180684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés poralakú tüzelőanyagok nyomás alatti elgázosításához

ként javasolják az oxigént, vízgőzt és/vagy C02 -t, nitrogént, idegen eredetű éghető gázokat vagy magában a folyamatban termelt, visszavezetett, lehűtött és tisztított gázt. A poralakú tüzeló'anyagnak az égetéshez történő kifo­gástalan elszállításának biztosításához a mechanikus ada­goló szerkezettől az égőig terjedő szállítóvezetékben nagy sebességre és különösen nagy elgázosítási nyomás esetén nagy mennyiségű gázhalmazállapotú szállítóközegre van szükség. Ez a szállításhoz felhasznált gáz fajtájától függően megnövekedett fajlagos oxigénfelhasználáshoz, az előállí­tott gázban is inertgázok (N2 ) megnövekedett szintjéhez vagy az előállított gáz jelentős részének költséges és vesz­teséges rekompressziójához és visszavezetéséhez vezet. A technikai oxigénnek szállítóközegként történő felhasz­nálása esetén, egy normál nyomás alatti eljárásnál bevált technológiánál, annyira megnövekszik az égő vezetékében és az égőben a robbanásveszélyes por-oxigén-keverék képző­désének, továbbá növekvő nyomás mellett a visszagyulladás veszélye, hogy a nyomás alatti elgázosítás eljárásainak ezek­től a variánsaitól el kell állni. Ezen eljárások csoportjának további hátránya a nyomás alatti rendszerben levő mechanikus adagoló berendezés üzemeltetésében jelentkezik, mert az adagolás tapasztalat szerinti nagy pontossága csak viszonylag gyakori üzemza­varokkal vagy gyakori karbantartási intézkedésekkel bizto­sítható. Alapvetően ugyanezek a problémák jelentkeznek az el­járások olyan csoportjánál, melyeknél lemondanak a nyomás alatti zsiliptartály üzemeltetéséről és a pornak a nyomás alatti rendszerbe juttatása egy folyamatos vagy kvázi-folya­­matos üzemű „porszivattyúval” a centrifugális erő elvének (lásd a 2 617 490 sz. NSZK szabadalmi leírás) vagy a ki­szorítószivattyú elvének (pl. a 1 252 839 és 1 262 494 sz. NSZK szabadalmi leírások) megfelelően történik. A szénpornak az elgázosító reaktorba táplálásához és adagolásához a továbbiakban egy fluidizációs rendszert használnak, mely egy nyomás alatti zsiliptartályból, ahol a poralakú tüzelőanyagot váltakozó üzemmódban inertgáz bevezetésével hozzák az elgázosító rendszer nyomására, és egy nyomástartályból áll, ahova a poralakú tüzelőanyagot a nyomás alatti zsiliptartályból vezetik be, és amelyben a tüzelőanyagot inertgáz befúvásával fluidizálják. Ebből a tar­tályból áramlik a por a fluidizáló inertgáz egy részével együtt az elgázosító reaktor égőjéhez. Itt a tömegáramot a fluidizáció sűrűsége és a már említett nyomótartály és az elgázosító reaktor közötti nyomáskülönb­ség határozza meg. Ezzel az elrendezéssel (lásd Ullmann Műszaki Kémiai Enciklopédiája, 10. kötet, címszó: Szénel­­gázosítás is) az irodalmi adatok szerint igen nagy szilárd­­anyag-gáz arányt érnek el (kb. 300 kg/m3 hordozógáz, üzemi állapotra számítva). A fluidizáció fenntartása a fluidizáló inertgáz körfolyamatos vezetését teszi szükségessé költséges portalanító és sűrítőberendezésekkel, így az idáig kísérleti berendezésekben alkalmazott megoldást ipari méretű alkal­mazhatósága tekintetében a szakirodalomban (pl. Meunier: Tüzelőanyagok elgázosítása és oxidációs átalakítása, Wein­­heim, 1962.) kritikusan ítélik meg. A találmány célja olyan eljárás és berendezés kidolgozása poralakú tüzelőanyagok nagy nyomás alatti elgázosítására, amelyek folyamatosan, nagy egyenletességgel, nagy üzem­­biztonsággal és kis hordozógáz-igénnyel működő rendszerrel teszik lehetővé a por betáplálását, adagolását és hozzávezeté­­sét az elgázosító reaktor égőjéhez. -, A találmány által megoldandó feladat olyan eljárás kifej­lesztése nagy nyomáson, elsősorban 5 és 50 bar közötti nyo­máson történő elgázosítására, amelynél a poralakú tüzelő­anyag betáplálása a nyomórendszerbe, ennek adagolása és az elgázosító reaktor égőjéhez vezetése hordozógázzal törté­nik és alkalmazásával magas szilárdanyag-hordozógáz töltet­­arány (nagyobb mint 300 kg|m3 hordozógáz üzemi állapot­ban) és az égőhöz tartozó vezetékben nagy fajlagos szállítási teljesítmény érhető el, a poráramnak az égőhöz vezetésénél nagy adagolási pontosság biztosítható, a fluidizáció fenn­tartásához nem szükséges a hordozógáz körfolyamatos ve­zetése, ugyanakkor javul az üzembiztonság. Feladat továbbá az eljárás megvalósítására alkalmas be­rendezés létrehozása. A találmány értelmében a kitűzött feladat a következők szerint kerül megoldásra: Az elgázosítani kívánt poralakú tüzelőanyagot egy tároló­bunkerből légköri nyomáson nyomás alatti zsüipkamrába szállítjuk. Egy nyomás alatti inertgáz, pl. nitrogén vagy szén­dioxid bevezetésével a nyomás alatti zsilipkamra tartalmát akkora nyomásra hozzuk, amely kis mértékben nagyobb az elgázosító reaktor nyomásánál. A nyomás alatt levő, por­alakú tüzelőanyagot egy további nyomótartályba, a továb­biakban adagolótartálynak nevezett nyomótartályba szál­lítjuk. Az adagolótartály alsó részébe gázalakú közeget, a továbbiakban hordozógáznak nevezett közeget fúvatunk be, amely a porhalmazt annyira fellazítja, hogy a poralakú tüzelőanyag a befúvott hordozógázzal együtt egy, az ada­golótartály alsó részénél kezdődő és ezen alsó részbe benyúló szállítóvezetéken keresztül az utána kapcsolt elgázosító reak­tor égőjéhez áramlik. A találmánynak megfelelően a szállítóvezeték szabad keresztmetszetének az alsó rész szabad keresztmetszetéhez viszonyított aránya kb. 1: 50-1: 300. Az említett fellazítás a poralakú tüzelőanyagban az adagolótartály alsó részében olyan mértékű lehet, hogy már beszélni lehet egy részleges (az alsó részre korlátozott) örvényrétegről. A találmányra jellemző, hogy az adagoló­tartály alsó része fölötti poralakú tüzelőanyaghalmaz a nyugvó halmaz jellemzőivel rendelkezik, mely a poralakú tüzelőanyagnak az elgázosító reaktorhoz szállításának meg­felelően lassan lefelé csúszik és ezen általános esetben csak egy (viszonylag csekély) gázáram jut keresztül, amely meg­felel az adagolótartályból elszállított pormennyiség szüárd­­anyag-térfogatának. A találmány szerinti eljárással elérhető, hogy a hordozó­gáz-áramban a poralakú tüzelőanyagból pl. 500 kg por jut egy m3 hordozógázra üzemi állapotban, a por 1,4 gramm/cm3 tiszta sűrűsége mellett. Megállapításra került, hogy az adagolótartály alsó részébe bevezetésre kerülő hordozógáz mennyiségének változtatásával az elgázosító reaktorba irányuló poráram (kg poralakú tü­zelőanyag időegységenként) igen pontosan vezérelhető, mi­közben a por-hordozógáz töltetarány széles tartományban állandó marad. Ezért a találmány szerinti eljárás további jellemzője, hogy a tüzelőanyag elgázosító reaktorba vezeté­sének szabályozása az adagolótartály alsó részébe irányuló hordozógáz-áram megfelelő változtatásával történik. Vezérlő impulzusként ehhez pl. a felhasználható ismert módon az égő vezetékében a poráram közvetlen mérése, az adagoló­­tartály töltésszintjének differenciális mérése vagy egy az el­gázosító reaktorból kiinduló, a poráramtól vagy a por-oxigén aránytól függő mérési érték (pl. az elgázosító reaktor reakció­­terében beálló hőmérséklet). A találmány szerinti eljárásnál a por-hordozógáz áram el­vezetésére szolgáló, az adagolótartály alsó részébe benyúló szállítóvezeték bevezethető a halmaz fellazított részébe víz­szintesen vagy függőlegesen, fentről vagy lentről. A szállítás egyenletességét az égőhöz menő szállítóvezeték irányváltoz­tatásai nem befolyásolják hátrányosan, ha kielégítően nagy hajlatí sugarakat választunk. Ez lehetővé teszi az adagoló­tartály és a reaktor tetszőleges geometriai elrendezését. Ismert módon lehetséges még a szállítóvezeték egyes helyein pótlólagosan kis mennyiségű hordozógáz bevezetése a szállítás folytonosságának további javítására. Megállapításra került, hogy a poralakú tüzelőanyag ada­golási pontossága, azaz a pillanatnyi poráram közepes por­4 80684 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 2

Next

/
Thumbnails
Contents