180766. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső vákuumtömören lezárt üvegbúrában elhelyezett anóddal és katóddal
7 180766 8 megakadályozni azt, hogy a hasznos röntgen sugárnyaláb erősen széttartson. Ez a széttartás elsősorban a 18 lemezek közötti hézagtól és a 18 lemezeknek a hasznos röntgen sugárnyaláb haladási irányában mért hosszától függ. Ha a 18 lemezeket jobban közelítjük egymáshoz, ezzel a sugárnyaláb széttartásának lehetőségét erősen korlátozzuk. A röntgencső töltésének növelésével a P fókuszból kibocsátott röntgen sugárzás részekre bontását kompenzálhatjuk, elsősorban a 18 lemezek vastagságától, sugárirányban mért hoszszától és egymás közötti hézagától függően. A hasznos röntgen sugárzást át nem bocsátó 18 lemezek széleit nikkelből vagy más alkalmas anyagból levő, vékony 19 és 20 fóliákkal takarjuk, hogy az 1 üvegburát és a 12 szerkezetet esetleg érő minden zavaró, vagy ártalmas térhatást kiküszöböljük. A körgyűrű-cikk keresztmetszetű 13 rekeszen a 14 és 14’ fókuszáló elemeket nemcsak az ismertetett módon, tehát a 6 anód két körfelülete által határolt térben helyezhetjük el. Így pl. a 14 és 14’ fókuszáló elemek a 18 lemezekkel ellátott réshez képest ugyan szimmetrikusan, de az 1. és 2. ábrán látható síkhoz képest merőleges síkban is elhelyezhetők anélkül, hogy a 12 szerkezet kifogástalan működését veszélyeztetnénk. A 3. és 4. ábrán a találmány szerinti röntgencső két olyan további kiviteli alakját láthatjuk, ahol a 6 anód rögzített. Az 1. és 2. ábrával kapcsolatban már bemutatott részek hivatkozási jele azonos a 3. és 4. ábrán is. A 3. ábrán xx’ tengely irányú metszetben bemutatott röntgencső hengeres 1 üvegburájának két végét az előző példában, forgó-anódos változatban már leírt módon vákuumtömören zárjuk, mégpedig az 1 üvegbura egyik végét 16” hatódhoz, a másikat pedig a 6 anódhoz képest. Magát a 6 anódot két irányban, az xx’ tengely irányában és arra merőleges irányban is kimarjuk. Az így kapott két üreg áthatásában ferde 6’ felület áll elő, amelyből kibocsátódik a röntgen sugárzás, miután a 16” katódból érkező négyszög keresztmetszetű elektron sugárnyaláb a 6’ felületbe ütközik. A 6 anóddal mereven összekötött és azzal azonos potenciálon tartott 10 tartó olyan réssel ellátott körgyűrű-cikk keresztmetszetű 13 rekeszt tartalmaz, amelynek középpontja az xx’ tengelyen van. A 13 rekesz működéséhez olyan rést szükséges kimunkálnunk, hogy a 6 anód ferde 6’ felületén levő fókuszból kibocsátott hasznos röntgen sugárnyaláb ezen szabadon áthatolhasson. A találmány szerinti megoldásban, a forgó-ánódos változattal azonos módon és ugyanazon okból, ezt a rést a 6 anód fókuszához igen közel marjuk ki, és 17, ill. 17’ hornyokba helyezett, a röntgen sugarakat át nem bocsátó 18 lemezekkel látjuk el. Ezek az egymáshoz képest párhuzamos 18 lemezek a röntgen sugárnyaláb terjedésének síkjával párhuzamosak lehetnek. A 18 lemezek szélét vékony nikkel, vagy más megfelelő anyagból levő 19 és 20 fóliákkal takarjuk annak érdekében, hogy az 1 üvegburánál kiküszöböljünk minden káros térhatást és elnyeljük a gyenge, nem a fókuszból kibocsátott röntgen sugarakat, amelyeknek keletkezése a találmány szerinti kivitelű röntgencsőben amúgy is erősen korlátozott. A 4. ábra rögzített 6 anóddal felszerelt röntgencső keresztmetszetét tünteti fel, amely a 3. ábrán bemutatott röntgencsőhöz hasonló, de körgyűrű-cikk keresztmetszetű 13 rekeszében attól eltér. Ebben a kivitelben a röntgen sugarakat át nem bocsátó 18 lemezekkel ellátott rést tartalmazó 13 rekesz a 6 anódot teljesen körülveszi. Ennek következtében az 1 üvegbura belső terében a térmező még kedvezőbben oszlik meg, és semmi nem gátolhatja a hasznos röntgensugárnyaláb széttartását akadályozó 12 szerkezet kifogástalan működését. A gyakorlatban csak egyszer szükséges a megfelelő térbeli pozíciót és a 18 lemezek térbeni elhelyezkedését beszabályozni ahhoz, hogy a kibocsátott röntgen sugárzás a lehető legtökéletesebben azonos síkban, legyezőszerűen és egyenletes vastagságban haladjon. A 13 rekesz helyzete tehát mindig változatlan marad, szemben a hagyományos készülékek röntgencsövön kívül elhelyezett rekeszeivel, amelyeket ismételten szükséges újból beszabályozni. A rögzített vagy hengeres forgó 6 anóddal ellátott találmány szerinti röntgencső legkedvezőbb felhasználási területe olyan ferde tengelyű rétegfelvételeket készítő röntgenkészülék, amelynek megvilágított részében számos nagy rekesznyílású, síkban haladó sugárnyalábbal egyidejűleg megvilágított sugárzásmérő detektort helyeznek el. A találmány szerint, kis sugárnyaláb széttartást megvalósító röntgencső tehát a felvételre kijelölt testrészt szabatosan csak a kiválasztott területen sugározza be, így a sugárzást detektáló műszereket szinte csak a már csillapított sugármennyiségek érik. fgy a találmány megkönnyíti a sugárzás érzékelést, és csökkenti azokat a káros hatásokat, amelyek széttartás következtében fellépnek. Szabadalmi igénypontok 1. Röntgencső vákuumtömören lezárt üvegburában elhelyezett anóddal és katóddal, azzal jellemezve, hogy az üvegburában (1) az anód (6) közelében legyező alakú réssel ellátott rekesz (13) van elhelyezve, amely rekesz (13) résében a röntgen sugarakat át nem bocsátó, egymással párhuzamos lemezek (18) vannak elhelyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti röntgencső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rekesz (13) résében elhelyezett lemezek (18) párhuzamosak a legyező alakú lapos röntgen sugárnyaláb síkjával. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti röntgencső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rekesz (13) résében elhelyezett párhuzamos lemezek (18) szélei a hasznos röntgen sugárzásnál kisebb energiájú röntgen sugárzást elnyelő fóliákkal (19, 20) vannak takarva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
