180781. lajstromszámú szabadalom • Berendezés talaj víztartalmának felszín alatti kapilláris öntözéssel és lecsapolással történő szabályozására
3 180781 4 A találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a cső és a bordák egy darabból vannak. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a szürőelem a bordák köré tekercselt szűrőszövet. Egy további előnyös kiviteli alaknál a szűrőelem és a bordák között hordozóanyag, célszerűen müanyagháló van. Előnyös, ha a cső belső és külső tere a cső falán átvezetett csodarabokon át van összekötve egymással. Előnyös továbbá, ha az összekötő csodarabok vízszintesek, és a cső vízszintes szimmetriasíkja fölött vannak elrendezve. Végül egy másik előnyös kiviteli alaknál az átváltható zárószervnek egymástól visszacsapóelemmel elválasztott első és második kamrája van, az első kamra a cső belső terével, a második kamra a cső külső terével van összekötve, és az első kamra fővezetéken és adott esetben mellékvezetéken, valamint második átváltható zárószerven át van a vízforrásra, illetve a befogadóra csatlakoztatva. A találmányt az alábbiakban kiviteli példák kapcsán ismertetjük a csatolt rajzokra hivatkozva. Az 1. ábra öntözővezetéket és lecsapolóvezetéket képező bordás cső oldalnézete (egy szakaszon szűrőelem, egy további szakaszon pedig szűrőelem és hordozóanyag nélkül); a 2. ábra az 1. ábrán jelölt II—II síkban vett metszet; a 3. ábra az 1. ábrán jelölt III—III síkban vett metszet; a 4. ábra átváltható zárószerv hosszmetszete; az 5. ábra a 4. ábra szerinti zárószerv metszete öntözési üzemben; a 6. ábra ugyanez lecsapolási üzemben; és a 7. ábra komplett öntöző és lecsapoló berendezés kapcsolási vázlata. Az 1—3. ábrák szerinti eszköz vázát műanyagból — célszerűen polivinilkloridból, polietilénből vagy polipropilénből - készült, kör keresztmetszetű 1 cső képezi, amely körben egyenletesen elosztott hosszanti radiális 2 bordákkal van ellátva. Az 1 cső átmérőjét és a 2 bordák magasságát a helyi igények szerint határozzuk meg. Tapasztalataink szerint a belső átmérőt és a bordamagasságot nem célszerű 15mmnél, illetve 8 mm-nél kisebbre választani. A 2 bordákkal ellátott 1 cső szálban vagy tekercsben szállítható. Ha szálakból kell összeállítani (főleg nagyobb átmérők esetén), az 1. ábra szerinti 6 kötőelemeket alkalmazzuk. Ezek lényegében az 1 cső belső átmérőjének megfelelő külső átmérőjű rövid csodarabok, amelyek közepén az 1 cső külső átmérőjének megfelelő átmérőjű 8 peremmel vannak ellátva, és amelyekre kétoldalról ütközésig fel vannak húzva a csatlakoztatni kívánt 1 csövek. A 6 kötőelemek az 1 csövekkel azonos módon el vannak látva 2 bordákkal. A 6 kötőelem és az 1 csövek belső felülete között 7 ragasztást alkalmazhatunk. Hőre lágyuló műanyag esetén hőhatással is megerősíthetjük a kötést. A 2 bordák számát a talajnyomásviszonyoknak megfelelően választjuk meg. Általában célszerű legalább hat bordát alkalmazni. A 2 bordák külső gerince köré 3 hordozóanyagot képező (pl. polipropilénből készült) műanyagháló van tekercselve, amelyen kívül 4 szűrőelemként szűrőszövet (pl. fliz) helyezkedik el. Ez utóbbit ugyancsak tekercseléssel visszük fel Anyaga lehet polipropilén vagy poliészter, áteresztőképessége a szövetre merőlegesen legalább 5 - 10 2 cm/s. Az 1 cső belső tere és a 2 bordák közötti külső tér az 1 esc falán átvezetett, öntözőnyílást képező 5 csodarabokon ál össze van kötve egymással. Az 5 csodarabok belső átmérője kapilláris méretű, célszerűen 0,6—1,2 mm közötti. Az 5 csodarabok ragasztással vagy szoros illesztéssel rögzíthetők az 1 cső falában kialakított furatokba. Az 5 csodarabok külső vége a 3 hordozóanyagon belül van, tehát az öntözővíz az 1 cső belsejéből mindig a 4 szürőelemen át jut a talajba. Az 5 csodarabok célszerűen az 1 cső felső felébe vannak beépítve. Adott esetben spirális nyomvonal menti elrendezésük is célszerű lehet, amikor is az 1 cső belső tere rendre össze van kötve a 2 bordák közötti külső térrészekkel. Axiális irányban az 5 csodarabok közötti távolságot a helyi igényektől függően általában 0,4—l,0m között választjuk meg. A 4. ábra szerinti átváltható zárószervnek célszerűen műanyagból készült 9 háza van, amely 10 válaszfallal első 11 és második 12 kamrára van osztva. A II, 12 kamrák felülről levehető 18 fedéllel vannak lezárva. Az első 11 kamra az 1—3. ábrák szerinti eszköz 1 csövével van összekötve, amelynek vége a 10 válaszfalon kialakított furatba van szorosan illesztve. A második 12 kamra az 1 csövön kívüli, a 2 bordák között levő térrel van összekötve oly módon, hogy a 2 bordák a 3 hordozóanyag és a 4 szűrőelem egy szakaszon el vannak távolítva az 1 csőről. A 9 ház 12 kamrát határoló oldalfalán 14 furat van kialakítva, ezen van átvezetve a 2 bordákkal ellátott 1 cső. A belépési helyen műanyag szűrőszövetből 17 karmantyú van kialakítva, amely meggátolja, hogy a talaj bejusson a 12 kamrába. A 10 válaszfal alsó szakasza az első 11 kamra felé hajló kialakítású, és 15 ülékkel van ellátva, amelybe 13 visszacsapódéin illeszkedik. A 13 visszacsapóelem ismert módon van kialakítva és ágyazva. A 15 ülék a 13 visszacsapóelem nyitott állapotában összeköttetést biztosít az első 11 és második 12 kamra között (6. ábra). Az első 11 kamra 16 csonkon át 26 mellékvezetékre van csatlakoztatva (7. ábra). Mint az 5. ábrán látható, öntözési üzemben a 16 csonkon át nyomás alatt belépő öntözővíz az első 11 kamrába jutva lezárja a 13 visszacsapóelemet, így a víz az 1 cső belsejébe, onnan az 5 csodarabokon át a 2 bordák közötti térbe, majd a 4 szűrőelemen át a talajba kerül. Az öntözővíz leadása gyakorlatilag a 4 szűrőelem által meghatározott teljes külső palástfelület mentén egyenletesen (és tág határok között változtatható intenzitással) megy végbe. Lecsapoláskor (6. ábra) a 4 szűrőelemen át ugyancsak a teljes palástfelület mentén lép be a lecsapolandó víz a 2 bordák közötti térbe, ahonnan a második 12 kamrán, a 15 üléken, az első 11 kamrán és a 16 csonkon át a 26 mellékvezetékbe jut. Ily módon a lecsapolás is jó hatásfokkal és gyorsan végrehajtható. A 7. ábra egy komplett öntöző és lecsapoló berendezés kapcsolási vázlatát szemlélteti. Ennél a berendezésnél 21 vizforrás (amely például élővíz vagy tározó lehet) 23 szivatytyún, 24 szűrőn, valamint átváltható első 25 zárószerv (célszerűen tolózár) első 25a ágán át 27 fővezetékkel van összekötve. Az átváltható első 25 zárószerv második 25b ága elvezető 28 vezetéken át 22 befogadóval (pl. elvezető csatornával) van összekötve. A 27 fővezetékre egymással párhuzamosan 26 mellékvezetékek vannak csatlakoztatva (az adott esetben négy 26 mellékvezeték van), amelyek párokat alkotnak. A párokat alkotó 26 mellékvezetékek között reverzibilis működésű kombinált 31 vezetékek és egyszerű 32 öntözővezetékek húzódnak oly módon, hogy két 32 öntözővezeték után mindig egy kombinált 31 vezeték következik. A 32 öntözővezetékek hagyományos perforált és szűrőzött csövek lehetnek, a kombinált 31 vezetékek viszont az 1—3. ábrák szerinti kialakításúak. A kombinált 31 vezetékek végei második átváltható 29 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
