180697. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés forróvizes hőellátó rendszer gáztalanítására
3 180697 4 gáztalanítását. Ebben az esetben ugyanis a gáztalanítást végző, magából a rendszerből származó forróvíz is kigáztalanodik, tehát jelentősen megnő a részáramú gáztalanításban résztvevő vízmennyiség, és ezzel nagymértékben javul a hatásfok. Ezen túlmenően eleve kizárt a felduzzadás, mivel a rendszer zárt, csupán a vízveszteség pótlása történik külső forrásból, felesleg nem kerülhet a hálózatba, tehát felduzzadás elleni védelemre sincs szükség. Ezen felismerés alapján a kitűzött feladat megoldása olyan kapcsolási elrendezés forróvizes hőellátó rendszer gáztalanítására, amely pótvízvezetéket és gáztalanítóedényt tartalmaz, a gáztalanítóedénynek fűtőközegbevezetése, gázzal fertőzött víz bevezetése, gáztalanított víz kivezetése és gőzkivezetése van, a pótvízvezeték a gáztalanítóedény gázzal fertőzött víz bevezetésére, a gáztalanítóedény gáztalanított víz kivezetése pedig a rendszerre van csatlakoztatva, és amely kapcsolási elrendezésnél a találmány értelmében a következő — önmagukban ismert — műszaki intézkedések összességét alkalmazzuk: a gáztalanítóedény gázzal fertőzött víz bevezetése a hőellátó rendszer legalább egy részáramú elvételi vezetékével össze van kötve; a gáztalanítóedény fűtőközegbevezetése a hőellátó rendszer legalább egy olyan pontjával össze van kötve, amelynek vízhőmérséklete magasabb a gáztalanítóedény nyomásához tartozó telített gőz hőmérsékletnél; és a gáztalanítóedény és a hőellátó rendszer ezen pontja közé szabályozószerv van beiktatva, amely a gáztalanítóedény üzemállapotát ellenőrző éraékelőszervvel van öszszekötve. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a rendszer részáramú elvételi vezetéke és a pótvízvezeték együtt van a gáztalanítóedény gázzal fertőzött víz bevezetésére csatlakoztatva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés legfőbb előnyei a következők: — A gáztalanítóedényt fűtő forróvíz maga is kigáztalanodik, tehát a részáramú gáztalanításban résztvevő vízmennyiség jelentősen növekszik. A találmány szerinti megoldással kazánkapacitás vagy kigőzölögtető edény takarítható meg. Elmaradnak az ezekkel járó építési, szerelési és technológiai többletköltségek. A gőzkazán vagy kigőzölögtető edény mint hibaforrás is megszűnik, ezáltal biztonságosabbá válik mind a részáramú-, mind a pótvízgáztalanítás. — Az ismert részáramú gáztalanító rendszerhez képest eggyel kevesebb szabályozási kört tartalmaz, mivel mind a pótvíz, mind a részáramban elvett víz gáztalanítása magából a hálózatból származó forróvízzel (zárt körben) történik, tehát nem kell számolni a rendszer fűtőgőzből származó felduzzadásával. Ugyanezen ok miatt nem válik szükségessé a részáramú gáztalanítás időszakos korlátozása. — A forróvíz fűtőközegű gáztalanítóedények általában csak stabil üzemben működnek megfelelően. Ezt a stabil üzemet a részáramú gáztalanítórendszer minden külön segédberendezés és bonyolult kapcsolás nélkül eleve biztosítja. — A felduzzadás lehetőségének kizárt volta miatt nem fordulhat elő olyan üzemállapot, amikor a rendszerbe kívülről bevitt gőzmennyiségnek megfelelő vízmennyiséget vagy annak egy részét a rendszerből ki kellene venni és adott esetben elfolyatni. A találmányt az alábbiakban a csatolt rajzon vázolt kiviteli példák kapcsán ismertetjük. Az 1. ábra olyan gáztalanító kapcsolási elrendezés elvi vázlata, amelynél mind a gáztalanítóedény, mind a hőellátó rendszer üzemállapotát nyomásellenőrző érzékelőszervek figyelik; és a 2. ábra az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés olyan változatának elvi vázlata, amelynél valamennyi érzékelőszerv szintet figyel. A példákat az összehasonlítás megkönnyítése érdekében a 169 455 sz. magyar szabadalmi leírás ábráiból kiindulva és azok hivatkozási számait alkalmazva mutatjuk be. Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezésnél visszatérő 1 vezetékkel és előremenő 2 vezetékkel rendelkező forróvizes hőellátó rendszerben a visszatérő 1 vezetékre részáramú elvételi 3 vezeték van csatlakoztatva, amely 4 pótvízvezetékbe van bekötve. A 4 pótvízvezeték 5 gáztalanítóedénnyel ellátott 6 táptartály 5 gáztalanítóedértyének gázzal fertőzött víz bevezetésére van csatlakoztatva. A 6 táptartály legalsó pontjára gáztalanított vizet elvezető 8 kivezetés van kötve, amely a hőellátó rendszer előremenő 2 vezetékével van összekötve. Az 5 gáztalanítóedény legfelső pontján nyíllal jelölt gőzkivezetés van. Az 5 gáztalanítótartálynak ezen kívül 21 fűtőközegbevezetése van, amely 22 szabályozószerven át az előremenő 2 vezeték olyan 24 pontjára van csatlakoztatva, amelynek vízhőmérséklete magasabb az 5 gáztalanítóedény nyomásához tartozó telített gőz hőmérsékletnél. A 22 szabályozószerv az 5 gáztalanítóedény üzemállapotát (az adott esetben nyomását, más esetben hőmérsékletét) ellenőrző 23 érzékelőszervvel van összekötve. Mivel 5 gáztalanítóedényként a 166 800 sz. magyar szabadalmi leírás 1. ábrája szerinti kivitelű, forróvíz fűtőközegű gáztalanító állomást alkalmazzuk, annak részletezésére itt nem térünk ki. A részáramú elvételi 3 vezetékben 13 szabályozószerv és kézi szabályozású 10 armatúra van elrendezve. A 13 szabályozószerv jeltovábbító 12 szerven át az előremenő 2 vezetékbe iktatott nyomásellenőrző 11 érzékelőszervvel van összekötve. A 4 pótvízvezetékbe a részáramú elvételi 3 vezeték becsatlakozási helye előtt 17 szabályozószerv van beiktatva, amely a szokásos módon a 6 táptartályban elrendezett (csak jelképesen jelölt) szintérzékelővel van összekötve. A 6 táptartály 8 kivezetését az előremenő 2 vezetékkel összekötő vezetékbe 7 pótvízszivatytyú, valamint 16 szabályozószerv van beiktatva, amely az előremenő 2 vezetékben elrendezett nyomásellenőrző 14 éraékelőszervvel van összekötve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
