalmazzuk a leírt köztitermékkel való komplexképzésre. A fémsókkal történő reagáltatáskor felforraljuk az ele­gyek Eközben erős habzás léphet fel, melyet például szulfo­­nált halolaj habzásgátló adalékanyaggal csökkentünk. Ha nátrium- vagy kálium-kromáttal vagy ezek dikromát­­jaival oxidáljuk a mono- vagy diszacharidot vagy az ilyen anyagokat tartalmazó hulladékokat, akkor a króm(III)-ion az oxidáció útján kerül a termékbe, mint leredukált anyag. A találmány szerinti adalékanyagok előállításának repro­dukálása nem ütközik nehézségbe a következőkben ismerteit példák alapján, azonban — különösen a hulladékanyagok­ból készített — termékek fizikai állandói, például az olvadás­pont vagy vízoldhatóság—az ott leírtaktól némileg eltérhet­nek. A találmány szerinti eljárással előállított adalékanyagok előnye az, hogy gazdaságosan, egyszerűen előállíthatóak, és a későbbiekben ismertetett táblázatok szerint az öblítőfolya­dékokban kifejtett hatásuk jobb, mint az idáig ismert adalék­anyagoké. A találmány szerinti eljárással előállított adalékanyagok közül a 100 kg/1000 kg fémion-tartalmat meghaladóak víz­oldható polimer oldatokban (például karboxi-metil-cellulóz, poliakrilsav-nátriumsó, poliakrilamid, xantán-biopolimer) növelik a Teológiai paramétereket, míg az 50 kg/1000 kg alatti fémion-tartalmúak vizes agyagásvány-szuszpenziók­­ban csökkentik a viszkozitás és tixotrópia mennyiségi para­métereit. Ezek az adalékanyagok nedvszívóak, nehezen szá­­ríthatóak, poríthatóak. Ezért a gyakorlati felhasználás során 400—600 kg/1000 kg koncentrációjú oldatokat 1000 kg­­onként 200—300 kg vízoldható, szilárd nátrium-szulfát tar­talmú ligninnel elegyítjük és az így nyert keveréket porítjuk. (A nátrium-szulfát tartalmú lignint a fa nátrium-szulfátos feltárási hulladékából, az ún. „szulfátlúg” bepárlásából és porításából nyerjük.) 1. példa 468 súlyrész glükózt olvadáspontjára hevítünk keverés közben (144—146 C°), majd hozzáadjuk — a fűtés kikap­csolása mellett — 28 súlyrész szilárd nátrium-hidroxid 100 súlyrész vízzel képzett oldatát 30 perc alatt, szakaszos ada­golással, keverés közben. Ezt követően 140 súlyrész kristá­lyos nátrium-acetátot adagolunk — szilárd poralakban — lassan az elegyhez. Ezután az elegyet tovább hevítjük addig, míg a hőmérséklet el nem éri a 160C°-ot. A felszabaduló vízgőzt folyamatosan elszívatjuk a reakciótérből. Az így nyert köztitermék tulajdonságai: — dermedéspontja: 105—108 C” — színe: barna — 1 vegyes %-os vizes oldatának pH-ja: 10—11 A köztitermék pH-ját 10 s%-os kénsavoldattal 6—7 közé csökkentjük. Ezután — keverés közben — 1 óra időtartam alatt hozzáadagolunk 1366 súlyrész 200 g/1 króm(III)-oxid tartalmú króm(III)-szulfát-oldatot. Az adagolás közbeni erős habzást 3—5 súlyrész szulfonált halolajjal csökkentjük. A reakcióelegyet még 1 órán át forráspontján tartjuk (104 —105 C°). Ezután 300—500 kg/óra teljesítményű, direkt fűtésű pori­­tó berendezésbe vezetjük a kb. 80 C° hőmérsékletre előmele­gített 400—500 kg/1000 kg szárazanyag tartalmú vizes olda­tot 250 C° belépő hőmérsékletnél, ahonnan max. 10 s tartóz­kodási idő után 118 C° kilépő hőmérséklet mellett poralakú terméket kapunk. A termék tulajdonsága: színe: zöldesbama Op.: 183—185 C vízoldhatóság (20 C°): 45,4 g/100 ml telített vizes oldatának pH-ja: 3,1—3,3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents