180767. lajstromszámú szabadalom • Illatosított oldaható kávépor és eljárás annak előállítására
7 180767 8 A szárított mikropórusos szemcséket a következőkben szárazjéggel, nedvesség kizárása mellett megfagyasztottuk, és összekevertük 10—15%os nedvességtartalmú diszperz hószerű anyaggal, amely a pörköltkávé őrlése során a gőztérből történő kifagyasztással készült, 0,2 rész diszperz anyag: 1 rész szemcse-arányban. A keveréket egy előzetesen lehűtött, szellőző csővel ellátott edénybe vittük át, melyben egy éjszakán át —18 °C-on tartottuk. Ez alatt a C02 elpárolgott. A 6%-osnál kisebb víztartalmú pórusos szemcséket ezután nem illatosított, dúsított, porlasztva szárított, oldható kávéporral keverve üvegedényekbe csomagoltuk 0,75 tömeg %-ban adagolva a mikropórusos porlasztva szárított szemcséket a főtömeghez. A megtöltött és lezárt tartóedényeket nyolc héten át 35 °C-on tároltuk. Az első kinyitás után hét napon át az edényeket több alkalommal kinyitották és visszazárták, és minden alkalommal úgy találták, hogy a kávé kellemes illata megfelel a hasonló körülmények között tárolt illatosított, porlasztva szárítással készített kávé illatának, amelyet dúsított kávéőrleményolajjal való átitatással illatosítottak. Ezt az összehasonlító mintát a 4.119.736 sz. USA szabadalom szerint készítettük, és az illatanyag adagolási aránya is hasonló volt, mint a találmány szerint készített minta esetében. Mivel ahogy azt az előbbiekben már említettük a tartóedényben levő kávé aromát, a jelenleg forgalomban levő oldható kávék esetében valamely illatos glicerid — pl. a kávéolaj — felvitele útján érték el. Másik lehetőségként megpróbálkoztak azzal, hogy olajjal kezelt oldható kávéporra kávé-illatanyagokat adszorbeáltattak. Ezt az eljárást írja le Patel és munkatársainak 3.823.241 lajstromszámú USA szabadalma. Mindeddig nem tartották azonban lehetségesnek azt, hogy az illatanyag jelentős mennyisége köthető meg tartósan, közvetlenül az oldható kávépor szemcséinek felületén. A Patel és munkatársai javára bejegyzett szabadalom leírása utal arra, hogy ha az oldható kávépor-csomagot használata során többször felnyitják, az illatosítás hatásossága csökken. Valóban ez jellemző az idézett szabadalomban említett hagyományos porlasztva szárított, habosítva szárított és fagyasztva szárított termékek tulajdonságaira. Ez a hiányosság azonban nem tapasztalható a találmány szerinti, hasznos pórusos térfogatában mikropórusos szerkezetű részleteket tartalmazó oldható kávépor szemcséinek esetében. Mint már megjegyeztük, a hagyományos eljárással készített porlasztva szárított oldható kávépor anyaga nem mikropórusos szerkezetű, a hagyományos liofilezett kávék esetében a legtöbb pórus sugara a ÍOOOO-IO“10 m nagyságrendjébe tartozik, és a kapilláris kondenzációra alkalmas pórusos tartomány (azaz 150-10-10 m vagy annál kisebb sugarú pórusok) jelentéktelen vagy teljesen hiányzik. A találmány szerinti mikropórusos oldható kávépor legmegfelelőbben pörköltkávé illatanyagainak szorbenseként használható fel, mivel a kávépor szemcséi az illatanyag egy részét a kávécsomag felnyitása után leadják. A találmái.^ rinti termék nem tartalmaz az illatanyag meg. tésére kávéolajat, így előállítása során a gliceridekkel kapcsolatban jelentkező nehézségekkel nem kell számolni. Ebben a tekintetben már maga a találmány szerinti, illatnyagaban gazdag mikropórusos oldható kávépor-szemcséknek kis mennyiségben való hozzákeverése a nem illatosított oldható kávét tartalmazó csomagolt termékhez, technikailag nagy előrelépést jelent az oldható kávék gyártásában. Emellett még külösen kiemelendő az a tény, hogy semleges körülmények közötti hosszabb tárolás esetén az illatanyagok tartósan kötött állapotban maradnak meg a mikropórusos szemcsék felületén. Szabadalmi igénypontok 1. Illatosított oldható kávépor, amely liofilezéssel előállított mikropórusos szemcsék sokaságából áll, azzal jellemezve, hogy az 1 g kávéporra számított fajlagos pórusos térfogatból 3 • 10 9 és 30-10“9 m3 körüli rész 150-10“10 m vagy annál kisebb sugarú pórusokat tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti oldható kávépor azzal jellemezve, hogy a pórusos térfogat 3 ■ 10“9 m3 — 30-10“9 m3-nyi részét képező pórusok között a leggyakrabban előforduló pórusok sugara 30-10“10 m értéknél kisebb. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti oldható kávépor azzal jellemezve, hogy a 150-10-10 m vagy annál kisebb sugarú mikropórusok által 0,1—2 tömeg0/ o közötti mennyiség illatanyag van kapilláris kondenzáció révén reverzibilisen megkötve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti oldható kávépor azzal jellemezve, hogy az illatanyaggal dúsított mikropórusos oldható kávépor 0,1 és 5 tömeg% közötti arányban szorbenst tartalmaz, az ezen szorbens 1 g-jára számított fajlagos pórusos térfogatból 3 és 30 mikroliternyi részt képező pórusok sugara 150-10“10 m vagy annál kisebb. 5. A 4. igénypont szerinti oldható kávépor azzal jellemezve, hogy a szorbens 0,2—1 tömeg% térfogatának 3-10“9 m3 és 30-10“9 m3 közötti részét képező pórusok között a leggyakrabban előforduló pórusok sugara kisebb 30-10“19 m-nél. 6. Az 5. igénypont szerinti oldható kávépor azzal jellemezve, hogy a szorbets 0,2—1 tömeg % mennyiségű pörköltkávé-illatanyagot tart megkötve. 7. Eljárás illatosított oldható kávépor előállítására, melyet a kávé szárazanyagát tartalmazó vizes extraktumból liofilezéssel mikropórusos szemcsék formájában készítünk el, azzal jellemezve, hogy 10“6 m vagy annál kisebb cseppméretű permetet állítunk elő, a permet cseppjeit — 100 CC hőmérsékletű vagy annál hidegebb fagyasztó folyadékkal hozzuk érintkezésbe, és ezáltal pillanatszerűen megfagyasztjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
