180728. lajstromszámú szabadalom • ljárás 2-(szubsztituált-amino)-N-(szubsztituált fenil)-2-imidazolin-1-karbotioamid-származékok előállítására
15 180728 16 Jetaktív anyag hozzáadása mellett formálhatjuk. A hatóanyagokat finomeloszlású szilárd anyagokba is beágyazhatjuk. Ezek olyan vivőanyagok, amelyek felületaktív adszorpciós tulajdonságokkal rendelkeznek. Ily módon nedvesíthető porkészítményeket állíthatunk elő, amelyek vízben vagy más folyadékban diszpergálva használhatók vagy valamilyen porba beágyazva közvet' lenül alkalmazhatók. Más formázási módok is ismertek és használhatók a találmány szerinti készítmények előállításánál. Az (I) általános képletű hatóanyag vagy hatóanyagok koncentrációja a készítményekben változó lehet az alkalmazott segédanyagoktól függően, a fontos csupán az, hogy alkalmazáskor olyan mennyiségű hatóanyag kerüljön a rovarokhoz, amely elpusztítja vagy valamilyen módon életképtelenné teszi azokat. Egyes esetekben 0,001% hatóanyagtartalmú szerek is elegendőek a rovarkártevők hatástalanná tételére, de természetesen nagyobb koncentrációjú készítmények, így 0,001—0,5% hatóanyagot tartalmazó szerek is alkalmazhatók. Más használatra 0,5—98 súly% hatóanyagtartalmú kompozíciók is készíthetők és kényelmesen alkalmazhatók. Ilyen nagy töménységű kompozíciók önmagukban is használhatók, de ezekből gyakran hígítással, segédanyagok felhasználása mellett, kezelésre alkalmas kisebb koncentrációjú szereket készíthetünk. Kívánt mennyiségű hatóanyagot tartalmazó folyékony készítményeket úgy állítunk elő, hogy azt valamely szerves folyadékban oldjuk vagy vízben diszpergáljuk felületaktív diszpergáló szer, így ionos vagy nemionos emulgeáló szer segítségével vagy anélkül. Az ilyen készítmények módosító anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek arra szolgálnak, hogy a hatóanyagoknak a növények levelein való tapadását elősegítsék. Alkalmas szerves folyékony vivőanyagok a mezőgazdaságban szokásosan használt szóróolajok, ásványolajpárlatok, így dieselolaj, kerozin, fűtőolaj, nyersolaj és az úgynevezett Stoddard-oldószer. Ezek közül a folyékony vivőanyagok közül az ásványolaj párlatok részesülnek általában előnyben. A vizes készítmények egy vagy több vízzel nem elegyedő oldószert tartalmazhatnak. Ilyen vizes készítményekben a vivőanyag valamely vizes emulzió, például víz, emulgeáló szer és vízzel nem elegyedő oldószerek elegye. A diszpergáló és emulgeáló szer megválasztása és ezek mennyisége a készítmény természetétől és attól függ, hogy mennyiben tudják megkönnyíteni a hatóanyag diszpergálását a vivőanyagban a kívánt készítmény előállításánál. A készítményekben használható diszpergáló és emulgeáló szerek az alkilén-oxidok fenolokkal és szerves savakkal alkotott kondenzációs termékei, alkil-aril-szulfonátok, szorbitánészterek polifoxi-alkilénj-származékai, komplex éter-alkoholok és hasonlók közül kerülhetnek ki. A megfelelő, ismert felületaktív anyagok, amelyek a találmány szerinti készítményekben alkalmazhatók, például a 3 095 299 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás második oszlopának 25—36. soraiban vannak leírva. Porkészítmények előállításánál a hatóanyagot finoman eloszlatjuk valamely finomeloszlású szilárd anyagban vagy anyagon, így krétán, talkumon, mészközúzalékon, gipszen, agyagföldön, vermikuliton, perliten és hasonló anyagokon. Ilyen diszperziók előállítására szolgáló egy módszer szerint a finomeloszlású vivőanyagot mechanikusan összekeverjük vagy összeőröljük a hatóanyaggal. A hatóanyagot tartalmazó porkészítményeket úgy is előállíthatjuk, hogy az (I) általános képletnek megfelelő vegyületeket különböző szilárd vivöanyagokkal, így bentonittal, fullerfölddeí, attapulgittal és felületaktív adszorpciós tulajdonságokkal rendelkező más krétával összekeverjük. A hatóanyagok tulajdonságaitól függően ezek a porkészítmények koncentrátumok alakjában használhatók, de alkalmazhatók oly módon is, hogy ezeket a koncentrátumokat további adszorptív típusú szilárd vivőanyaggal vagy krétával, talkummal, gipszszel és hasonló anyagokkal hígítjuk a kívánt hatóanyagtartalmú készítménnyé és így használjuk azokat. Ilyen porkészítményeket vízben is diszpergálhatunk valamely diszpergáló szer segítségével vagy anélkül permetezhető elegyek előállítása érdekében. Az (1) általános képletnek megfelelő vegyületeket granulátumok alakjában is formázhatjuk. Ezeket a granulátumokat a szokásos módon készítjük, amelynek során a hatóanyagot valamely oldószerben oldjuk felületaktív anyag használata mellett vagy anélkül és a keletkező oldatot rápermetezzük az előre kialakított granulátumra vagy másként oszlatjuk el rajta. Ilyen granulátumok hosszantartó hatás kifejtésére képesek, amely különösen gabonaféléknél előnyös, mivel a gyakori alkalmazás ezeknél a növényeknél nem célszerű. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket tartalmazó készítményeket az irtandó kártevők táplálékára vagy ivóvizére visszük rá valamilyen szokásos módszerrel, például porozó eszközökkel, permetezőkkel vagy egyszerűen oly módon, hogy a kártevő által fogyasztandó táplálékkal keverjük össze. Levélzeten való használat esetén a készítmény nem tartalmazhat jelentős mennyiségű fitotoxikus hígítóanyagot. Széles területre történő felvitel esetén porok vagy kis térfogatú spray-k formájában alkalmazhatjuk a készítményeket a levegőből. A találmány szerinti készítmények olyan kompozíciókat is magukban foglalnak, amelyek egy vagy több (I) általános képletnek megfelelő hatóanyag mellett segédanyagot, egy vagy több más biológiailag aktív anyagot, így más inszekticideket, fungicideket, miticideket, baktericideket, nematocidokat és hasonló anyagokat is tartalmaznak. A növényvédő szer levélzeten történő alkalmazása esetén a felhasználási arányt szokásosan annak a diszperziónak a koncentrációjával mérjük, amelyet alkalmazunk. A felhasználási arány mérésénél a diszperzióból szokásosan annyit használunk, amennyi elegendő ahhoz, hogy vékony filmet alakítsunk ki a levélzet felületén. A felhasznált diszperzió mennyisége így tehát a növény lombozatának a felületétől, a növényvédő hatóanyag mennyisége pedig az azt tartalmazó diszperzió koncentrációjától függ. A találmány szerinti készítményeket a növények levélzetére vagy a kártevők más táplálékforrására visszük fel a már leírt módon. Az inszekticid felhasználási arány általában körülbelül 10 ppm-től körülbelül 2000ppm-ig terjed, de ennél nagyobb vagy kisebb koncentrációk is alkalmazhatók az irtandó rovarfajtáktól, továbbá a készítmény hatóanyagának a toxicitásától és aktivitásától függően. Az (I) általános képletű vegyületek néhány képviselőjének az aktivitását a mexikói babfúró bogár elleni hatásán mutatjuk be a következő példában. A vizsgálandó vegyületeket 50: 50 arányú aceton/ etanol elegyben oldjuk vagy szuszpendáljuk, majd anio-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
