180777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőe cserzésére aluminiumszilikátok alkalmazásával
180777 nem kielégítő, mivel keményedés, merey fogás és szakítószilárdságbeli veszteségek állhatnak elő. Alumíniumszilikátoknak dikarbonsavakkal és/ vagy ezek részleges észtereivel való kombinációja különösen a krómcserzésnél, illetve króm-, alumínium- és szilíciumcserzőanyagokkal történő kombinációs cserzése a következő előnyökhöz vezet : a krómcserzőanyagok mennyiségének a csökkentése, valamint a cserzőlevek nagyon nagy krómkihasználása által, amikoris a flották maradék-krómtartalmát egészen 0,2 g/1 krómoxid mennyiségre csökkentjük, a cserzőüzemek szennyvizeinek jelentős tehermentesítését érjük el. Már csupán alumíniumszilikátoknak maguknak az alkalmazása a flották maradék krómtartalmának figyelemreméltó csökkenését okozza, amely azonban alumíniumszilikátoknak dikarbonsavakkal és/vagy ezek részleges észtereivel való kombinálásával még nagy mértékben javítható. A cserzőleveknek a nagy krómkihasználása a szennyvizek tehermentesítése mellett még a krómcserzőanyagok gazdaságos felhasználását is magával hozza. A kombinált cserzőanyagok behatolási képessége és eloszlása a bőrben megjavul, mimellett a szokásos szilícium-cserzőanyagok hátrányait kiküszöböljük, mivel az alumíniumszilikátok a cserzésnél használt 3—4,5 pH-jú savas közegben igen finom eloszlású alumíniumsókká és polimer kovasavakká bomlanak el. A kombinációs cserzésnél a saját savfelhasználás útján az alumíniumszilikátok önmagukat semlegesítik, ezért pótlólagos semlegesítőszerek alkalmazásáról lemondhatunk. A cserzőflotta a semlegesítésnél megnövekedett stabilitást mutat és a bőrök átcserzése megjavul. Összességében a folyamat a cserzésnél irányíthatóbb és biztosabb lesz. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy bizonyos alumíniumszilikátoknak dikarbonsavakkal és/vagy ezek részleges észtereivel való kombinációja esetén a cserzésnél jobb bőrminőséget, a krómcserző eljárás gazdaságosságának a javulását és a környezet szennyeződésének a csökkenését érjük el. A dikarbonsavakat, illetve ezek részleges észtereit az alumíniumszilikátokkal együtt alkalmazhatjuk bőrök krómcserzésénél. A savat, illetve a részleges észtereket azonban előnyösen hozzáadhatjuk már a sós-savasfürdőhöz is, mivel ezáltal különösen egyenletes eloszlás mellett nagy krómtartalmú bőrhöz jutunk. A találmány szerint alkalmazható dikarbonsavakként alifás 2—8 szénatomos karbonsavak jönnek számításba, így például a borostyánkősav, glutársav, adipinsav, maleinsav, fumársav, aszparaginsav, glutaminsav és a citromsav. Hasonló módon a karbonsavaknak 1—6 szénatomos egy- vagy többértékű alkoholokkal alkotott részleges észterei is alkalmazhatók. Ilyen alkoholok például a metanol, etanol, n- és izo-propanol, butanol, amüalkoholok, etilén-, propilén-, butilénglikol, glicerin, trimetilolpropán, pentaeritrit, szorbit. Előnyösek a kettő vagy háromértékű savak monoészterei, mivel ezek savas közegben, például sós-savasíürdőben vagy cserzőflottában, viszonylag gyorsan hidrolizálnak. A találmány szerint alkalmazásra kerülő alumíniumszilikátok amorf, kristályos, szintetikus és 5 természetes termékek, amelyek az előzőekben megnevezett feltételeket teljesítik. Különösen jelentősek azok a termékek, amelyeknél az általános képletben Kát egy alkálifémion, előnyösen nátriumion, x értéke 0,7—1,5, y jelentése 0,8—6, 0 előnyösen 1,3—4, amelyeknek a részecskenagysága 0,1—25 ju, előnyösen 1—12 fi, és a kalciummegkötőképességük 20—200 mg CaO/g vízmentes aktívanyag. Hasonló jelentőséggel birnak azok a termékek, amelyeknél Kát, x, y és a kali5 ciummegkötőképesség jellemzők megegyeznek az előzőekkel és csupán a részecskenagyságban különböznek, amely 25 és 5 mm között van. Ilyenféle alumíniumszilikátokat egyszerű módon szintetikus úton előállíthatunk, például víz-0 oldható szilikátokat reagáltatunk vízoldható aluminátokkal víz jelenlétében. Erre a célra a kiindulási anyagok vizes oldatait elegyítjük egymással vagy az egyik, szilárd anyag formában levő komponenst a másik, vizes oldatként jelenle-5 vő komponenssel reagálta tjük. Mindkét, szilárd állapotban jelenlevő komponens összekeverésekor víz jelenlétében szintén a kívánt alumíniumszilikátokhoz jutunk. Al(OH)3, A1203 vagy Si02 vegyületekből alkáliszilikát-, illetve alunjinátolda- 30 tokkal alkáli-alumíniumszilikátokat állíthatunk elő. Végül ilyenféle anyagok olvadékból is előállíthatok, ez az eljárás azonban a szükséges magas hőmérsékletek és amiatt, hogy az olvadékot finomeloszlású termékké kell alakítani, gazdasá- 35 gilag kevésbé érdekes. Kicsapás útján vagy más eljárások szerint finomeloszlású állapotban levő vizes szuszpenzióvá alakítható alkáhalumínjumszi.likátokat 50—200 °C hőmérsékletre történő hevítés útján az amorf "10 állapotból az öregbített, illetve kristályos állapotba vezethetünk át. A vizes szuszpenzióban levő, amorf vagy kristályos alkálialumíniumszilikátokat a fennmaradó vizes oldattól szűréssel elkülöníthetjük és például 50—800 °C hőmérsék- 45 létén száríthatjuk. A szárítási körülményektől függően a termék több-kevesebb kötött vizet tartalmaz. Vízmentes terméket 800 °C-on kapunk. Előnyösek azonban a víztartalmú termékek. különösen azok, amelyeket 50—400 °C, kü- 50 Ionosén 50—200 °C, hőmérsékleten szárítunk. Az alkalmas termékek összes súlyukra számítva például körülbelül 2—30%, többnyire körülbelül 8— 27% ,vizet tartalmaznak. A kívánt csekély, 1—12 m-os részecskenagyság 55 kialakításához már a kicsapás körülményei hozzájárulnak, mimellett az egymással elegyített aluminát- és szilikátoldatokat —- amelyek egyidejűleg is vezethetők a reakcióedénybe — erős nyíróerőnek tesszük ki, miközben például a szusz- 60 penziót erőteljesen keverjük. Amennyiben kristályos alkálialumíniumszilikátokat állítunk elő — amelyeket a találmány során előnyösen alkalmazunk — nagy, adott esetben éles kristályok kialakulását a kristályosodó tömeg lassú koverésc- 65 vei akadályozhatjuk meg. 4 2
