180552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás xanton-származékok előállítására
3 180552 4 n-hexilcsoportot és Rí előnyösen metilcsoportot jelent. Ar jelentése előnyösen fenilcsoport, amely 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoportokat, így például metilcsoportokat hordozhat. Különösen előnyösnek találtuk a p-tolilcsoportot. A (IV) általános képletü vegyületek esetén, az R2 és R:i szimbólumokkal jelölt észterezőcsoport például 1—3 szénatomot tartalmazó alkil-, aril- (például nitro-fenil-), aralkil- (például nitro-benzil-) vagy dialkil-amino alkilcsoportot (például dimetil-amino-etilcsoportot) jelenthet. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében R2 és R3 helyén olyan észterezőcsoportokat hasznosítunk, amelyek lehetővé teszik a (II) általános képletű vegyületek kristályos formában való kinyerését és így tiszta (II) általános képletű vegyületek előállítását. A (II) általános képletű vegyületek gyűrűzárásához erős savként célszerűen például polifoszforsavat vagy tömény kénsavat használunk. Ezeknek a savaknak a használatakor egyidejűleg általában végbemegy az R2 észterezőcsoport és az arilszulfonilcsoport hidrolizálódása és így egy szabad (I) általános képletű karbonsav képződése; egyes esetekben azonban a szabad karbonsav képződése csak akkor megy végbe, ha például vizet adagolunk. Ha viszont a gyűrűzárási reakció eredményeképpen egy megfelelő észter és/vagy arilszulfonimidoil-származék képződik, akkor a szabad (I) általános képletű karbonsavvá való hidrolizálást végezhetjük egy teljesen különálló lépésben, olyan önmagukban ismert módszerekkel, mint például a savas vagy bázikus közegben végzett hevítés. A gyűrűzárás foganatosítása céljából az előnyös hőmérséklettartomány 100 °C és 150 °C közötti. A (II) általános képletű vegyületek (III) és (IV) általános képletű vegyületekből kiinduló előállítását — miként említettük — egy gyenge bázis és fémréz vagy rézoxid jelenlétében végezzük. Előnyösnek bizonyul, ha porított fémrézt vagy réz-oxidot hasznosítunk. Gyenge bázisként használhatunk például alkálifém-karbonátokat, így például nátrium- vagy kálium-karbonátot. A reagáltatást előnyösen visszafolyató hűtő alkalmazásával végzett forralás útján hajtjuk végre. A (III) általános képletű vegyületek előállítása céljából az (V) általános képletű vegyületek hidrolizálását előnyösen egy gyenge bázis, például egy alkálifém-karbonát (így például nátrium-karbonát) vizes oldatával a reakcióelegy forráspontjának megfelelő hőmérsékleten hajtjuk végre. Az (V) általános képletű vegyületek előállítása céljából a (VI) általános képletű vegyületek oxidálását például egy perjodáttal (így például nátrium-metaperjodáttal), előnyösen ruténium (V)-oxid jelenlétében végezzük, vagy pedig oxidálószerként egy peroxid típusút használunk. Az oxidálást előnyösen a (VI) általános képletű vegyületet oldó szerves oldószer, például egy halogénezett szénhidrogén, így például diklór-metán jelenlétében hajtjuk végre. A perj ódátokat rendszerint vizes oldatban alkalmazzuk, amely esetben kétfázisú oldószerrendszer kerülhet felhasználásra. A (VI) általános képletü vegyületek (VII) és (IX) általános képletű vegyületekből kiinduló előállításánál az utóbbi típusú vegyületként előnyösen a „klóramin-T” néven ismert vegyüle-01“ tét (p-tolil-SOjN < + használjuk, a reagáltatást előnyösen egy szerves oldószer, különösen előnyösen egy alkanol, például izopropanol jelenlétében végrehajtva. A (VII) általános képletű vegyületek (VIII) általános képletű vegyületekből kiinduló előállításánál az acilezést előnyösen egy vízmentes szerves oldószerrel, például piridin jelenlétében hajtjuk végre. A találmányt közelebbről a következő kiviteli példákkal kívánjuk megvilágítani. 1. példa 5-Hexil-7-(S-metil-szulfonimidoil)-2-karboxi-xanton A lépés: 2-hexil-4-metiltio-fenil-benzoát Szobahőmérsékleten 75 g 2-hexil-4-metiltio-fenol 225 ml piridinnel készült oldatát 100 g benzoil-kloriddal két órán át keverjük, majd a reakcióelegyhez 450 ml vizet adunk és az így kapott vizes elegyet 1 órán át keverjük. Ezután a képződött terméket kiszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk, 110 g (100%) mennyiségben 57—58 °C olvadáspontú színtelen kristályos csapadék formájában a lépés címében megnevezett vegyületet kapva. B lépés : 2-hexil-4-(S-metil-N-tozil-szulfimidoil)-fenil-benzoát 50 °C-on 43 g klóramin-T 1 liter izopropanollal készült oldatához keverés közben 15 perc leforgása alatt hozzáadunk az A lépésben kapott termékből 50 g-ot, majd további 15 perces keverést követően a képződött szuszpenziót szűrjük. A szűrletet 0 °C-ra lehűtjük, majd a-kristályosodást megindítjuk. Az ekkor kivált terméket kiszűrjük, majd szárítjuk, 63 g (83%) mennyiségben 111—112 °C olvadáspontú színtelen kristályos csapadékként a lépés címében megnevezett vegyületet kapva. C lépés : 2-hexil-4-(S-metil-N-tozil-szulf onimidoil)-fenil-benzoát A B lépésben kapott termékből 50 g 250 ml diklór-metánnal készült oldatát intenzív keverésnek vetjük alá 100 mg ruténium(IV)-oxiddal és 50 ml 10 vegyes %-os vizes nátrium-perjcdát-oldattal. Halványzöld színű emulzió képződik, amely néhány perc elteltével — amikorra a perj ódán elfogy — lényegesen megsötétedik. A kezelést még négyszer megismételjük 50—50 ml 10 vegyes %-os vizes nátrium-perjodát-oldattal. Minden egyes kezelés után egyre hosszabb időre van szükség a katalizátor újrakicsapásához. A felhasznált nátrium-perjodát összsúlya 25 g. A szerves fázist ezután elválasztjuk, majd a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
