180703. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új anthelmintikus, benzimidazol-származékok és ilyen származékokat hatóanyagként tartalmazó készítmények előállítására
5 180703 6 A) eljárás VI általános képletű vegyületeket R-Hal vegyületekkel reagáltatva az la általános képletű vegyületekhez jutunk, mely képletekben R, R2, R3, R4, X, Y és m a fent megadott jelentésű. Hal halogénatomot jelent. A reakciót 0—100 C=-on, előnyösen 29—80 C-on, vízben, szerves oldószerekben vagy ezek keverékében egy bázis jelenlétében végezzük. Abban az esetben, ha szerves bázis jelenlétében dolgozunk, további oldószer alkalmazása nem szükséges. Szerves oldószerekként például az alkoholok, éterek vagy a ketonok jönnek számításba. Bázisokként az alkáliák, szerves bázisok, például a piridin vagy a tercier aminek említhetők. Az Ta általános képletű vegyületek előállítása az I. eljárási mód szerint ismert, és az irodalomban a következő helyeken írták le: J. Chem. Soc. 1949, 3311—3315, Chem. Abstr. 58, 8124 e [Yakugaka Zasski 78, 1378 — 1382 (1958)], Chem. Abstr, .52, fi 773 d (1958). B) eljárás ía általános képletű-vegyületeket Z vegyületekkel reagáltatva Ib általános képletű vegyületekhez jutunk, mely képletekben R, Rb R2, R3, R4, X, Y és m a fent megadott jelentésűek és Z jelentését az ezután következő a)—d) eljárási változatokban külön-külön definiáljuk. a) Ebben az eljárási változatban Z (Rj)20 vagy Rr -Hal képletű vegyületet jelent, ahol Rt alkanoilcsoportot vagy benzoilcsoportot és Hal halogénatomot jelent. A reakciót —20 C" és +100 C\ előnyösen 0 C: és 60 C; közötti hőmérsékleten, inert szerves oldószerekben, szerves vagy szervetlen bázisok jelenlétében vagy azok nélkül végezzük. Szerves oldószerekként például az éterek, például a dioxán vagy a tetrahidrofurán, a szénhidrogének, például a benzol vagy a toluol, valamint a dimetolformamid jönnek számításba. Bázisként például a piridin vagy a nátriurhhidrid említhető. b) Ebben az eljárási változatban Z R(C1 képletű vegyületet jelent, ahol R, jelentése N,N-dialkilkarbamoiI- csoport vagy N,N-dialkiltiokarbamoil-csoport. A reakciót 20 C= és 150 C', előnyösen 50 C° és 100 Cz közötti hőmérsékleten, vízben vagy szerves oldószerekben, bázisok jelenlétében vagy azok nélkül végezzük. Szerves oldószerekként az éterek, például a dioxán vagy a tetrahidrofurán, szénhidrogének, például a toluol vagy a benzol jönnek számításba. Bázisokként említhetők például a nátriumhidroxid, káliumhidroxid, alkálifémkarbonát, trialkiiamin vagy a piridin. cl Ebben az eljárási változatban Z R,-Hal képletű csoportot jelent, ahol R, jelentése alkoxikarbonilcsoport és Hal halogénatomot jelent. A reakciói — 20C°és -1 100C" közötti hőmérsékleten, előnyösen 0—60 CL-on. inert szerves oldószerekben, szerves vagy szervetlen bázisok jelenlétében vagy azok nélkül végezzük. Szerves oldószerekként például az éterek, például a dioxán vagy a tetrahidrofurán, szénhidrogének, például a benzol vagy a toluol, valamint a dimetilformamid jönnek számításba. Bázisként például a piridin vagy a nátriumhidrid említhető. Az Ib általános képletű vegyületek előállítására szolgáló II. eljárás ismert és a J. Hét. Chem. 6 (1969) 23— 28 helyen írták le. C) eljárás Ta általános képletű vegyületeket Ic általános képletű vegyületekké oxidálunk, mely képletekben R, R2, R3, R4, X, Y és m a fent megadott jelentésű és n értéke 1 vagy 2. Az oxidációt —20 C= és + 100 Cc, előnyösen 0 C° és 50 CT közötti hőmérsékleten, vízben vagy szerves savban káüumpermanganát jelenlétében, persavakkal, például perecetsavval, m-klórperbenzoesavval vagy hidrogénperoxiddal végezzük. Abban az esetben, ha n értéke 1, különösen előnyös oxidálószer az m-klórperbenzoesav, míg abban az esetben, ha n értéke 2, a perecetsav és a hidrogénperoxid a megfelelő oxidálószer. Az la általános képletű vegyületek 111. eljárás szerinti oxidációs reakciója ismert, és az irodalomban a J. Chem. Soc. 1949, 3311—3315 helyen írták le. Az T általános képletű vegyületek előállításához szükséges V általános képletű vegyületek részben ismertek, így például néhány V általános képletű vegyületet ismertetnek a 462 847 számú svájci szabadalmi leírásban. Ezek a kiindulási anyagok az önmagukban ismert módszerek szerint előállíthatok. Ezzel szemben a közbenső termékekként szereplő VI általános képletű vegyületek újaknak tekinthetők. 1. példa 5-k!ór-6-(2',4'-diklórfenoxi)-2-metiltio-benzimidazol előállítása 400 g 5-klór-6-(2',4'-diklőrfenöxi)-2H-l,3-dihidro-benzimidazol-2-tion és 175 g káliumhidroxid, 175 ml víz és 350 ml alkohol elegyével készített oldatához 30 perc alatt 73 ml metiljodidot csepegtetünk, eközben a hőmérsékletet hűtéssel 10—15 C -on tartjuk. A reakció teljes lefolyása érdekében a reakcióelegyet először 3Ö percen át szobahőmérsékletén, majd egy órán át 50 C^on, végül további 18 órán át ismét szobahőmérsékleten keverjük. A keletkezett emulziót vékony sugárban 5 liter vízhez folyatjuk, eközben egy színtelen csapadék képződik, melyet szűrünk, 3 liter vízzel mosunk és 50 C=-on vákuumban szárítunk. Tgv 400 g 5-klór-6-(2',4'-diklórfeno\i)-2-metiltio-benzimidazol keletkezik, mely 178 C;-on olvad. A termelés az elméletileg számított 98°o-a. A termék alkohol—víz elegyből történő átkristályosítás után 185—186 C°-on olvad. 2. példa 5-klór-6-(2’,4'-diklórfenoxi)-2-metilszulfinil-benzimidazol előállítása 35 g 5-klór-6-(2',4'-diklórfenoxi)-2-metiltio-benzimidazol 1750 ml kloroformmal készített oldatát 0—5 C°-ra hütjük le, majd 19,5 g 95°0-os m-klórperbenzoesav 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 60 65
