180634. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és segédeszköz-készlet különösen gigant (tapéta)-poszter gyártására

3 18(1634 4 gyított másolóeredeti között. A százalékos tor­zulás szín- és árnyalatváltozást, az egymás mel­lé ragasztandó képrészletnyomatok — szegmen­sek — között pedig színeltérést okoz. Hagyo­mányos denzitometriás méréssel az eredmény nem ellenőrizhető, a denzitásmérésből számol­ható pontterület függ a pontfedettségtől, ami közvetlenül csak különleges műszerrel •— Vidi­­met — és nehézkesen mérhető. A szokásos mé­rést még egyéb, itt nem részletezett tényezők is zavarják. További problémát jelent a nyomtatás során az egyes képrészletek, szegmensek pontos szín­egyensúlyának a beállítása. A felhasználáskor egymás mellé ragasztandó szegmensek színei­nek ugyanis olyan tökéletesen kell illeszkednie a kép egysége miatt, hogy a szokásos szemrevé­telezéssel ez a pontosság nem biztosítható. Nor­mál nagyítások esetén nincs különösebb szük­ség valamiféle rendszerre. A fényképész mérő­műszereivel és gépeivel még + 7-—7% — tehát összesen 14% rácsdenzitás — torzulást is téved­het anélkül, hogy a végső színes gépnyomat kü­lönösebb hibát mutatna, mivel a nyomógépnél a színek tele denzitásának emelésével vagy csökkentésével tökéletesen meg lehet közelíteni a próbanyomat szín- és árnyalathatását. A fenti értékek és tévedések messzemenően nem engedhetők meg a gigant poszter esetében. Ha ugyanis két olyan nyomott ívet, szegmens! teszünk egymás mellé, melyek +2—2%-ban eltérnek egymástól szánben és tónusban, azt az emberi szem rögtön érzékeli, s a kép egysége meg­bomlik. Mivel a gigant poszternél kilenc darab négyszínű nyomatról van szó, ez összesen harminchat szubjektív értékítéletben tévedési le­hetőséget jelent, ami azt teszi szükségessé, hogy a szokásostól eltérő, új eljárást alkalmazunk a gigant poszter előállításához, éspedig mind az előkészítés, mind a fotótechnológia, mindpedig a másolási technológia, de a nyomási technológia vonatkozásában is. A találmány feladata tehát olyan eljárás lét­rehozása, amelynek segítségével a fent vázolt nehézségek kiküszöbölhetők, a poszterek minő­sége, részletgazdagsága meghaladja a jelenleg ismertekét, ugyanakkor nem igényel különöseb­ben költséges, bonyolult berendezést. A feladatot a találmány értelmében úgy old­juk meg, hogy a pozitív színes képeredetit a rep­rodukálás előtt regeneráló folyadékkal kezel­jük és tisztítjuk, majd közbenső méretű direkt­­rács színkivonati negatívokat készítünk, a színkivonatok rácsterjedelmét csúcsfénymaszk alkalmazásával az eredetinek . megfelelő tónus­ra visszatorzitjuk oy módon, hogy a 100 vonal/ cm linealitású próbanyomathoz használt film­nél addig csökkentjük a csúcsfénymaszkkal a rácsterjedelmet, amíg el nem éri az eredeti tó­nusokat, ezután a színkivonatokat, maszkokat és szegmenseket illesztőlyukasztásos keretrend­szer segítségével beállítjuk, a rácsnegatívokat denzitomáterrel mérhető kontroli-elemekkel •— felnagyított nyomatellenőrző skálákkal — Iájuk el, meghatározzuk a rácsnegatívok értéke­léséhez szükséges kontroill-elemek színenkén­­ti denaitás-értékeit, az elkészült filmeket ellát­juk önmagában ismert Gretag—Ugra ellenőrző nyomatskálával és az összemontírozáshoz szüksé­ges illesztőjelekkel, továbbá, hogy a lemezkészí­tést, másolást és 'kidolgozást együttesen végezzük, úgy, hogy a másolandó film mellé ellenőrzőská­lát helyezünk, majd először az ellenőrzőskálát, utána pedig a lemezek teljes felületét szálolvasó nagyítóval értékeljük előírt elfogadhatósági kri­tériumok alapján. A nagyítás műveleténél előnyösen olyan kont­roli-elemeket alkalmazunk, amelyeken a mért denzitásokat pontterületre számítjuk vissza, majd a nagyított filmeken ugyancsak denzitás­mérésből számítjuk a pontterületeket, amelyek­nek egyezniö.k kell a kisebb méretű, a próba­­nyomásokhoz használt raszter diapozitív pont­méreteivel, miközben az egyezést úgy érjük el, hogy önmagukban ismert fotomechanikai mű­veleteket — megvilágítás, blende, hívási körül­mények, filmfaj ta-megválasztás stb. — alkal­mazunk. A közbenső méretű direktrács színkivonati ne­gatívot célszerűen a gyártási pragramra beállí­tott automatikus, fotométeres vezérlésű repro­dukciós fényképezőgéppel készítjük. A nyomtatásnál akkor járunk el a legelőnyö­sebben, ha először meghatározzuk a legtöbb színt és formát tartalmazó ún. jellemző szeg­­menst, majd színben és erőben ehhez igazítunk minden ívet, éspedig Gretag denzitométeres mű­szeres beméréssel, végül, ha a színellenőrzés biztosítására minden nyomóformán Gretag— Ugra-skálákat helyezünk el a nyomási sávban, az íven végig, s ennek segítségével a nyomta­tás folyamata alatt folyamatosan ellenőrizzük a színerőt, ránézeti denzitométerrel. Igen előnyös, ha a legördülés irányában a lemezen meghatá­rozott méretű és fedettségű raszteres fogyasztó­­csíkot alakítunk ki a szegmensek átmeneti zó­nájában a festéktúlhordás kiküszöbölésére. Az eljárás foganatosításához alkalmazott ta­lálmány szerinti segédeszköz-készlet egyik eleme a színkivonat-készítési művelettől alkalmazható maszk-keretrendszer, amely mérettartó filmen montírjelekkel — Pawo-rendszerű illesztő per­forációval —■ van ellátva, a másik eleme pedig a szegmensek montírozá'sához szolgáló ütköző­rendszeres alapfólia, melyen minden gép-, vá­gás-, és szinillesztőjel fel van jelölve, van rajta továbbá három derékszögű ütköző és nyomatel­lenőrző skálák. A találmány szerinti eljárás és segédeszköz- Készlet alkalmazásával alapvetően biztosítható a gigant poszter esztétikai egysége, azaz a posz­terrészeknél az összetettség, valamint a részle­tek szigorúan állandó nyomatjellemzőinek meg­valósítása. Az eljárás nem igényel a szokásoshoz képest költséges, bonyolult berendezést, azaz gazdasá­gos, az eszközkészlettel pedig tovább egyszerű­síthető az eljárás, továbbá a montírozás során feleslegessé válik a nagy mennyiségű szerelő­fólia használata, ami ugyancsak költségcsökken-5 10 )5 20 25 30 3>5 ■10 15 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents