180718. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szalicilsavat vagy sóit és gyógyászatilag alkalmas polimert tartalmazó vegyületek előállítására
9 180718 10 30. példa A polimerváz poli(vinil-izocianát), amelyet a (XXb) képletű p-nitro-anilinnal reagáltatunk. A végtermék kialakítását az N reakcióvázlat szemlélteti: a (XXIJa) általános képletű polimert a (XXb) képletű p-nitro-anilinnel alakítjuk a (Xlllb) általános képletű nitro vegyületté. Ebből a (XIIIc) általános képletű aminon keresztül jutunk a (XUId) általános képletű végtermékhez. A (XXITa) általános képletű kiindulási polimer előállítását a következő irodalmi hely ismerteti: C. G. Overberger és C. J. Podsiadly, Macromol. Synth., Coll. Vol. I, John Wiley, N. Y. 473—476. oldal. 31. példa A polimerváz poli(vinil-izocianát), amelyet a (XXIa) képletű p-nitro-fenollal reagáltatunk. A (XXIII) általános képletű végterméket a 29. példában ismertetett módon állítjuk elő, azzal az eltéréssel, hogy kiindulási polimerként poli(vinil-izocianátot) alkalmazunk. 32. példa A polimerváz poliepiklórhidrin, amelyet p-nitro-fenollal reagáltatunk. A végtermék kialakítását az O reakcióvázlaton mutatjuk be: a (XXIVa) általános képletű kiindulási polimerből a (XXIa) képletű p-nitro-fenollal kapott (XXIVb) általános képletű nitro vegyületet a (XXIVc) általános képletű aminon keresztül alakítjuk a (XXIVd) általános képletű termékké. 33. példa A polimerváz poliepiklórhidrin, amelyet a (XXVa) képletű p-nitro-tiofenollal reagáltatunk. Ez utóbbi reagens Aldrich katalógusszáma N2,720—9. A végtermék kialakítását a P reakcióvázlaton mutatjuk be: a (XXIVa) általános képletű kiindulási polimerből a (XXVa) képletű p-nitro-tiofenollal kapott (XXVb) általános képletű nitro vegyületet a (XXVc) általános képletű aminon keresztül alakítjuk a (XXVd) általános képletű végtermékké. 34. példa A polimerváz poliepiklórhidrin, amelyet a (XXVIa) képletű reagenssel reagáltatunk. A végtermék előállítását az R reakcióvázlaton mutatjuk be: a (XXIVa) általános képletű polimerből a (XXVIa) képletű reagenssel kapott (XXVIb) általános képletű acilezett vegyületet a (XXVIc) általános képletű aminon keresztül alakítjuk a (XXVId) általános képletű végtermékké. 35. példa A polimerváz poli(etilén-tereftalát), amelynek az előállítását a következő irodalmi hely ismerteti : C. G. Overberger, Macromol. Synth., 1, 17 (1963). A végtermék előállítását az S reakcióvázlat szemlélteti: a (XXVIIa) általános képletű polimerből kiindulva a (XXVIIb) általános képletű nitro vegyületen és a (XXVIIc) általános képletű aminon keresztül kapjuk a (XXVIId) általános képletű végterméket. 36. példa A polimerváz biszfenol A políkarbonát, amelynek az előállítását a következő irodalmi hely ismerteti: C. G. Overberger, Macromol. Synth., /, 9 (1963). A (XXVIlIb) általános képletű végtermék előállítása a T reakcióvázlaton látható módon a (XXVIIIa) általános képletű vegyületből történik, nitrálással, redukcióval, diazotálással és kapcsolással. 37. példa A polimerváz biszfenol A poliszulfon. A végtermék előállítását az U reakcióvázlat szemlélteti: a (XXIXa) általános képletű kiindulási polimer nitrálásával, majd redukcióval, diazotálással és kapcsolással kapjuk a (XXIXb) általános képletű terméket. A kiindulási polimer előállítását a következő irodalmi hely ismerteti: Sorenson és Campbell, Preparative Methods of Polymer Chemistry, 2. kiadás, Interscience, New York, N. Y„ 1968, 181—2. oldal. 38. példa A polimerváz poli[2,2-propán-bisz(4-fenil-karbonát)]. A végtermék előállítása a V. reakcióvázlaton bemutatott módon történik: a (XXXa) általános képletű polimer nitrálásával, majd redukcióval, diazotálással és kapcsolással kapjuk a (XXXb) általános képletű végterméket. A kiindulási vegyület előállítását a következő irodalmi hely ismerteti: Sorenson és Campbell, Preparative Methods of Polymer Chemistry, 2. kiadás, Interscience, New York, N. Y„ 1968, 140—1. oldal. Jóllehet nincs okunk annak feltételezésére, hogy egyes polimervázak kedvezőbbek vagy kedvezőtlenebbek a szalicilátoknak, illetve a szalicilsavnak a gyomor-bél traktusban történő leadása szempontjából, a polimervázak egyes típusait előnyben részesítjük, mivel könynyebben alkalmazhatók a szintézis során. Például a vízben oldódó polimervázak általában könnyebben használhatók, diazotálhatók és kapcsolhatók, mint a vízben oldhatatlan polimerek. A találmány szerinti eljáráshoz előnyösek az alkil-amin-csoportot tartalmazó polimerek, elsősorban a 2— 6. példában bemutatott polimerek. Ezek a polimervázak ismert és beszerezhető polimerek, vagy önmagukban ismert prekurzorokon alapulnak. A találmány szempontjából fontos a polimerváz molekulamérete. Ha biztosítani akarjuk azt, hogy a polimerváz ne szívódjon fel a gyomor-bél traktus falán keresztül, akkor legalább körülbelül 1000 dalton molekulasúlyúnak kell lennie. Ez általában azt jelenti, hogy a polimerváz átlagos molekulasúlya legalább 1000 dalton, előnyösen 2000—10 000 000 dalton, különösen előnyösen 3000—1 000 000 dalton. Ha kisebb átlagos molekulasúlyú polimert kívánunk felhasználni, előnyös lehet a frakcionálása — például 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
