180719. lajstromszámú szabadalom • Levegő-depolarizált klóralkáli cella és eljárás annak működtetésére

9 180719 10 anyag, ezek az anyagok is hasonló anyagok erősítését kívánják. Ilyen típusú filmalapanyagokat ismertetnek még a 2,731.408, a 2,731.411 és a 3,887.499 számú amerikai szabadalmi leírások. Ezek az anyagok TONICS CR6 védjeggyel kerülnek forgalomba. Különböző módszereket kerestünk ezeknek az alap­anyagoknak a javítására. Egyik leghatásosabb módszer az alapanyag kémiai kezelése. Ilyen kezelések általában abban állnak, hogy az említett csoportokat olyan anya­gokkal reagáltatjuk, amelyek kevésbé polárosak és en­nek köszönhetően kevesebb vizet abszorbeálnak hidro­génkötéssel. Ily módon szűkülnek a pórusnyílások, ame­lyeken a kationok átmennek, így kevesebb hidratációs víz jut át a kationnal a membránon. Ennek egy példája­ként említjük azt, hogy az etiléndiamin reagál az ilyen csoportokkal, így kct csoport két nitrogénatommal az etiléndiaminhoz kapcsolódik. Általában 0,175 mm film­vastagság esetén a felületkezelés körülbelül 0,05 mm mélységben történik meg a film egyik oldalán a reakció­idő szabályozása esetén. Ennek eredményeként jó elekt­romos vezetőképesség és kationátvitel alakul ki, mi­közben kisebb hidroxilionmennyiség és vele társult víz vándorol ellenkező irányban. A Ifi cellaközfal szintén egy pórusos diafragtna lehet és minden olyan anyagból készülhet, amely összefér a cellában levő folyadékkal, a tiszta buboréknyomással és az elektromos vezetőképességi jellemzőkkel. Ilyen anyag például az azbeszt, amelyet papírrétegge! formálva vagy vákuumban felvitt rostok alakjában alkalmazhatunk. Egy más változat szerint, polimer anyagokat — általá­ban fluorozott vegyületeket — szuszpenzióvá alakítunk, amelyből ülepltéssel készítjük a diafragmát. A polimer anyagok pórusosak is lehetnek, amennyiben egy dia­­fragma üzemi jellemzőivel rendelkeznek. A szakterüle­ten általában széles változatban ismertek olyan anya­gok, amelyek klóralkáli cellák cellaközfalaiként alkal­mazhatók. A találmány szerinti módszernek megfelelően hasz­nált cellák harmadik fő alkotója a rajzon látható 18 pórusos oxigénkatód. Ennek a találmány szerinti mód­szernek megfelelő használatra szükségszerűen oxígén­­katódnak kell lennie. Egy oxigénelektród vagy oxigén­­ka tód olyan elektród, amelyet folyadékot tartalmazó molekuláris oxigén táplál a feszültségnek olyan szint alá történő csökkentése érdekében, amely szükséges a hidrogénfejlődéshez. Az oxigénelektród alaphordozója általában egy áramkollektor, amely egy alapfémből ké­szült, de gázkoromból is előállítható. Az itt használt „alapfém'’ kifejezés olyan, nem túl drága fémet jelöl, amely a kereskedelemben beszerezhető a szokásos konstrukciós célokra. Az alapfémek jellemzői az olcsó­ság, a könnyű hozzáférhetőség és a kémiai korrózióval szembeni ellenállás elektrolizáló cellákban kálódként való használat esetén. Tlyen alapfémek például a vas, nikkel, ólom és az ón. Alapfémek lehetnek ötvözetek is, így a lágyvas, rozsdamentes acél, bronz, monelfém és az öntöttvas. Az alapfém előnyösen kémiailag ellenáll a katolitnak és nagy az elektromos vezetőképessége. Ezen túlmenően ez az anyag általában kissé pórusos anyag, például szita, lehet abban az esetben, ha oxigénkatód­­ként kerül alkalmazásra. Egy előnyös fém a nikkel, az ára, katolittal szembeni kémiai ellenállóképessége és feszültsége alapján. Más áramkollektródok lehetnek még a tantál, titán, ezüst, arany és a bevonattal ellátott alapfémek. Az alaphordozó egyik oldalon olyan pórusos anyagból készült bevonat, amely oly módon van tömö­rítve, hogy tapad a nikkelhordozóhoz, vagy valamilyen kötőanyaggal van hozzáerősítve pórusos anyag kialakí­tása végett. Egy előnyös pórusos anyag árát tekintve a szén. Az oxigénkatód pórusos részében katalizátor van rögzítve annak a reakciónak a katalizálására, amelynek során az oxigénmolekulák egyesülnek a vízmolekulák­­kai és hidroxil-csoportokat képeznek. Ezek a katalizá­torok általában ezüst vagy platina csoportbeli fémeken, így palládium, ruténium, arany, irídium, ródium, oz­­mium vagy ruténium fémeken alapuló katalizátorok, de lehetnek átmeneti fémeken, nemfémes elemeken, ötvö­zeteken, fémoxidokon vagy szerves fémkomplexeken alapuló katalizátorok is. Ilyen elektródok általában hidrofób anyagot tartalmaznak az elektród víztaszítóvá tétele érdekében. A szakterületen természetesen ismert, hogy a szén pórusosságának, valamint a katalitikus anyag mennyiségének és típusának hatása van a kelet­kező elektrolizáló cella feszültségére és áramkihozata­­lára, valamint élettartamára. Egy előnyös 18 pórusos oxigénkatód a 3 423 247 számú amerikai szabadalmi leírásban ismertetett katód. Az 1. ábrán látható, hogy a 14 anód, a 15 cellaköz­fal és a 18 pórusos oxigénkatód, ahogy az előzőekben leírtuk, a 12 égvpólusos oszlott elektrolizáló cellában három teret létesít, mégpedig egy 20 anódteret, egy 22 katódteret és egy 24 oxígénteret, A klóralkáli cellában levő három térbe például az alkálifémhalogenid-oldatot a 20 anódtérbe a 26 alkálifémhalogenid-oldatbevezető nyíláson visszük be. Az alkálifémhaiogenid-oldat, így nátríumklorid- vagy káliumklorid-oWat előnyösen klór­­gázt tartalmaz. A 22 katódtérben vizes oldat van, ame­lyet a 28 vizes oldatbevivő nyíláson adagolhatunk be. A vizes oldatnak elegendő vízmolekulát kell tartalmaz­nia ahhoz, hogy elbomoljon és a reakcióhoz szükséges hidroxil-csoportokat szolgáltassa. A 24 oxigéntérbe a 30 oxigénbevezető nyíláson át olyan folyadékot viszünk be, amely elegendő molekuláris oxigént tartalmaz és a cella üzemelési jellemzőit biztosítja. Ilyen anyag általá­ban valamely gáz, előnyösen széndioxidmentesített és nedvesített levegő, vagy tiszta molekuláris oxigén, amely nedvesítve van. A reakcióterméket, így a klórgázt, a 20 anódtérből a 32 halogénkivezető nyúláson, a vizes NaOH-t vagy KOH-t pedig a 34 alkálifémhidroxid-el­­vezetőnyíláson távol ltjuk <d a 22 katódtérből és az oxi­génben elszegényedett folyadékot maradék tiszta oxigén vagy levegő formájában előnyösen a 36 elszegényedett foíyadékelvczető nyíláson át’távolítjuk ei. A fent leírt há'omterü, 12 egypólusos osztott eldctrolizáló cellában, azaz egy oxidáló gázdepolarizált klórálkáli cellában, nyomáskülönbséget létesítünk a 18 pórusos oxigén­­ka tódon át úgy, hagy a nyomás a 24 oxigéntérben na­gyobb, mint a. 22 katódtérben. A megnövelt nyomás, amely nulla nagyságú vagy abszolút negatív lehet, segíti az oxidáló gáz, így az oxigén, tömegálvitelét a 18 pó­rusos oxigénkatödhoz, mimellett ..megakadályozza az oxigénszegényedést a reakciózónában a 18 pórusos oxi­­génkatődban és a 18 pórusos oxigénkatód élettartamá­nak a megnövekedéséhez vezet. Ez a nyomáskülönbség a jelenlevő oxigén parciális nyomásán alapszik, ha 100o„-nál kisebb tisztaságú oxigént használunk. Abban az esetben, ha növeljük a depolarizáló gáz teljes áramlását a 24 oxigéntérben, megnő az oxigén­­tömegátvitel is a reakcióoldalra a katódban. Ez külö-5 IC 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents