180594. lajstromszámú szabadalom • Szalagtekercselő gép
3 ISO 594 4 ző szalagtekercselő gép kialakításában jelölhető meg. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha a szalagtekercselő gépben bolygóművet alkalmazunk. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány tehát abban van, hogy a szalagtekercselő gép irányváltó egysége és szalagozófeje között bolygómű van elhelyezve, amelynek gyűrűkereke a szalagozófejjel, kerete a főhajtóműmotorral, napkereke pedig az irányváltó egységgel van összekötve. Ez az intézkedés viszonylagos egyszerűsége ellenére is maradéktalanul lehetővé teszi, hogy a szalagozófoj és a gyártmány között a relatív fordulatszám állandó legyen, így a gyártmányon létrehozott menetemelkedés mindkét forgásirány esetén azonos lesz. Ezzel tehát —mint látni fogjuk — a kitűzött feladat megoldódik. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti szalagtekercselő gépet a példa kedvéért kábelsodró és szalagtekercselő gépsorban ábrázoltuk. A rajzon az 1. ábra a kábelsodró és szalagtekercselő gépsor vázlatos oldalnézete ; a 2. _ ábra a találmány szerinti szalagtekercselő gép szalagvezetési vázlata a gyártmány és a szalagozófej azonos forgása esetén; a 3. ábra a 2. ábra Szerinti szalagvezetési vázlat a gyártmány és a szalagozófej ellentétes forgása esetén ; a 4. ábra a találmány szerinti szalagtekercselő gép egyik kiviteli alakjának hajtási vázlata; az 5. ábra a találmány szerinti szalagtekeicselő gép másik kiviteli alakja ; a 6. ábra a 4. és 5. ábra szerinti kiviteli alak bolygóművének sebesség és foidulatszám ábrája. Az 1. ábrán a példa kedvéért kábelt sodró és beszalagozó gépsor látható. A sodrási elemek 1 leadódobokról futnak le és 2 rendezőrózsákon keresztül 3 sodrókaliberbe jutnak. A kábel innentől kezdve saját tengelye körüli forgást végez. Ezután kerül a forgó kábel a találmány szerinti 4 szalagtekercselő gépbe. Az üreges főtengelyen áthaladva 5 szalagozófejhez kerül, ahol a szalagot rátekerjük. Az 1. ábrán ezután újabb 4 szalagtekercselő gép következik, amelynek 5 szalagozófeje azonban az előbbivel ellentétes irányba forog. Innen a kábel forgó 6 kihúzóra jut. A kábelt végül 7 hajtóműszekrényen vezetjük át és forgó 8 feltekercselő segítségével 9 felvevődobon gyűjtjük össze. Az egyes forgó készülékek hajtását 11 főhajtóműmotorral és a forgást hozzájuk közvetítő 10 közlőműtengellyel oldjuk meg. Mint láttuk tehát, a két 4 szalagtekercselő gép 5 szalagozófejei ellentétes irányba forognak. Az egyes forgási irányok esetén érvényes szalagvezetési vázlatot a 2. és 3. ábrán mutatjuk be. A 2. ábrán n, jelzi a fejfordulatot, nk jelzi a kábelfordulatot, ez a két fordulat ebben az esetben ellentétes egymással. A szalag mindkét esetben 21 szalagtekercsről állandó helyzetű 22 vezetőgörgőkön, az önszabályozó fékkar 23 görgőjén és 25 kábellel párhuzamos 24 vezetőcsapon keresztül fut a 25 kábelre. A 3. ábrán n, és nk iránya azonos. Az ábrákon jól megfigyelhetők a forgásirányból adódó elrendezésbeli különbségek és a sodrat emelkedésének különböző iránya. Kitűnik az ábrából továbbá az is, hogy a szalagtekercselés a fejnek a kábelhez viszonyított nral = n,—nk relatív fordulatszámától függ. A h menetemelkedés milliméterben mért értéke pedig a méter/perc-ben méit v lineáris sebességgel és az nrcI percenkénti relatív fordulatszámmal a következő összefüggésben van: , 1000 v h nrol A 4. ábrán a találmány szerinti 4 szalagtekercselő gép az egyik kiviteli alakjának belső felépítése és hajtási vázlata látható. A 4 szalagtekercselő gép fő egységei a behajtás irányából nézve A sebességváltó egység (II és III tengelyen rögzített egy-egv cserekerék, illetve variator az 5. ábrán látható kiviteli alak esetében), B irányváltó egység (z5, z6, z7, z8 fogaskerekek) és C bolygómű (z10 fogaskerék, zu napkerék, z12 bolygókerék, z13 gyűrűkerék, z14 fogaskerék, K keret). Mint ahogy korábban említettük, a 11 főhajtóműmotorral a 10 közlőműtengely segítségével van kinematikai kapcsolatban. A 10 közlőműtengely a 4 szalagtekercselő gép I tengelyével van összeköttetésben. Az erre ékelt z4 fogaskerékről a hajtás II tengelyre z2 fogaskerékkel adódik át, amely egyrészt az A sebességváltó egységgel, másrészt bordázott 26 szíj segítségével összekötött z3 és z4 kerékkel van összekapcsolva. Az A sebességváltó egység egyik cserekereke a II tengelyre, másik cserekereke III tengelyre van rögzítve. A hajtási láncban az A Sebességváltó egység után a B irányváltó egység következik, amely a III tengelyen eltolható z- fogaskerékből, Illa tengelyre ékelt ze és IV tengelyre ékelt z7 és z8 fogaskerékből áll. A IV tengelyre még z9 fogaskerék is ékelve van, amely a hajtást továbbítja a B irányváltó egységtől a C bolygóműbe. A III, Illa és IV tengely térbeli elhelyezkedése olyan, hogy a z5 hol a z6 fogaskerékkel (ez látható a 4. ábrán), hol pedig a za fogaskerékkel hozható kapcsolatba (ezt jelzi a szaggatott vonal). A z5 fogaskerék eltolása teszi lehetővé a forgási irány megváltoztatását. A z4 kerék a 4 szalagtekercselő gép V tengelyére van ékelve, amelyhez egyúttal a C bolygómű K kerete is erősítve van. Ezen z 12 bolygókerék van forgat hatóan ágyazva, amely egyrészről az V tengelyen forgathatóan ágyazott zn napkerékkel, másrészről a z13 gyűrűkerékkel kapcsolódik. Láthatjuk tehát, hogy a zu napkerék hozzárögzített z10 fogaskeréken és a IV tengelyre ékelt z9 fogaskeréken át a B irányváltó egységgel van kapcsolatban. A C bolygómű z13 gyűrűkerekéhez kapcsolódó z14 fogaskereke a 4 szalagtekercselő gép VI csőtengelyére ékelt z15 fogaskerékkel van összekapcsolva. Ehhez a VI csőtengelyhez kapcsolódik az 5 szalagozófej. Láthatjuk tehát, hogy a B irányváltó egység és az 5 szalagozófej között van elhelyezve a C bolyómű. A K keret az V tengelyre ékelt z4 kerék, a bordázott 26 szíj, a II tengelyre ékelt z3 kerék és z2 fogaskerék, valamint- az I tengelyre ékelt z4 fogaskerék, továbbá a 10 közlőműtengely útján all főhajtóműmotorral van összeköttetésben. Az 5. ábrán olyan kiviteli alak látható, amelyben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
