180578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés nagysebességű FM-távírójelek kistorzítású vezérlésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 180578 Nemzetközi i p A bejelentés napja: 1980. IV. 29. (1057/80) osztályozás : NSZO3 H 03 D 3/04 Közzétéve: 1982. VI. 28. ORSZÁGOS S**WaW Tát ^ TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent; 1984, IX. 30. Feltalálók : Szabadalmas : Sal Imre, oki. villamosmérnök és Józsa Ferenc, Finommechanikai Vállalat, Budapest oki. villamosmérnök, Budapest Eljárás és kapcsolási elrendezés nagysebességű FM-távírójelek kistorzítású vételére 1 2 A találmány tárgya eljárás, melynek alkalmazása esetén az FM-rádiócsatornán továbbított nagy sebességű távírójelek is kis torzítással vehetők adóoldali szokásos modulációs jellemzők megtartásával; a találmány tárgya, továbbá kapcsolási elrendezés a találmány szerinti eljárás foganatosítására. Távírójeleket világszerte alkalmaznak beszéd-, kép- és alfanumerikus adatinformációk átvitelére egyaránt. Kezdetben csak vezetékes átvitelt alkalmaztak, de már évtizedek óta széleskörűen elterjedt a távírójelek rádiócsatornán való átvitele, melynek műszaki követelményeit a hagyományos távírójelekhez való illeszkedés és a rádiófrekvenciás hírátvitel sajátosságai határozzák meg; ezek kihatásai sok tekintetben ellentmondásosak. Távírójelek átvitelénél a legfontosabb minőségi követelmény a csatornára adott információ változatlan visszanyerése, s ezen belül az ún. távírótorzítás minimális értékre csökkentése; a torzítás megengedhető értékeit a CCITT rövidítésű nemzetközi ajánlás rögzíti. Kis távírósebességű jelátvitel esetén a rádiócsatornáknál is hatásos lehet a vezetékes távíróteohnikában kialakított torzításcsökkentő intézkedések alkalmazása; 600 Baud felett a szokásos sávszélesség mellett már igen komoly nehézséget okoz a nemzetközi ajánlás értékeinek betartása. A találmány alapja az a felismerés, hogy a vételi oldalon viszonylag egyszerű módon jelentősen megnövelhetjük az adóoldalon szokásos módon frekvencíamodulált távírójel frekvencialöketét annak révén, hogy az antennajelből ki- 5 szűrt — és adott esetben felerősített — vett jelet frekvenciasokszorozó fokozatra kapcsoljuk, és a felsokszorozott frekvenciájú vett jelet visszakeverjük az eredeti frekvenciafekvésbe. A frekvenciasökszorozás folyamatában ugyanis a meg- 10 felelő sorrendű felharmonikus jel frekvencialökete is a szorzás arányában megnőtt; minthogy pedig az eredeti frekvenciatartományba való visszahelyezést nem szubharmonikus képzésével (mely esetben a frekvencialöket ismét azo- 15 nos hányaddal osztódnék), hanem szuperpozíciós keveréssel — két jel különbségének képzésével — foganatosítjuk, a kisebb frekvenciájú vivőjelben megmarad a sokszoros frekvencián a korábbi modulációs mélységnek megfelelően ka- 20 pott frekvenoiakitérés, a felharmonikus jel frekvencialöketének abszolút értéke, s így a különbségi jelben a modulációs mélység a sokszorozó tényezővel arányosan megnő, a távírótorzítás megengedhető értékének túllépéséhez jóval na- 25 gyobb tényleges torzítóhatás szükséges. Tanulmányunkat részletesebben a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas tömbvázlatra támaszkodva magyarázzuk. Az 1. ábra 30 a technikai állása szerinti csatornavevő tömfo-180 578 1
