180679. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált piridazonokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
3 180679 4 ton való szárítás után bepároljuk és a kapott maradékot petroléterből kristályosítjuk. 273 g (86%) cím szerinti vegyületet kapunk; olvadáspontja 74—78°C. Ha 4-amino-5-bróm-l-ciklohexil-piridazon-6 helyett 4-amino-5-bróm-l-fenil-piridazon-6-ot alkalmazunk, akkor a fenti példával azonos módon 5-bróm-lfenil-4-(2-klór-1 -etoxi-etil-imino)-piridazon-6-ot (19. hatóanyag) kapunk. A fenti példával hasonló módon eljárva állíthatjuk elő a következő I. táblázatban felsorolt (I) általános képletű vegyületeket. I. táblázat Vegyü’et száma X R2 R1 R3 Olvadáspont (°C) 2. Br H C2Hs C6H,, 95 97 3. Br IHj CHj C6Hi , 100 101 Vegyül et x R1 R3 Op.(°C), ill száma NMR spektrum 4. Br IH, C3H5 c6h„ 60 MHz NMR spektrum CDClj-ban (6-értékek): 1,24 (3H); 1,84 (3H); 1,3-1,7 (10H); 4.02 (2H); 4,71 (1H); 7,19 (1H) 5. Br Ci Hí c2h5 C6H„ 60 MHz NMR spektrum CDClj-ban (5-értékek): 1,01 (3H); 1,24 (3H); i,3-1,82 (10H); 1.97 (2H); 4.13 (2H);4,74 (1H); 7.22 (IH) 6. Br H ch3 C6Hu 124 125 7. Br CHjCT ch3 C5Hu 122-125 8. Cl CH, c2h5 CSHU 89 91 9. Cl CaHs c2hs C6Hn 270 MHz-NMR spektrum CDCljban (S-értékek) : 1,1 (3H); 1,28(3H); 1,15-1,95 (10H); 2.2 (2H); 4,3 (2H);4,95 (IH); 7,5 (IH) 10. Cl H CHj c6h„ 93 11. Cl CH2C1 c2hs c6h„ 73 74 12. a H c2hs C.H„ 105 115 13. Cl H c2hs c6H5 128 130 14. Br H CHj C6Hs 85 88 15. Br H c2hs c6hs 113-114 16 Br CH3 CHj c6hs 98-100 17 Br CH3 c2hs C6Hs 57 - 60 18. Br C,HS c2hs C4Hs 78 80 19. Br CHjCl c2h5 C6Hs 80 81- 20. Cl CHj c2h5 c6hs • 21, a H CHj c6hs 102 22. Cl CHjCl C2Hs c6hs 84 85 23. Cl C; Hj C-H; i c6h5 74-77 24. Br CH2C1 CHj c«H, 80 25. Cl CHjCl CHj C6Hs 91 93 Az (I) általános képletű vegyületeket tartalmazó gyomirtószereknek a növények növekedésére kifejtett hatását az alábbi vizsgálatokkal ellenőriztük. Növényi vizsgálatok Tenyészedényként 300 ml-es műanyag virágcserepeket használtunk, amelyekbe körülbelül 1,5% humuszt tartalmazó agyagos homokot töltöttünk. A vizsgált növények magvait a talajba — fajtánként elkülönítve — laposan ültettük. A Cyperus esculentust csírázott hagymáról ültettük. Az elültetés után közvetlenül a talaj felületét vízben szuszpendált vagy emuigáit hatóanyaggal permeteztük, és a permetezést finom eloszlatású porlasztóval végeztük. A szer kijuttatása után az edényeket kissé meglocsoltuk, hogy a növények magvai csírázását és fejlődését elősegítsük, és a hatóanyagot aktiváljuk. Ezután az edényeket átlátszó műanyag tetővel lefedtük, mig a növények kikeltek. A letakarás elősegítette a vizsgált növények 2 egyenletes csírázását, hacsak ezt a szer nem befolyásolta. A kikelés utáni kezelés hatásának vizsgálatához a növényeket a tenyészedényekben fejlődési jellegzetességeiknek megfelelően 3—10 cm-esre hagytuk nőni és a kezelést ezután végeztük. A cserepeket nem fedtük le. A cserepeket növényházban helyeztük el és a melegkedvelő fajokat a növényház melegebb részén (25-A-0°C), a mérsékeltebb hőmérsékletet kedvelőket 15—30°C-on tartottuk. A kísérleti időszak 4-6 hét volt. Ezalatt a növényeket ápoltuk és megfigyeltük, illetve kiértékeltük a gyomirtószerrel való kezelés hatását. A kapott eredményeket a III. és IV. táblázatban tüntetjük fel. A kiértékelést 0-tól 100-ig terjedő skála alapján végeztük. A 0 a növények rendes fejlődését és károsodásmentességüket, a 100 a növények kikelésének elmaradását, illetve legalább a föld feletti részek teljes pusztulását jelenti. II. Szabadföldi vizsgálatok A szabadföldi vizsgálatokat kis parcellákon végeztük 1—1,5% humuszt tartalmazó és 5—6 pH-értékű agyagos homoktalajban. Kikelés előtti kezelést végeztünk legkésőbb a vetés után 3 nappal. A haszonnövényeket sorba vettük. A különböző gyomnövények természetes eredetűek voltak. A hatóanyagokat vízben emulgáltuk vagy szuszpendáltuk, majd motoros permetezőgéppel juttattuk ki. Természetes csapadék hiánya esetén mesterséges öntözést alkalmaztunk, hogy a haszonnövények és gyomok csírázását és fejlődését elősegítsük. Mindegyik vizsgálat több hétig, illetve hónapokig tartott. Ez alatt a növények fejlődésének kiértékelését 0-tól 100-ig terjedő skála alapján végeztük. A fűszerű és széleslevelű gyomnövényeknek a találmány szerinti gyomirtószerekkel szembeni viselkedését a IL, III. és IV. táblázat eredményei szemléltetik. A haszonnövény cukorrépa és napraforgó volt, ezeket a szerek nem károsították. Az új gyomirtószerek hatása olyan erős volt, hogy nagyobb hatóanyagmennyiség esetén mindenféle lágyszárú növényt teljesen elpusztítottak. Ezáltal lehetőség van dísznövény és faiskolákban, valamint utakon, tereken, ipari és vasúti létesítményeknél teljes gyomirtásra. A táblázatokban kikelés előtti és kikelés utáni kezelések eredményeit ismertetjük. Természetesen a felületre való permetezés mellett lehetőség van a szereknek a talajba való bedolgozására is. Ez a bedolgozás történhet a vetés előtt, vetés után vagy a kikelt haszonnövény ültetvényekben. A szereket úgy is alkalmazhatjuk, hogy a permetező berendezéssel az érzékenyebb haszonnövények leveleinek kezelését elkerüljük és csak az alattuk elterülő talajt és/vagy az ott tenyésző gyomnövényeket kezeljük. A vizsgálatokban a következő növényeket alkalmaztuk (a táblázatokban használt rövidítés feltüntetésével): Alopecurus myosuroides Alopec. myos. Beta vulgaris spp. alt. Cukorrépa Chenopodium album Chenop. album Cyperus difformis Cyper. diff. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
