180595. lajstromszámú szabadalom • Csővezetékben lüktető, áramló folyadék átáramló mennyiségének mérésére való készülék

3 130 595 4 kot és ekkor az alsó érzékelő áramkörének meg­szakadása leállítja a szivattyút. A .szivattyú mű­ködésének idejét mérő szerkezet (elektromos­­idő-adó) szállított literben írja ki a mért érté­keket. Hátránya a berendezésnek, hogy beszerzése és fenntartása nagyon költséges, emellett igen kis szivattyúkopás is jelentős mérési pontatlan­ságot okoz. A találmány célja a fent említett hátrányok kiküszöbölése. Ennek a óéinak az elérése vé­gett a mennyiségmérést a .készülékkel csupán egy edény alkalmazásával azon az alapon vé­gezzük, hogy a folyadékot az edényből a hid­rosztatikus nyomás hatására folyatjuk ki, így az áramlás sebessége csak az edényben levő folya­dék magasságától függ. A mindenkori folyadék­szint-magasság befolyásol egy különleges kiala­kítású mérőkondenzátort, amelynek kapacitását egy elektronikus berendezés folyamatosan, vagy állandó időközönként méri. A digitális impul­zussorozatok alakjában kapott mérési eredmé­nyeket a berendezés összegzi. A folyadékoszlop­­magasság és mérőkondenzátor kapacitása közöt­ti összefüggés úgy van megválasztva, hogy az említett kapacitás éppen a folyadéknak az edényből való kiáramlási sebességével legyen arányos. így az elektronikus berendezés közvet­lenül annak integrálját, vagyis az adott kiérté­kelési periódus alatt átáramlott teljes folyadék­mennyiséget jelezheti ki. A fentiek figyelembe vételével a találmány­nál az áramló folyadék vezetékébe kapcsolható mérőedényt használunk, melynek a folyadék számára bevezető nyílása vagy csonkja és kive­zető nyílása vagy csonkja van, és a találmány lényege, hogy a készülék a következő részeket tartalmazza : a mérőedény belsejében levő mérőkondenzá­tor, melynél az említett folyadék az egyik fegy­verzet vagy a dielektrikum, és legalább az egyik K fegyverzet határolóéle az X = t'Y egyenletnek felel meg, ahol X és Y a határolóéi derékszögű koordinátái és Y egyben a folyadékszint magas­sága, K pedig egy, a mérőkondenzátor geomet­riai méretei és a fegyverzetek közötti szigetelő­­anyag dielektromos tényezője által meghatáro­zott állandó; a mérőedényben levő folyadék feletti teret a kiömlőtérrel összekötő és e két tér nyomását ki­egyenlítő vezeték; a kondenzátornak a folyadékszinttől függő kapacitását mérő berendezés, amely a mért eredmény integrálására és az átáramlott teljes folyadékmennyiségnek megfelelő érték kijelzé­sére alkalmas eszközöket tartalmaz. A fentiek szerint a készülék két fő részből áll, a folyadék átfolyatására alkalmas mérőedény­ből, amely az említett kondenzátort, habzásgát­­lókat és más részeket tartalmaz, továbbá az elektronikus mérő és kijelző berendezésből. A csatoilt rajzokon az 1. ábra a mérőedény (vagy­is az első főrész) példaképpeni kiviteli alakj á-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 nak tengelyirányú metszete, a 2. ábra pedig rész­leges keresztmetszete. A 3. ábra a kondenzátorlemezt (az egyik fegy­verzetet) síkba kiterítve szemlélteti a képletek­ben szereplő koordinátatengelyek feltüntetésé­vel és a 4. ábra a második főrész, az elektronikus mérő és kijelző berendezés blokksémája. Az 1 mérőedény palástja előnyösen henger alakú, de sokszög keresztmetszetű vagy 'kis mér­tékben kúpos kialakítású is lehet, alakját a je­len leírásban és az igénypontokban „hengeres vagy hasá'bos”-na,k nevezzük, ami ezeket a for­mákat magába foglalja. A 2 fedél és a 3 fenék előnyösen domború kialakítású, a fedél alatt van a folyadékszint feletti 4 tér, a fenék alatt pedig külön felerősített. 5 fedőlemez van, mely a 6 kiömlőteret és a kiömlő 7 csonkot tartal­mazza. A tej (vagy más folyadék) beömlése az 1 mérőedénybe érintőlegesen csatlakozó 8 cson­kon it történik. Az 1 merőedényben annak palástjával kon­centrikus (vagy közel koncentrikus), habzásgát­­ló 9 és 10 hengerek vannak, melyek fent nem érnek egészen a 2 fedélig. A fedélről lefelé irá­nyuló 11 és 12 nyúlványok fent egy rövid dara­bon a 9 és 10 hengerék belsejébe nyúlnak. A belső 10 henger belső terében van a kondenzátor félhenger alakra hajlított 13 fegyverzete, mely pl. 1 mm vastag fémlemezből készül, és határoló­éle a 3. ábrán látható. A 3. ábrán a kon­denzátor fegyverzetét 13A-vail jelöltük, mert ez az ábra a lemezt síkba kiterítve szemlélteti. A 13 fegyverzet a 14 elektródával függ össze, a másik 15 elektróda rúd alakú 15A meghosszab­bítása pedig az 1 mérőedényben levő folyadék­kal érintkezik. Ez a folyadék képezi a konden­zátor másik fegyverzetét, a dielektrikum pedig a 13 fegyverzetre felvitt .18 szigetelő réteg. A 15A meghosszabbítást egy hengeres 16 ve­zeték veszi körül, mely a 13 fegyverzet belse­jében van és felül, alul nyitott. Az edény 3 fe­nekében 17 kilépőnyílások vannak, melyek a le­írt kiviteli példánál egy koncentrikus kör men­tén helyezkednek el. A 13 fegyverzet határológörbéje olyan kiala­kítású, hogy a kondenzátor C kapacitása és a kiömlő folyadék sebessége között lineáris ösz­­szef-Aggés legyen. E cél elérése végett a 13 fegy­ver? et speciális határoló görbéje a következő­képpen határozható meg: A v kiáramlási sebesség és az y folyadékszint­magasság között az alábbi nemlineáris össze­függés áll fenn: v = k0 /y. A kondenzátorelem x szélességét tehát az y magasság függvényében úgy kell változtatni, hogy teljesüljön a C = k,k„ Ÿy = KV x-dy egyenlet. Ezt az egyenletet y szerint differen­ciálva és rendezve az alábbi explicit összefüg­gést kapjuk: k,k0 1 2

Next

/
Thumbnails
Contents