180629. lajstromszámú szabadalom • Erősítő szerkezet

7 180629 8 tott exoentricifása fokozatmentesen változik két lehetséges szélső határ között. Ennek megfele­lően a 6 konzol maga is a 4 perselyen ’belül ala­csonyabb vagy magasabb pozícióba kerülhet. A 6 ’konzol magassági helyzetének egy másik lehetséges módosítása valósítható meg a 8. áb­rán föltüntetett 7b tárcsa segítségével. Az eb­ben kialakított 15b kivágás a 6 konzolnak há­rom lehetséges kitüntetett helyzetben való be­illesztését teszi lehetővé. Ily módon három le­hetséges magassági helyzetet foglalhat el a 6 konzol a 4 perselyen belül. A már meghatározott magassági pozícióban elhelyezkedő 6 konzol helyzetének finom szabá­lyozására szolgál a 8 szintszabályozó szerv, amely ugyancsak a 4 perselyen belül helyezkedik el. A 8 iszintszabályozó szerv a 4. ábrán látható mó­don egyszerű rugó formájában is ki lehet alakít­va, általában azonban az 5. és 6. ábrán föltün­tetett 8a és 8b menetes szabályozóorsókat cél­szerű alkalmazni. Az 5. ábrán bemutatott egyszerűbb esetben a 8a menetes szabályozóorsó a 6 konzol alsó fe­lületét „támadja”, és kis mértékű állításával a 6 konzol pontosan a kívánt helyzetbe hozható. Nyilvánvaló az is, hogy segítségével a 6 konzol­nak a vízszintestől eltérő pozíciója is létrehoz­ható. Ez utóbbinak azért van jelentősége, hogy a gyámolítótartó szerepét betöltő 6 konzol, valamint az 1 megerősítendő szerkezet és a 6 konzol között elhelyezkedő egyéb tehertovábbí­tó szervek, így pl. a 9 hosszgerendák, a 10 fióik­­tartók és a 12 teherelosztótartók alulról hozzá­­feszíthetők legyenek az 1 megerősítendő szer­kezethez. A 8 szintszabályozó szerv egy másik lehetsé­ges kiviteli alakját mutatja a 6. ábra, amelynek értelmében a 8b menetes szabályozóorsó kijjebb, illetve beljebb csavarása segítségével a 16 ékpár tagjainak egymáshoz viszonyított helyzete vál­toztatható. Így ugyancsak mód van a 6 konzol megemelésére, és adott esetben a vízszintestől eltérő helyzetbe való juttatására is. Bármilyen módon is van a 7 szintbeállító szerv és a 8 szintszabályozó szerv kialakítva, ezen ún. „finom” szabályozási lehetőségeken kívül ter­mészetesen meg van a lehetőség a „durva” sza­bályozásra is. Ennek egyik módja a 9 hosszge­rendák megfelelő méretűre való megválasztá­sa, a másik pedig a 11 betétidomok alkalmazá­sa, amelyek a 9 hosszgerendák alatt, és/vagy fö­lött helyezkedhetnek el. Az 1. ábrán bemutatott födómmegerősítés ese­tében a födém alsó síkja alatt a 12 teherelosztó tartók foglalnak helyet. Ezek legegyszerűbben pl. valamilyen pallóterítés formájában lehetnek kialakítva. Alátámasztásukra szolgálnak a 10 fiók tartók. A 3. ábra szerinti alaprajzon látható, hogy a 2 erőtovábbító szervben kialakított 3 üregekbe behelyezett 6 konzolok támasztják meg a 9 hossz­­gerendákat, és azokon helyezkednek el a 10 fiók­tartók, amelyek a 12 teherelosztó tartók alátá­masztására szolgálnak. Az így fölépített átvite­les tartórendszer veszi át a terheket az 1 meg­erősítendő szerkezetről, és továbbítja azokat. A 12 teherelosztó tartók és az 1 megerősíten­dő szerkezet közé sok esetben célszerű a rugal­mas-képlékeny 13 kiegyenlítőréteg beiktatása. A 13 kiegyenlítőréteg elhelyezésére nem csupán födémek megerősítése, hanem a 2. ábrán látha­tó függőfolyosó megerősítése esetében is szük­ség lehet. A 13 kiegyenlítőréteg valamilyen cel­lás szerkezetű műanyagból, pl. kemény mű­anyaghabból készülhet. Szerepe az 1 megerősí­tendő szerkezet és az erősítőszerkezet között megakadályozni a kis területre koncentrálódó teherátadódást. A 2. ábrán föltüntetett megoldás egyébként jól mutatja, hogy az 1 megerősítendő szerkezet ebben az esetben a függőfolyosó konzoleleme, amely elvi fölépítését tekintve ugyanolyan tar­tórendszerrel van alátámasztva, mint amit az 1. és 3. ábra kapcsán már ismertettünk. A 9 hossz­­gerendákkal ezúttal a 12 teherelosztó tartókat közvetlenül alátámasztottuk, míg a 11 betétido­mokat csupán a 9 hosszgerendák és a 6 konzo­lok közé iktattuk be. Az erősítőszerkezet előállításakor először a 3 üregeket fúrjuk ki, majd belehelyezzük a 4 per­selyeket, amelyekben a 7 szintbeállító szervek és a 8 szintszabályozó szervek segítségével megfe­lelő helyzetbe beállítjuk a 6 konzolokat. Ezek­re történik a 9 hosszgerendákat a 12 teherelosztó tartókat, és adott esetben a 10 fióktartókat tar­talmazó átviteles tartórendszer ráépítése. Ez­után adott esetben elhelyezzük a 13 kiegyenlítő­­réteget. Az átviteles tartórendszer elhelyezését követően az erősítőszerkezetet a 6 konzolok, a 8 szintszabályozó szervek, és/vagy all betétido­­mok segítségével a kívánt teljes vagy részletes teherátvétel mértékének megfelelően megemel­jük. Amennyiben a 10 fióktartókat, és általában az egész átviteles tartórendszert alulról el akarjuk takarni, úgy a 10 fióktartók alá a 14 álmennye­zetet függeszthetjük. Ez utóbbi tűzvédelmi sze­repe mellett esztétikai funkciót is elláthat. A 9. ábrán egy elavult épület egyik traktusát mutatjuk be a födém erősen torzított alakválto­zásának feltüntetésével. A födém, mint 1 meg­erősítendő szerkezet alá helyezzük el ezúttal is az átviteles tartórendszert, amelyből az ábrán ezúttal csak a 10 fióktartók sorozatát mutatjuk be. Erősen lehajtott födémek esetében a 10 fiók­tartókat összefüggő pl. rácsos tartószerkezet he­lyett célszerűbb rövidebb tartók láncolataként ki­alakítani. Ily módon a 10 fióktartókat az 1 meg­erősítendő szerkezet alatt egy ahhoz simuló bur­koló poligon formájában helyezhetjük el. Ezál­tal egyrészt elérhetjük, hogy a 10 fióktartók egyes szakaszai megközelítőleg azonos távolság­ban helyezkedjenek el az 1 megerősítendő szer­kezettől, másrészt lehetővé tudjuk tenni, hogy azt, illetve segítségükkel a 12 teherelosztó tartó­kat az 1 megerősítendő tartóhoz hozzá is szorít­suk. A hozzászorításna'k és egyben a 10 fióktar-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents