180674. lajstromszámú szabadalom • Fungicid-szer és eljárás a hatóanyagként szolgáló oxazolidin-2,4-dion- származékok előállítására
3 180674 4 propánkarbonsav-metil- és etil-észter, a-hidroxi-ciklobutánkarbonsav-metil- és etil-észter. Az a-hidroxi-ciklopropánkarbonsavakat oly módon állíthatjuk elő, hogy első lépésben borostyánkősav-észtert aciloin-kondenzációnak vetünk alá; a műveletet trimetil-klór-szilán jelenlétében végezzük, majd az előállított l,2-bisz(trimetil-sziloxi)-l-ciklobutén vegyületet brómozzuk, továbbá az 1,2-ciklobután-dion vegyületet gyűrű-tagszám csökkentésnek vetjük alá; ily módon 1-hidroxi-ciklopropánkarbonsavat kapunk. Ez utóbbi vegyületet oly módon is előállíthatjuk, hogy ciklopropánkarbonsavat brómozunk, majd a kapott 1-bróm-származékot vizes kálium-karbonát-oldattal kezeljük. A kiindulási anyagként alkalmazandó izocianátokat a (III) általános képlettel jellemezhetjük. E képletben X és Y azonos vagy eltérő, jelentésük célszerűen fluor-, klór-, bróm- vagy jódatom. A (III) általános képletű kiindulási vegyületek a szerves kémia jól ismert származékai. A találmány szerinti reakcióhoz hígítószerként célszerűen közömbös szerves oldószereket alkalmazhatunk. Ezek között megemlítjük az aromás szénhidrogéneket, így például benzolt, toluolt, xilolt, 1,2-diklór-benzolt, így alifás halogénezett szénhidrogéneket, például metilén-kloridot, kloroformot vagy széntetrakloridot. Abban az esetben, ha a találmány szerinti eljárást valamely bázis jelenlétében hajtjuk végre, bázisként bármely általában alkalmazott szerves vagy szervetlen bázikus vegyület szóba jöhet. Ezek között említjük meg elsősorban a tercier aminokat, így például trietil-amint vagy piridint, alkoholátokat, így például kálium- vagy nátrium-terc-butilátot. A találmány szerinti eljárásnál a reakció hőmérsékletét széles határok között változtathatjuk. Általában a műveletet 20 és 100 °C között végezzük, célszerű az oldószer forráshőmérsékletén dolgozni. A találmány szerinti eljárásnál célszerűen morális mennyiségű kiindulási anyagokkal hajtjuk végre. Amennyiben a műveletet bázis jelenlétében végezzük, ez utóbbit ekvimoláris mennyiségben alkalmazzuk abban az esetben, ha kiindulási vegyidéiként a-hidroxi-ciklopropánkarbonsavat alkalmazunk; a bázist katalitikus mennyiségben használjuk, hogyha kiindulási anyagként a-hidroxi-ciklopropánkarbonsav-észtert használunk fel. Az (I) általános képletű vegyületek elkülönítését oly módon végezzük, hogy az oldószert ledesztilláljuk, a maradékot szokásos módon feldolgozzuk. A találmány szerinti vegyületek erős fungicid hatást mutatnak a gombák elleni kezelésnél szükséges koncentrációban, a vegyületek a haszonnövényeket nem károsítják. Ennélfogva a találmány szerinti vegyületek felhasználhatók növényvédő szerek hatóanyagaként. A vegyületek elsősorban Plasmodiophoromycetes, Oomycetes, Chytridiomycetes, Zygomycetes és Deuteromycetes ellen használhatók fel. A találmány szerinti vegyületek széles hatásspektrummal rendelkeznek; parazita gombákkal szemben használhatók, amely gombák a növény föld feletti részét megtámadják vagy a növényt a talajról kiindulva fertőzik meg, használhatók továbbá a magok által terjesztett betegségek leküzdésére is. Különösen kedvező eredménnyel alkalmazhatók a vegyületek a növények föld feletti részét megtámadó parazita gombákkal szemben. A találmány szerinti hatóanyagok különösen jó hatást mutattak a Botrytis-féleségekkel szemben, így az epren és a szőlőn fellépő szürkepenésszel szemben (Botrytis cinerea). A találmány szerinti vegyületeket növényvédő szerként a növények föld feletti részének, a talaj, valamint a vetőmag kezelésére alkalmazhatjuk. A találmány szerinti hatóanyagokból szokásos módon készíthetünk növényvédő szereket, így oldat, emulzió, szuszpenzió, por, hab, paszta, szórópor, oldható por, granula, aerosol, szuszpenzió-emulzió-koncentrátum, vetőmagpor formájában. A hatóanyaggal természetes és szintetikus anyagok impregnálhatok, polimer anyagok segítségével kapszulák készíthetők; a hatóanyagok felhasználhatók továbbá füstpatronok, füstspirálok, ködkészítmények előállításához is. A fenti kiszerelési formákat ismert módon állítjuk elő. így például a hatóanyagokat hígítóanyagokkal keverjük; oldószerekkel vagy nyomás alatt folyékonnyá tett gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal hozzuk össze; kívánt esetben felületaktív anyagokat, így például emulgeálószereket és/vagy diszpergálószereket és/vagy habképző szereket alkalmazunk. Abban az esetben, ha hígítóanyagként vizet alkalmazunk, mint segédanyagok szerves oldószerek is számításba jöhetnek. Oldószerként a következő anyagokat használhatjuk: aromás vegyületeket, mint xilol, toluol vagy alkil-naftalin; klórozott aromás vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így például klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid; alifás szénhidrogéneket, így például ciklohexán; vagy paraffinokat, így például kőolajfrakciókat; alkoholokat, mint például butanol vagy glikol, ezek észtereit és étereit; ketonokat, mint aceton, metil-etil-keton, metil-izobutil-keton vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószereket, mint dimetil-formamid és dimetil-szulfoxid vagy víz. A folyékony halmazállapotú gázok közül hordozóanyagként azokat a folyadékokat említjük, amelyek szobahőmérsékleten és atmoszféra nyomáson gázalakúak, így például az aerosol-hajtógázok, mint a halogén-szénhidrogének, így például bután, propán, nitrogén, széndioxid. Szilárd hordozóanyagként természetes kőzetliszt, így például kaolin, agyag, talkum, kréta, kvarc, attapulgit, montomorillonit vagy diatómaföld jöhet számításba, továbbá azok a szintetikus kőzetlisztek, mint a nagy diszperzitású szilícium-dioxid, alumínium-oxid vagy szilikátok. Granulakészítéshez szilárd hordozóanyagként alkalmazhatók a zúzott és frakcionált természetes kőzetek, így kalcit, márvány, habkő, dolomit vagy szervetlen és szerves zúzalékból készült szintetikus granulátumok, így például fűrészporból, kókuszdióhéjból, kukoricacsőből vagy dohányszárból készült granulátumok. Emulgeálószerként és/vagy hab. képző anyagként alkalmazhatunk nemionos vagy anionos emulgeátorokat, mint poli(oxi-etilén)-zsírsav-észtereket, poli (oxi-etilén) - zsíralkohol - étereket, így például alkil-aril-poli(glikol-éter)-eket, alkil-szulfonátokat, alkil-szulfátokat, aril-szulfonátokat, továbbá fehérjehidrolizátumot. Diszpergáló anyagként 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
