180601. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlőültetvények tőkehiányának pótlására vegetációs időszakban nyugalmi állapotban tartott szaporítóanyaggal
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 180601 A bejelentés napja: 1980. október 3. (2422/00) Nemzetközi osztályjelzet : N.SZO3: A 01 G 17/02 A közzététel napja 1982. VI. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. V. 30. ' Q ' Szabadalmi Tár. ' . ' ^ .JbLAJDONé, Budake'r Pál, kertészmérnök, 40%, Budaker Pálné kertészmérnök 30%, Karácsonyi Zoltán, kertész üzemmérnök, 30%, Kecskemét. Eljárás szőlőültetvények tőkehiányainak pótlására vegetációs időszakban. Nyugalmi állapotban tartott szaporítóanyaggal 1 A bejelentés tárgya, eljárás szőlőültetvények tőkehiányainak pótlására vegetációs időszakban, nyugalmi állapotban tartott szaporítóanyaggal. A szőlőültetvényekkel szemben támasztott követelmények napjainkban ugrásszerűen megnőttek. Ennek okát különösen Magyarország sajátos földrajzi helyzete, klímája, a hazai szőlőtermelés hagyományainak továbbfejlesztése kellőképpen megmagyarázza. Kutatóintézeteinkben programszerű feladat az állandó útkeresés, ami egyre magasabb ráfordításokat igényel, ezt azonban már csak a termés mennyiségének és minőségének fokozásával lehet ellensúlyozni. Ennek alapja a jól beállott ültetvény. A szőlőültetvény „beállottságán” a tőkéknek azt a százalékban kifejezett számát értjük, amely egy adott területre elméletileg számított tőkék közül a valóságban van. Hazai szőlőültetvényeinkben egy 3,50 cm sor- és 1,20 cm tő távolságú szőlőkul túrában egy hektáron elméletileg 2381 db tőkének kell lennie, A meg nem eredt, elpusztult tőkék terméskiesést jelentenek. Ahhoz, hogy a tenyészterületnek megfelelő elméleti tőkeszámot mind jobban megközelítsük, szükség van az elpusztult tőkék pótlására. A kockázat és a kiesés annál kisebb, minél fiatalabb kórban pótoljuk az ültetvényt. Ehhez járul még az is, hogy hazánkban a nagyüzemi szőlőterületek létesítésekor a beruházási támo-2 gatás elszámolását szigorú feltételekhez kötik, aminek egyik lényeges eleme a beállottság. Napjainkban a telepítést követő első év októberében 85%, az ezt követő három évben 95% a be- 5 allottság iránt támasztott követelmény. A közeli jövőben ennek az értéknek további emelése várható. A tőkehiány pótlása a szőlőtermesztésben eddig sem volt ismeretlen. Az új telepítésű szőlő- 10 ben — különösen az első és második éves felkupacolt ültetvényekben — a ki nem hajtott Tőkéket csak a vegetáció megindulása után május—júniusban lehet biztonságosan észlelni. Gyengébb eredésű telepítés beállottságának 15 korrigálására így csak a következő években kerülhetett sor, évente egy-egy alkalommal, a vegetációs időszakon kívül, az un. nyugalmi időszakban. A szőlőkultúrák szaporítóanyagának — gyökeres vesszőnek — nyugalmi állapota 20 alatt azt az állapotot értjük, amíg a rügyek ki nem hajtottak. Kétféle nyugalmi állapot van: 1) mély nyugalmi állapot, 2) kényszernyugalmi állapot. Az első esetben a szőlő akkor sem hajt ki, ha 25 egyébként ehhez a hőmérséklet, fényszükséglet, víz- és levegő optimális feltételei meglennének. Ez az állapot kb. novembertől januárig tart. A kényszernyugalmi állapotban a szőlővessző már képes a kihajtásra, de hiányzanak a fent 30 említett feltételek. Manapság éppen ezért vált 180 601 1
