180651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás omega-aroil-(propionil- vagy butiril-)-l-prolin-származékok előállítására
13 1806 51 14 az eluátumot bepároljuk. A. maradékot végül diklór-metán és hexán elegyéből kristályosítva 39 g mennyiségben 90—91 °C olvadáspontú szürkésfehér kristályok alakjában a cím szerinti vegyületet kapjuk. 2. példa 3-(3-Fluor-benzoil)-2-metiI-propionsav Az 1. példában ismertetett módon eljárva, de 48 g a-(3-fluor-fenil)-4-morfolino-acetonitril 200 ml tetrahidrofuránnal készült oldatából kiindulva 34 g mennyiségben 192—194 °C olvadáspontú szürkésfehér kristályok alakjában a cím szerinti vegyület állítható elő. 3. példa l-(3-Benzoil-propioniI)-L-prolin-metilészter 3,56 g 3-benzoil-propionsav és 3,24 g N,N-karbonil-diimidazol 30 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát szobahőmérsékleten 30 percen át keverjük, majd hozzáadunk 3,32 g L-prolin-metilészter-hidrokloridot és a reakcióelegyet ezután szobahőmérsékleten 2,5 napon át keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, majd a maradékhoz vizet és diklór-metánt adunk. A szerves fázist elválasztjuk, vízzel, majd 0,1 n sósavoldattal mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk és vákuumban bepároljuk. így 5 g mennyiségben 66—70 °C olvadáspontú szürkésfehér kristályok alakjában a cím szerinti vegyületet kapjuk. 4. példa 3-Bróm-3-(4-fluor-benzoil)-propionsav 19,62 g 3-(4-fluor-benzoil)-propionsav 100 ml ecetsavval készült oldatához 16 g elemi brómot adunk, majd az így kapott reakcióelegyet 18 órán át keverjük és ezután az oldószert lehajtjuk. A maradékhoz jeget és vizet adunk, majd az így kapott vizes elegyet szűrjük. A kiszűrt csapadékot vízzel mossuk, majd 80 ml acetonban oldjuk. A kapott oldatot 400 ml hexánnal hígítjuk, majd szobahőmérsékleten 125 ml térfogatra bepárolódni hagyjuk. Ekkor a betöményedett oldathoz 100 ml hexánt adunk, majd szűrést végzünk. így 24,6 g mennyiségben 131—135 °C olvadáspontú cserszínű kristályok alakjában a cím szerinti vegyületet kapjuk. 5. példa 2-Metil-3-benzoil-propionsav 40,4 g a-fenil-4-morfolino-acetonitril 400 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához 10 ml 30%-os etanolos kálium-hidroxid-oldatot, majd cseppenként 21 ml metakril-niírilt adunk. Ekkor exoterm reakció megy végbe. A reakcióelegyet ezután 18 órán át keverjük majd vákuumban bepároljuk. A maradékot dietil-éter és aceton elegyében oldjuk, majd a kapott oldatot szűrjük. A szűrletet bepároljuk, a kapott maradékot pedig hexánnal eldörzsöljük. Az így kapott szuszpenziót lehűtjük majd szűrjük. Ekkor 51,1 g mennyiségben 93—98 °C olvadáspontú fehér kristályok alakjában 4-meíil-2-morfoIino-2- -fenil-glutárniírilt kapunk. Az utóbbi vegyületből 5 g 26 ml ecetsav és 2 9 ml víz keverékét visszafolyató hűtő alkalmazásával 1 órán át forraljuk majd az oldószert vákuumban lehajtjuk. A maradékként kapott gyantát víz és diklór-metán között megosztjuk. A diklór-metános fázist elválasztjuk, vízzel mossuk, magnézium-szulfát fölött szárítjuk és bepároljuk, gyantaként 2-metil-3-benzoil-propionitrilt kapva. Ehhez a gyantához ezután 30 ml tömény sósavoldatot adunk majd az így kapott keveréket visszafolyató hűtő alkalmazásával 1 órán át forraljuk, lehűtjük és szűrjük. A kiszűrt csapadék vízzel végzett mosása után 143—145 °C olvadáspontú fehér kristályok alakjában a cím szerinti vegyületet kapjuk. 6. példa 2-Metil-3-(4-trifluormetil-benzoil)-propionsav 54 g a-(4-triíluormctil-íenil)-4-morfo'ino-acetonitriI 400 ml tetrahidrofuránnal készült oldatához 10 ml 10%os etanolos kálium-hidroxid-oldatot, majd cseppenként 28 ml metakril-nitrilt adunk. Ekkor exoterm reakció megy végbe. A reakcióelegyet ezután szobahőmérsékleten 18 órán át keverjük, majd az oldószert lehajtjuk. A visszamaradó olajat dieíil-éterben oldjuk, majd a kapott oldatot vízzel, ezután pedig nátrium-klorid-oldattal mossuk és magnézium-szulfát fölött szárítjuk. Az oldószer eltávolításakor kapott maradékot kis mennyiségű dietil-éterl tartalmazó hexánból kristályosítjuk. Ekkor gyantás sárga csapadékot kapunk, amelyet acetonban oldunk. A kapott oldatot forrásig melegítjük és ezután addig adunk hozzá hexánt, míg kristályok kezdenek kiválni. Ezeket a kristályokat hűtés és szűrés útján elkülönítjük, majd aceton és hexán elegyéből kétszer átkristályosítjuk. így 16,1 g mennyiségben 156—- 159 °C olvadáspontú fehér kristályok alakjában 4-metil-2-morfolino-2-(4-triíluormetil-feníl)-gIutárnitrilt kapunk. Az utóbbi vegyületből 35 g 170 ml ecetsav és 17,5 ml víz elegyével készült keverékét visszafolyató hűtő alkalmazásával 2 órán át forraljuk, majd az oldószert lehajtjuk, a maradékot pedig hexán és dietil-éter elegyével eldörzsöljük, narancssárga csapadékot kapva. Ezt a csapadékot azután aceton és hexán elegyéből átkristályosítjuk, 17,7 g mennyiségben 94—96 °C oívadáspontú sárga kristályok alakjában 2-metil-3-(4-írifluormetil-benzoil)-propionitrilt kapva. Az utóbbi vegyületből 13 g 130 ml tömény sósavoldattal készült keverékét visszafolyató hűtő alkalmazásával 5 órán át forraljuk, majd lehűtjük és szűrjük. A kiszűrt csapadékot végül vízzel mossuk, 13,7 g mennyiségben 116—119 °C oívadáspontú szürkésfehér kristályok alakjában a cím szerinti vegyületet kapva. 7. példa 2-Metil-3-benzoil-propionsav-hidroxiszukcinimidoészter 12,86 g, az 5. példában ismertetett módon előállítható 2-metil-3-benzoil-propionsav és 7,71 g N-hidroxi-szuk-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
