180788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kartikoid-17-alkil-karbonátok előállítására

15 8078S 16 A 17a. példában leírt módon 1 g dexametazon-17-(n­­-pentilkarbonát)-21-metánszulfonátot 2 g lítiumkloriddal reagáltatunk és az elegyet feldolgozzuk. Diizopropiléter és ciklohexán elegyével történő eldörzsölés hatására az elegy kikristályosodik és 480 mg amorf 21-dezoxi-dexametazon­­-17-(n-pentilkarbonát)-21 -kloridot kapunk. Jellemző IR-sávok: 3430, 1740, 1660, 1610, 1270 cm 1 UV: Lmax = 238 nm; b= 13 600 Beilstein-próba: pozitív. 28. példa 29. példa A 17a. példában leírt módon 1 g dexametazon-17-(n­­-pentilkarbonát)-2I-metánszulfonátot 4,5 g lítiumbromid­­dal reagáltatunk és az elegyet feldolgozzuk. Diizopropiléter és hexán elegyével történő befröcskölés hatására 520 mg amorf 21 -dezoxi-dexametazon-17-(n-pentilkarbonát)-21 -bromidot kapunk. UV: 2,max = 238 nm; e= 13 400 Beilstein-próba: pozitív. 30. példa A 19. példában leírt módon 2,3 g dexametazon-17-(n­­-pentilkarbonát)-21-(p-klórbenzolszulfonát)-ot 460 mg nát­­riumjodiddal reagáltatunk és az elegyet feldolgozzuk. Di­­izopropiléterrel digerálva 2 g amorf 21-dezoxi-dexameta­zon- 17-(n-pentilkarbonát)-21 -jodidot kapunk. UV: Ltmax = 238 nm; s = 12 800 Beilstein-próba: pozitív: A dexametazon-)7-(n-pentilkarbonát)-21-(p-klórbenzol­­szulfonát)-ot hasonlóan állítjuk elő dexametazon-17-(n­­-pentílkarbonál)-ból és p-klórbenzolszulfonsavkloridból, mint a 4. példához kapcsolódóan a prednizolon-17-etilkar­­bonát-21-(p-klórbenzolszulfonát) előállításánál le van írva. 31. példa a) 10 g dexametazon-17-(n-propilkarbonát)-21-(p-klór­­benzolszulfonát) 200 ml abszolút dimetilformamiddal készí­tett oldatát 22 g száraz lítiumkloriddal elegyítjük és ‘A órától 1 óráig terjedő időtartam alatt 100 C°-on nitrogén-atmoszfé­rában kevertetjük. A reakcióojdatot mintegy 1 liter konyha­sót tartalmazó vízbe öntjük. Ennek hatására csapadékot kapunk, amelyet leszűrünk, vízzel mosunk és vákuumban foszforpentoxid felett szárítunk. A kapott 7,4 g száraz csa­padékot 500 g 4,5 x 70 cm méretű kovasavgéloszlopon kro­­matografáljuk és toluol és ecetsavetilészter 4 : 1 arányú ele­gyével eiuáljuk. Az eluátumok vékonyrétegkromatográfiá­­san egységes Rf értéket mutatnak Rr=0,60) és az oldószert ledesztillálva tisztítjuk. A maradékot metanol és diizopropi­léter elegyéből átkristályositjuk és ily módon 5,2 g 2l-dez­­oxi-dexametazon-17-(n-propilkarbonát)-21 -kloridot ka­punk, 190C°-on olvad. Jellemző IR-sávok: 3430, 1730, 1655, 1610, 1285, 1260 cm 4 Tömegspektrum: M ' =496 Vékonyrétegkromatográfia: Rf=0,63 (nincsenek mellékfoltok) UV: Lmax = 239 nm; e= 15 600 b) A 31a. példának megfelelő terméket kapjuk, ha dexa­metazon- 17-(n-propilkarbonát)-21 -(p-klórbcnzolszulfonát) helyett ekvimoláris mennyiségű dexametazon-17-(n-propit­­karbonát)-21-toluolszulfonátot használunk kiindulási anyagként és az elegyet az a. példában megadott módon dolgozzuk fel. 32. példa Ha a 31a. példában lejátszódó reakcióban lítiumklorid helyett ekvimoláris mennyiségű lítiumbromidot használunk és az ott megadott módon reagáltatunk, akkor a reakció­­elegy vízbeőntése után a csapadék leszűrése, vízzel mosása és foszforpentoxid felett magas vákuumban 70 C°-on törté­nő szárítása után 4,8 g 21-dezoxi-dexametazon-17-(n-propil­­karbonát)-21 -bromidot kapunk, amely 175—180C°-on ol­vad. IR-sávok: 3430, 1730, 1660, 1610, 1270 cm -* UV: Lmax = 238 nm; e= 15 700 Beilstein-próba: pozitív. 33. példa 2,3 g dexametazon-17-(n-propilkarbonát)-21-(p-klórben­­zolszulfonát) 46 ml abszolút etilmetilketonnal készített olda­tát 800 mg nátriumjodiddal elegyítjük. 2 óra hosszat vissza­folyató hűtő alatt melegítjük, majd 450 mg konyhasót tar­talmazó vízbe keverjük, miközben csapadék válik ki, ame­lyet leszűrünk. Vízzel mossuk, foszforpentoxid felett váku­umban szárítjuk, majd a csapadékot dietiléterrel digeráljuk. 2 g 21-dezoxi-dexametazon-17-(n-propílkarbonát)-21 -jodi­dot kapunk. Jellemző IR-sávok: 3420, 1730, 1660, 1610, 1270 cm 4 Vékonyrétegkromatográfia: R = 0,50 (futtatószer = toluol : metanol : aceton = 80 : 20 : 5) UV: kmax=238 nm; e= 14 900 Beilstein-próba: pozitív. 34. példa A 4. példában leírt módon 1 g dexametazon-17-(n-propil­­karbonát)-21 -(p-klórbenzolszulfonát)-ot reagáltatunk és az elegyet feldolgozzuk. 21-dezoxi-dezametazon-17-(n-propil­­karbonát)-21-f!uoridot kapunk. UV: kmax = 238 nm; e= 15 100 Dexametazon-17-(n-propilkarbonát)-21 -(p-klórbenzol­­szulfonát) előállítása 3 g dexametazon-17-(n-propílkarbonát) 35 ml abszolút acetonnal és 12 ml abszolút piridinnel készített oldatához 0 C°-on 2,6 g p-klórbenzolszulfonsavkloridot adunk. Az ele­gyet 0 - 22 C°-on (a hőmérsékletet lassan hagyjuk emelked­ni) 20 óra hosszat kevertetjük, majd vízbe öntjük, a kivált olajat leszűrjük és mettilénkloridban felvesszük, mossuk, majd az oldószert vákuumban bepároljuk. 3,8 g dexameta­­zon-17-(n-propilkarbonát)-21-(p-klórbenzolszulfonát)-ot kapunk hab formájában. Lágyuláspont: 87 C° Tömegspektrum: VT =652 ÍR: 3430, 1730, 1660, 1620, 1600, 1370, 1260, 1180 cm 4 UV : Lmax = 232 nm; e = 27 900 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Thumbnails
Contents