180686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nem-vas fémek közvetlen kokilla öntésére

3 180686 4 A feladatot a találmány értelmében nem-vas fémek, kü­lönösen alumínium és alumíniumbázisú ötvözetek közvetlen kokillaöntésénél, ahol az öntés vízzel hűtött kokillával tör­ténik, úgy oldjuk meg, hogy az öntési művelet során az olvadt folyékony fémet merev, hőszigetelő anyagból készült bélés belsejébe juttatjuk, amely a kokillán belül, ahhoz viszonyítva mozgatható a folyékony fém áramlása irányában, miáltal megnöveljük a koküla és a bélés közötti átfedést, továbbá hogy a kokilla üregben levő' folyékony fém kerülete környe­zetében arra nyomást gyakorolunk, miáltal megváltoztatjuk a kokilla fal folyékony fémmel érinthező belső' felületének hosszát, éspedig kokillában és a bélésben levő folyékony fém mennyiségétől függetlenül. Az eljárás előnyös foganatosítási módjánál a kokillafal fo­lyékony fémmel érintkező belső felületének hosszát előre meghatározott értékre csökkentjük, s ezt az állandósult önté­si feltételek és körülmények fennmaradása idejére lényegileg állandó értéken tartjuk, majd az öntési művelet befejezésekor megnöveljük. A kokilla megolvadt fémmel érintkező belső felületének hosszát az öntési művelet megkezdése előtt előnyösen 15 cm-ig, a bélés legalsó helyzetében pedig 10 cm-ig választjuk meg, de egyes esetekben ez a hossz a bélés legalsó helyzeté­ben 6 mm alatt is lehet. A bélés legalsó helyzetében a kiemelkedő öntvényt oldal­irányban gázpárnával, vagy elektromágneses erővel célszerű megtámasztani azon hely felett, ahol a hűtővíz az öntvény fe­lületére van vezetve. Amikor a bélés lefelé süllyed, azzal egy­idejűleg lefelé süllyesztjük a hűtővíznek az öntvény felületre való vezetési helyét is, mégpedig a bélés mozgásával össze­hangolt módon. Az eljárás egyik előnyös foganatosítási módjánál a bélés legalsó helyzetében tömítjük a bélés és kokilla közötti rés fel ső részét, majd a résbe nyomás alatt álló gázt juttatunk és így szabályozzuk a résben levő folyékony fém szintjét. Gáz ként levegőt, nitrogént vagy argont célszerű alkalmazni. Egyes esetekben előnyös lehet, ha a kokilla és a bélés kö zötti résbe kenőanyagot juttatunk be. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló talál mány szerinti berendezésnek merev, hőálló anyagból készüli bélése van, melynek mérete és alakja olyan, hogy réssel lehes sen beszerelni a kokillába, és a kokillának a fémbeömlésse’ ellentétes végénél helyezkedik el, továbbá mechanikus eszkö­zei vannak a kokilla és a bélés egymáshoz viszonyított mozga tására, vannak továbbá a folyékony fémet a bélésen át a ko­killába juttató eszközei, végül nyomáskeltő eszközei, ame lyekkel a kokilla üregben levő folyékony fémre annak kerü­leti tartományában nyomás gyakorolható. Ily módon változ­tatni lehet a kokillafal belső felületének a folyékony fémmel érintkező hosszát. Az egyik előnyös kiviteli alaknál a bélés olyan közel he­lyezkedik el a kokillafal belső felületétől, hogy a folyékony fém nem tud a kokilla és a bélés közé behatolni. Nyomáskel­tő eszközként ilyenkor a bélés végfelülete szolgál, amelyet a belső homlokoldalán kb. 45°-os szög alatt ferdén célszerű ki­alakítani. Kialakítható azonban a bélés végfelülete úgy is, hogy közelítőleg kövesse a kokillafal belső felületének köze lében kialakult folyékony fém-felszín görbületét. A bélés végfelületére adott esetben hajlékony tűzálló anyagból levő, vagy szénszálakkal készült anyagcsík erősíthe­tő, amely súrlódó kapcsolatban van a kokillával. A bélés külső felülete célszerűen úgy lejt, hogy a bélés és a kokilla között kialakult rés a kokilla tetejénél legyen a leg nagyobb. A berendezés egy másik kiviteli alakjánál a bélés olyan tá volságra van a kokillafal belső felületétől, hogy a folyékony fém be tud hatolni az így kialakult résbe, nyomáskeltő esz közként pedig a résnél elhelyezett, csőből és szelepből álló gázbevezetés szolgál. Előnyös az a kivitel, ahol a kokilla alatt, azzal egybevágó gyűrűalakú, porózus diafragma helyezkedik el, továbbá a ki­emelkedő öntvény tartására a diafragmán át nyomás alatt ál­ló gázt bevezető eszközei vannak. A találmányt a továbbiakban annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségé­vel, amelyek közül: Az 1. és 2. ábra vázlatos, függőleges metszetben mutatja be a találmány szerinti berendezés egy részét, amely nem-vas fémek függőleges kéregöntéséhez szolgál és látható rajta a hő­szigetelő anyagból készült mozgatható bélés különféle hely­zetekben, a 3. ábrán egy megváltoztatott elrendezés látható a 2. ábra szerinti helyzetben, 4. ábránk egy, az előzőektől eltérő konstrukció hasonló ábrázolásmóddal, az 5., 6., és 7. ábrán egy további konstrukciós változatot láthatunk, lényegileg az 1. ábrának megfelelő ábrázolással, a 8. ábra a 4. és 5. ábrán bemutatott szerkezeti kialakítás kombinációját tünteti fel, a 9., 10. és 11. ábra az 5. ábra szerinti elrendezés további változatait mutatja be, 12. ábránkon vázlatosan látható egy nyitott koküla moz­gatható nyomófejjel, mozgatható béléssel és olyan ellenőrző berendezéssel, amely félautomatikus vagy automatikus ön­tést biztosít, a 13. ábra diagrammot mutat, melyen a nyomófej-sebes­ség és a hűtési mélység közötti összefüggés látható, a 14. ábrán olyan diagrammot mutatunk be, amely a nyo­mófej-sebesség változását mutatja az öntési hossz függvényé­ben. Visszatérve mármost az 1. ábrára, az ott bemutatott be­rendezésnek nyitott végű (azaz gyűrűalakú) 1 fémkokülája van, amelynek egyesített 2 vízcsatornájából hűtővíz juthat az emelkedő öntvényre a 3 nyílásokon át. A gyűrű-alakú merev 4 szigetelő bélést a 37 gyűrű tartja, amely viszont az 5 üreges dugattyúk felső végeire támaszkodik. Az 5 dugattyúk az 1 kokillában kialakított 38 hengerekben mozoghatnak. Ily mó­don tehát a 4 bélés gyorsan mozgatható felfelé vagy lefelé az 1 kokillán belül azáltal, hogy nyomás alatt álló levegőt jutta­tunk a 38 hengerekbe a 6 csöveken keresztül. A 4 bélés tűz­álló szálakból, például alumíniumszilikát szálakból készült, ismert módon merevítve, amüyen a kereskedelemben is kap­ható. Alsó 7 végfelülete kb. 45°-os szög alatt hajlik és a sza­lagcsík van rárögzítve, amely olyan anyagból van, mint pél­dául a Fiberfrax (bejegyzett védjegy) és csúszó kapcsolatban van a kokilla fal 35 belső felületével annak érdekében, hogy megakadályozza a folyékony fémömledék felfelé való áram­lását az 1 kokilla és a 4 bélés között. Egy másik változatnál szénszálakból összefont fonal-pász­mákat helyezünk el a 4 bélésben kialakított — nem ábrá­zolt - külső horonyban annak érdekében, hogy súrlódjon az 1 koküla falán. Működés közben a 4 bélés felemelődik - mi­ként az 1. ábrán látható - annak érdekében, hogy a koküla­­fal 35 belső felületének jelentős nagyságú D, hossza érintke­zik a fémömledékkel, az öntés megkezdésének megkönnyí­tése céljából. A folyékony fémet a 8 kokillaüregbe egy - nem ábrázolt - lefolyócsövön át tápláljuk be, vagy felszín­ről öntő berendezést alkalmazhatunk. Miután létrehoztuk a fémáramlást, a 4 bélést a 2. ábrán látható helyzetébe sül­lyesztjük le, aminek eredményeképpen az 1 kokilla 35 belső felületének azon hossza, amely érintkezik a folyékony fém­mel, D2-re csökken. A 3. ábra keresztmetszetben mutatja be a 4 bélés egy változatának alakját, amelynél annak alsó 7 vég­felülete úgy van kialakítva, hogy közelítőleg kövesse a folyé­kony fém felszínének görbületét a kokillafal 35 belső felüle­tének közelében. A 4 bélés külső felülete szintén lejtős, és­pedig úgy, hogy a 4 bélés és az 1 koküla közötti 9 rés az 1 ko­küla tetejénél legyen a legnagyobb. A 4 bélés s az 1 kokilla közötti 9 résbe kenőanyagot juttathatunk bármüyen ismert módon - az ábrán ez nem szerepel -, például olajhornyok 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 2

Next

/
Thumbnails
Contents