180720. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás 2,3,5,6-tetraklór-piridin elkülönítésére klórozott piridinek elegyéből

3 180720 4 dezések alkalmazását. Ez egyben jelentős beruházási és üzemeltetési költségmegtakarítást is jelent. Ezek és to­vábbi előnyök nyilvánvalók a szimmetrikus telraklór-pí­­ridin előállításával foglalkozó szakemberek számára. Általában a szimmetrikus tetraklór-piridin ipari elő­állítása során tri-, tetra- és pentaklór-piridinek kelet­keznek. Ezek az elegyek általában emelt hőmérsékleten (azaz 90—125 C-on) olvadnak. A találmány szerinti eljárásban ezeket az olvadékokat használjuk kiindulási anyagként. A találmány szerinti eljárásban használható Lewis sav például az o-foszforsav, bór-triíluorid, alumínium-klo­­ríd, alumíniumoxiklorid, króm-triklorid, vas(III)kIorid, ruténium-klorid és a megfelelő bromidok, aluminium- 0,\id, vas(Ilí)oxid és vas(III)ecelil-acetonát. A katalizá­tort, amely általában szilárd anyag, alkalmazhatjuk ön­magában (hordozó nélkül) vagy hordozóra felvitt for­mában. Hordozóként például molekulaszitát, gamma­­alumínium-oxidot, szilicium-dioxidot, szilikagélt, szi­­lícium-dioxid/alumínium-oxid elegyet és grafitot hasz­nálhatunk. Megfigyeltük, hogy a találmány szerinti el­járásban általában azok a Lewis savak használhatók, amelyekben a vegyület fém vagy kation része - 3 vagy magasabb (általában '-3 vagy +5) oxidációs állapotban van (például Fe 3). Ezek a vegyületek erős Lewis­­savakként ismertek. Előnyösek a kovalens fém-halogenid típusú Lewis savak, legelőnyösebb pedig a vas(HI)klorid és az alu­­mínium-klorid. A kovalens fém-halogenidek felhasz­nálhatók önmagukban (ez az előnyös foganatosítási mód) vagy előállíthatok in situ, úgy, hogy a megfelelő fémet adjuk a reakcióelegyhez. így például eljárhatunk úgy, hogy vasat vagy alumíniumot adunk a reakció­elegyhez. így a klórozás során in situ vas(TII)klorid vagy aluminium-klorid keletkezik. A katalizátort legfeljebb 10 súly% mennyiségben használjuk, a klórozott piridinekböl álló reakcióelegy súlyára számítva. Előnyösen azonban a katalizátor 0,05—0,5 súly/'o mennyiségben van jelen. A katalizá­torok meglehetősen hatásosak, és általában a legkisebb mennyiség is kielégítő eredményt szolgáltat, egyben rendelkezik azzal az előnnyel, hogy könnyen eltávolít­ható a reakció befejeztével. A reagáltatást végezhetjük úgy, hogy a klór-piridinek elegyét katalizátor jelenlétében,szuszpenziós technikával klórral hozzuk érintkezésbe, de úgy is eljárhatunk, hogy álló vagy fluid katalizátorágyon érintkeztetjük egymás­sal a reagenseket. A reakció végrehajtható szakaszosan, folyamatosan vagy ciklusosán úgy, hogy a pentaklór­-piridint és a szimmetrikus tetraklór-piridint eltávolít­juk, és a katalizátort hátrahagyjuk a desztillációs mara­dékban vagy a reakcióelegynek a reakcióedény ben visz­­szamaradó részében, majd friss reagenseket adunk az 5 edénybe. így a katalizátor visszanyerhető és ismételten felhasználható. A reagáltatást emelt hőmérsékleten, ál­talában a klór-piridinek elegyének olvadáspontja feletti hőmérsékleten végezzük. Általában 150—300 °C közötti hőmérsékleten érhető el megfelelő reakciósebesség, de 10 kívánt esetben ennél kevéssel alacsonyabb vagy maga­sabb hőmérsékleten is dolgozhatunk. A reakciósebes­ség 200—250 C-on a legelőnyösebb. A reakció atmoszferikus vagy túlnyomáson (2—6 atm 15 vagy nagyobb) is lejátszódhat, de általában túlnyomásra van szükség. A klórgáz oldhatósága a klór-piridinek elegyében ugyanis megnő a nyomás növelésének hatá­sára. A túlnyomást biztosíthatjuk egy inert gázzal (pél­dául nitrogén vagy sósav) vagy magával a klórgázzal, 20 de általában maga a klórgáz biztosítja a túlnyomást. A reakciót inert oldószer jelenlétében is végrehajt­hatjuk, de előnyösen oldószer nélkül dolgozunk. Al­kalmas oldószerek a klórozott szénhidrogének, így pél­dául a metilkloroform és a széntetraklorid. 25 Találmányunk további részleteit a következő példák­kal szemléltetjük. A következő kísérleteket üveg reakcióedényben, at­moszferikus nyomáson, illetve nagynyomású rozsda- 30 mentes acél autoklávban, emelt hőmérsékleten végeztük. A reakcióelegyet és a végterméket gőzfázisú kromatog­­ráfiával analizáltuk. 35 I—5. példák Belülről fűtött, keverővei, visszafolyató hűtővel és üveg gázbevezetővel ellátott üvegedénybe klórozott piridinek elegyét töltjük. Az elegy a következő vegyüle- 40 leket, illetve ezek egy részét tartalmazza különböző mennyiségekben: 3,5-diklór-píridin, pentaklór-piridin és a tetraklór-piridin három helyzetizomerje. A megol­vasztott elegyhez keverés közben vas(III)kloridot ad­tunk. Az olvadékot ezután körülbelül 200 3C-ra melegí- 45 tettük és klórgázt engedtünk a reakcióelegybe. A reakció előrehaladását úgy követtük, hogy időről időre anali­tikai mintákat vettünk a reakcióelegyből, és gázkroma­tográfiás úton nyomon követtük a nem kívánt izomerek mennyiségének csökkenését. A kapott eredményeket a 50 következő l/l—T/3. táblázatokban foglaljuk össze. l/l. táblázat A példa száma A katalizátor típusa A katalizátor mennyisége, súly% Reakcióidő, óra A 3,5-di 2,3,5-tri-2,3,6-íú­j ietra­penti.-klór piridinek mennyisége a kiindulási elegyben, súly% í. nincs _ 4 73,37 25,36 2. FeCl3 0,05 6 — — — 73,43 25,21 3. FeClj 0,50 3 — — — 73,71 24,6! 4. FeClj 3,21 2 — — — 73,22 25,66 5. FeCl3 2,94 5 0,096 2,834 0,662 67,23 23,19 2

Next

/
Thumbnails
Contents