180659. lajstromszámú szabadalom • Mezőgazdasági hasznosítású,környezetvédelmi gép célszerűen a hígtrágyának és/vagy egyéb folyékony fertőző anyagoknak a talaj lazításával egyidejű- környezetszennyezést és fertőzésveszélyt kiküszöbölő- talajbajuttatására
3 180659 4 juttató berendezések, azonban ezek a kívánt cél elérésére fertőző, vagy a fertőzés veszélyét hordozó anyagok gyors, és a további fertőzés lehetőségét megszüntető elhelyezésére nem alkalmasak. Ilyenek: 1. A DETK—15 tartálykocsira szerelhető FTTB—2 folyékony trágyát talajba juttató berendezés. Hátránya, hogy csak közvetlenül a talajfelszín alá juttatja a hígtrágyát sekélyen dolgozó kultivátorkapák mögött, így az anyag felszínre kerülését nem tudja kiküszöbölni. Ezzel a géppel a felszínre bugyogásmentes talajbajuttatás csak nagyon kis adagok alkalmazása mellett lehetséges. így ez a gép a nagy terület, energia és időigény miatt a kívánt cél elérésére alkalmatlan. 2. A „Magyar Mezőgazdaság” 1978. 33. évf. 36. sz. 10. oldalon ismertet egy folyékony műtrágyát talajbajuttató gépet. Megoldása az általunk kitűzött cél elérésére nem teszi alkalmassá, mert a műtrágya kibocsátására alkalmazott fúvókarendszer — és általában a fúvókarendszerek — nem teszik lehetővé a hígtrágyában levő szálasrostos szervesanyagnak a kijuttatását. Másik hátránya a talaj lezárásának a hiánya. 3. Az előbbi gépekhez hasonló rendszerűek a cseppfolyós ammóniát talajbajuttató mélyműtrágyázzó gépek is, melyek a nyomás alatt tartott tartályokból a kijuttatást ugyan zárt rendszerben végzik, azonban ezek az elemek csak erre a célra alkalmasak, a hígtrágya kijutatása éppen speciális kiképzésük miatt — hasonló okból mint az előbbi kivitelnél — nem képesek megoldani. 4. A Hollandiában kiadott Landbowkmechanisie 1974. évf. 25. köz. 8. sz. (767—770) által közölt hígtrágya injektáló gépnél alkalmazott tárcsaelemek nem alkalmasak a talaj megbízható lezárására, így a felbugyogás veszélye itt is fennáll. Nincs megoldva a szállítás közbeni elcsöpögés megakadályozása sem. A bevivő munkatestek nem alkalmasak a talaj lazítására, így a gép konstrukciójánál fogva sem képes olyan mértékű pórus, illetve talajüregek képzésére, ahol a lejutatott nagytömegű hígtrágya biztonságosan elhelyezhető. A gép csak a művelt rétegben képes folyamatos munkavégzésre. A találmány célja olyan gép létrehozása, amely a fent ismertetett hiányosságokat kiküszöböli, elsődlegesen a járványidőszak alatt keletkezett hígtrágyának a talaj mélyebb rétegeibe történő nagytömegű, gyors bejuttatása, ezáltal a fertőzés tovaterjedésének teljes megakadályozása. A találmány feladata a fenti cél mezőgazdásági hasznosítású elvégzése zárt rendszerben úgy, hogy a nagytömegű hígtrágyát a talaj lazításával egy munkamenetben juttassa a mélyebb rétiegekbe, felbugyogás, azaz fertőzésveszélyes anyag felszínre jutásának kiküszöbölése mellett. A találmány azon felismerésen alapszik, hogy az önmagukban ismert szippantók, altalajlazítók és tömörítő eszközök felhasználásával a fertőzés és a környezetszennyezés veszélye teljesen kiküszöbölhető, ha azokat megfelelő intézkedésekkel, speciális gépelemekkel alkalmassá tesszük arra, hogy a lazítótestek előrehaladásával olyan intenzíven lazított talajréteget hozzunk létre, amely azt alkalmassá teszi nagytömegű hígtrágya azonnali befogadására a felbuggyanás veszélye nélkül. Az így bejuttatott hígtrágya a külvilágtól azonnal és tökéletesen elkülönül (elzáródik) és a talaj lazítása valamint a szervesanyag mennyisége szabályozható marad. A találmány szerint a fenti feladatokat azáltal oldjuk meg, hogy olyan mezőgazdasági hasznosítású célgépet szerkesztettünk önjáró és/vagy vonatott formában, amelynek gépkerete, kormányozott kerekes járószerkezete, befogadótartálya, művelőkeretre szerelt, a talaj mélylazítására alkalmas és a hígtrágya egyenletes (szőnyegszerű) mélybejuttatására alkalmas, célszerűen vibrációs lazítóteste(i), a hígtrágyát a lazítótest(ek) által lazított talajrétegbe juttató, zárószerkezettel ellátott levezetőrendszere és a talaj lezárását biztosító, a felbugyogást kiküszöbölő tömörítő eleme(i) van(nak). A kitűzött cél elérése és a feladat elvégzése a lazítószerszámok mozgatásával — a vonóerőcsökkentés miatt — tökéletesebben és gazdaságosabban biztosítható. A vonóerőcsökkentés érdekében a mélylazító szerszámoknak vagy ezek bizonyos elemeinek vibrációs mozgatására többféle megoldás ismeretes. E gépek egyik típusánál a gépkeretre mereven felerősített lazítóknak a vibrációs mozgatására a gépkereten mereven csapágyazott tengelyen forgó excentrikus súlyzója van, mely egy tengely esetén transzlációs körmozgsára, két tengely esetén alternáló mozgásra kényszeríti az egész keretet és vele együtt a talajban dolgozó lazító szerszámokat. Ennél a megoldásnál az egész keretszerkezetre, vonórúdra és járókerekekre jelentős nagyságú dinamikus fárasztó igénybevétel hat, sőt ennek bizonyos hányada a vontató erőgépre is átadódik. Egy ismert másik megoldásnál a gép keretére csuklós mechanizmussal kapcsolt lazító szerszámoknak haladási irányú függőleges síkú alternáló mozgatására, a haladási irányra merőleges vízszintes tengelyre szerelt körhagyó tárcsák, erre illeszkedő, a lazító szerszámokhoz csuklósán kapcsolt hajtórudak vannak szerelve. A gépkeret — inkább csak vízszintes sikban — viszonylag kiegyenlítetten jár. Az előbbi megoldáshoz képest azonban ez a kivitel bonyolultabb, a kényesebb hajtómű excentertengely és csatlakozó elemek pedig ugyancsak jelentős nagyságú fárasztó igénybevételt szenvednek. Egyszerűbb erőjátékú megoldást valósít meg az a kivitel, melynél hasonló excentertengellyel nem az egész lazítószerszám, hanem csak a szárhoz csuklósán kapcsolt véső alakú lazító orr van kapcsolórúddal csatlakoztatva. E kivitelnél a legkisebb a dinamikus fárasztóhatás, azonban e gép a fentiekhez hasonlóan bonyolult elemekből áll. Az ismert vibrációs lazítők hátránya egyrészt a kiegyenlítetlen nagy tömegerőnek az erőgépre, illetve a tartálykocsira való átadásában jelentkezik, másrészt annál a kivitelnél, amely 5 10 15 20 25 30 35 40 45 Í0 55 60 65 2
