180597. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben oldható ciklodextrin polimerek előállítására
7 180 597 8 Willstätter szerint, a só koncentrációt pedig a k'orid-ion-taitalom alapján, Volliard szerint titráljuk. Az átlagmolekulasúly számításához a termék Ült rögéi ACA—34 (LKB 2204—340 Ind. Biol. Française) típusú poliakrilamid gélen felvett kromatogiamját vesszük alapul, melyen az egyes relatív elució térfogat értékekhez molekulasúly értékeket rendelünk, miután szűk frakciók molekulasúlyát ozmometriásan meghatároztuk. 5.5 g fehér színű, finom porszerű, liofilizált szilárd maradékot kapunk, ß-ciklodextrin-tartalma 53%, nátrium-klorid-tartalma kisebb, mint 0,1%, át lagmolekulasúlyaMw = 5800. Kongóvörös-kon plexének spektrofotometriával meghatározott stabilitási állandója 3,8X10' (A ß-ciklodextrin-komplexé 1,8xlO3). Vizes oldatát 95% szárazanyagtartalomra bepárolva sem kristályosodik ki, hanem mézsűrűségű oldatot eredményez. 2. példa Mindenben az 1. példa szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy a reakciót 60 C-on hatjuk végre. A liof ilizált szilárd termék súlya 5,1 g, ciklodextrintartalma 47%, nátrium-klorid-tartalma kisebb, mint 0,1%. Át lagmolekulasúlya Mw = 4800. Kongóvörös komplexének stabilitási állandója 3,6XlO5. 3 példa Mindenben az 1. példa szerint járunk el azzal az eltéréssel, hogy a reakciót 40 °C-on hajtjuk végre. A termék súlya 5,0 g, ciklodextrin-tartalma 50%, nátrium-klorid-tartalma kisebb, mint 0,1%, átlagmolekulasúlya Mw = 4500. 4. példa 4.5 g (4,0 mmol) ß-ciklodextrint 1,6 g (40 mniól) nátrium-hidroxid 10 ml vízzel készült oldatában oldunk fel, és 3,1 ml (3,7 g, 40 mmól) epiklorhidrint adunk hozzá állandó keverés közben 60 °C-on 1 óra alatt becsepegtetve. A reakcióelegyet az 1. példában megadott módon dolgozzuk fel. A termék súlya 5,3 g, ciklodextrin-tartalma 56%, átlagmolekvlasúlya Mw = 6000. 5. példa 3,9 g (3,4 mmól) ß-ciklodextrint oldunk 1,4 g (35 mmól) nátrium-hidroxid 10 ml vízzel készült oldatában, és 5,3 ml (6,3 g, 68 mmól) epiklórhidrint csepegtetünk hozzá 1,5 óra alatt. A reakcióelegyet az 1. példában megadott módon dolgozzuk fel. A termék súlya 4,8 g, ciklodextrin-tartalma 50%, átlagmolekulasúlya Mw = 6100. 6. példa 10 ml 1 n nátrium-hidroxid-oldatban 4,0 g (3,5 mmól) ß-ciklodextrint oldunk, az oldathoz 60 °C-on, állandó keveiés közben, egyenletesen csepegtetve 1,5 óra alatt 3,1 g (18 mmól) etilénglikol-biszepoxipropil-étert adunk, majd a hőmérsékletet 80 °C-ra emeljük és tovább tartjuk 1—1,5 órán át. Ezután az oldatot lehűtjük és Viskóig típusú (Medicall Int. LTD. gyártmányú) dialízishártyán át dializáljuk előbb csapvízzel, majd desztillált vízzel. A dializált oldatot liofilizáljuk. A kapott 3,6 g, fehér színű, porszerű tennék ß-ciklodextrin-tartalma 59%. Nátrium-klorid-tartalma kisebb mint 0,01%, átlagmól,súlya Mw = 4500. Kongóvörös komplexének stabilitási állandója 4,0 X 10’. 7. példa 4,2 g (3,7 mmól) ß-ciklodextrin, 3,4 g (37 mmól) cpiklórhidrin és 1,5 g (37 mmól) nátrium-hidroxid reakciójával az 1. példa szerint előállított, sótalanított reakcióelegyet 150 ml-es ACA—34 gyantával töltött oszlopra viszünk fel. A 0,25—0,40 (38—60 ml) relatív retenciójú polimer frakciót elválasztjuk a 0,40—1,0 (60—150 ml) frakciótól. Az első frakció szárazra párlásával kapott 2,0 g polimer termék ciklodextrin-tartalma 44%, molekulasúlya Mw = 8300. Kongóvörös komplexének stabilitási állandója 8xl05. A második frakció szárazra párlásával 1800 átlag molekulasúlyú terméket kapunk. Ezt a 8. példa szerint reagáltathatjuk tovább. 8. példa 2 g, a 7. példa szerint kapott 1800 átlagmólsúlyú p-ciklodextrin-gliceril-étert 10 ml vízben oldunk, hozzáadunk 0,7 g (18 mmól) nátrium-hidroxidot és az oldatot 60 °C-ra melegítjük, majd 1,5 óra alatt egyenletesen csepegtetve hozzáadunk 1,65 g (18 mmól) epiklórhidrint. Ezután a hőmérsékletet 80 °C-ra emeljük és az oldatot még 1,5 órán át melegítjük. Lehűlés után az oldatot az 1. példa szerint semlegesítjük, sótalanítjuk és liofilizáljuk. A termék 2,2 g; ß-ciklodextrin-tartalma 40%, nátrium-klorid-tartalma kisebb mint 0,1%, átlagmólsúlya Mw = 5300. Kongóvörös-komplexének stabilitási állandója 4,1 XlO5. 9. példa Vízben jól oldódó ß-ciklodextrin-polimert állítunk elő 250 g (0,22 mól) ß-ciklodextrinböl 600 ml vizes oldatban, 60 °C-on, 88 g nátrium-hidroxiddal és 173 ml (2,2 mól) epiklórhidrinnel. Az utóbbit kevertetés közben, egyenletesen adagoljuk be 1,5 ói a alatt. Az oldatot ezután 80 °C-on tartjuk további 1,5 órán át, majd 5 n sósav-oldattal semlegesítjük porlasztva szárítjuk. A kapott 360 g fehér, porszem termék nátrium-klorid-tartalma 24%, ciklodextrin-tartalma 35%. Technikai célra — például oldószergőzök elnyeletésére — tisztítás nélkül használható. 10. példa 210 g (0,185 mól) ß-ciklodextrin, és 74 g (1,85 mól) nátrium-hidroxid 500 ml desztillált vízzel készült 60 °C-os oldatához 145 ml (171,1 g; 1,87 mól) epiklórhidrint adagolunk egyenletesen 1,5 óra alatt. Az oldatot ezután 80 °C-on tartjuk további 1,5 órán át, majd hülni hagyjuk. A reakcióelegy térfogata 650 ml. Az oldat nagy viszkozitása miatt nem adagolható közvetlenül az ioncserélő oszlopra, ezért 2000 ml-re hígítjuk desztillált vízzel. Kationcserélőként 1,5 1 térfogatú Varion KS (H-ciklusban levő), míg anioncsel élőként 1,5 1 Varion AD (0H-eiklusban levő) gyantákat használunk. A semlegesre mosott Varion KS kationcserélő gyantaoszlopra (7,5x35,4 cm) adagoljuk a ß-ciklodextrin-polimer oldatot alulról felfelé áramoltatva 1500 ml/óra át5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
