180536. lajstromszámú szabadalom • Reakcióidőmérő berendezés

17 180536 18 bölésének. A berendezés biztosítja továbbá az ingerek tartamának idői változását, szintén ran­dom módon. A 23 automatikus random program­előállító áramkör biztosítja, hogy két inger egy­más utáni következése 500 msec időnél rövidebb idővel ne történhessen. Az ingerek időtartama sem lehet rövidebb 500 msec-nál. A kapcsoló se­gítségével választható ennek az átlagidőnek többszöröse is (2x-es, 5x-ös, 10x-es, 50x-es). A programvezérlés 20 vagy 50 programlépést tar­talmaz, ezáltal sorozatmérésre kiválóan alkal­mas. A fixen beépített program azokban az üzemmódokban, melyekben nem kell minden in­gerre válaszolni (diszjunktív „2” és együttes in­ger) válaszadásra lett készítve. Ez azt jelenti, hogy az ötven inger közül huszonöt esetben az egyik fény- vagy hangingért adja és huszonöt ingert a másik fény, ill. hanggal, valamint hu­szonöt együttes ingert ad (együttes ingerre adott Rl-üzemmódban). A random ingerismétlődést és ingertartamot előállító 22 random időalap-áramkörök és 23 au­tomatikus random programelőállító áramkö­rök egy lehetséges megvalósítási példája látható a 3. ábrán. A 22a fehérzajt előállító áramkörök statisztikus jellegű jeleiből egy amplitúdó-érté­ket választunk 22b komparátorral. Ez a jel egy 125 msec időzítésű 22c monostabil multivibrá­tort vezérel. A 22c monostabil multivibrátor je­lét mint órajelet 22d osztóáramkörökkel 1:2, 1:5, 1:10, 1:50 arányban leosztjuk (az osztásarányok kapcsolóval állíthatók be). A leosztott random­­jelet egy master-slave 23a flip-flop órabemene­tére vezetjük, a 23a flip-flop kimenetei Q és Q. A Q kimenetet és a leosztott random jelet első 23b NAND-kapu bemeneteire vezetjük, az első 23b NAND-kapu kimenetén kapjuk meg a 23c prog­ramtároló vezérlőjelét. A 23c programtároló lép­teti a 2 3d EPROM (ultraibolya-sugárzással tö­rölhető programú ROM) áramkört, melynek out—1, out—2, out—3 kimenetein kapjuk meg a program szerinti random inger vezérlőjeleket. Az out—1 és out—2 kimenet a két inger random váltakozását biztosítja, az out—3 kimenet az együttes ingerek előfordulási helyét határozza meg. Az ingerek random időtartamát az out—1 és out—2 kimenetekre, valamint a 23a flip-flop Q kimenetére csatlakoztatott második 23e NAND és harmadik 23f NAND kapuáramkörök biztosítják. Az out—3 kimenet és a 23a flip-flop Q kimenete csatlakozik hatodik 23k NAND-ka­pu bemeneteire, melynek kimenete az együttes inger üzemmód K kapcsolón keresztül csatla­kozik negyedik 23 g NAND-kapu és ötödik 23h NAND-kapuáramkörök bemeneteire és a két ingerjel, Ingl és Ing2 ingerjel együttes megje­lenését biztosítja az együttes ingerre mért reak­cióidő üzemmódban. Az áramkörök működési jelei a 4. ábrán láthatók. A 125 msec 22c monostabil multivibrátor je­lének kétszeri 1:2 osztásából adódik az ingerje­lek ismétlődésének 500 msec-os minimális érté­ke. A program végét 23i program preset áram­kör biztosítja. A fényingereknél is igaz az a pszichofizikából ismert törvény, hogy az intenzitás és a válasz­­reakció között szoros összefüggés van. Nagyobb intenzitásra gyorsabb és kisebb intenzitásra las­súbb reakcióidőket mérünk. Nem elegendő azon­ban az ingeradó fényforrásokat egy meghatáro­zott intenzitásértékre beállítani, hanem gondos­kodni kell, hogy a környezeti megvilágítás is meghatározott, állandó értékű legyen. A legtöbb pszichológiai laboratóriumban ez nehezen old­ható meg és különböző laboratóriumok azonos megvilágításra hangolása kivihetetlen. A másik szempont viszont az, hogy gyakran előfordulhat teljesen különleges mérési helyzet (pl. bányá­ban gépkezelők vizsgálata vagy sportolók sport­pályán való vizsgálata), ahol egyszerűen lehetet­len a megfelelő környezeti megvilágítás megva­lósítása, ezért ezeket a mérési adatokat nem le­het összehasonlítani a laboratóriumban végzett mérések eredményeivel. Sok esetben ennek rendkívül nagy jelentősége lenne, de a megfe­lelő mérési körülmények biztosításának hiányá­ban mégsem végezhetők ilyen vizsgálatok (pél­dául gépkocsivezetőknél, amikor több napig úton van a vezető és társával felváltva vezet, célszerű lenne reakcióidő-méréssel felderíteni kifáradását. A vizsgálatokat a nap különböző szakaiban kell végezni, tehát nagyon változó kül­ső megvilágítási körülmények között. Ilyen mó­don a mérési eredmények csak akkor hasonlít­hatók össze, ha biztosítottuk a környezeti fény­viszonyok állandóságát). \ találmányunk tárgyát képező reakcióidő­mérő berendezés alkalmassá tehető ilyen típusú vizsgálatok végzésére is a következőkben ismer­tei ett fényingeradó alkalmazása által. A fényingeradó fényforrásait a fejre, a sze­mek elé erősíthető, a külső fényeket kizáró do­bozban helyeztük el, oly módon, hogy ugyaneb­ben a dobozban egy állandó megvilágítást biz­tosító fényforrást is elhelyeztünk. Az ingeradók fényét megfelelő optikai rendszer alkalmazásá­vá1 úgy vezetjük mindkét szemhez, hogy ugyan­azt a távolság- és fényérzetet idézzük elő, mint amilyen a laboratóriumi körülmények között végzett méréseknél van. Az ilyen módon kialakított ingeradó alkalma­zásával olyan állandó körülményeket lehet biz­tosítani, melyek lehetővé teszik, hogy bárhol, bármilyen külső fényviszonyok között végzett mérések eredményei összehasonlíthatók legye­nek. Ez a mérési módszer teljesen új lehetősé­gei teremt a mérési eredmények kvantitatív analízisének területén. Az új rendszerű íngeradó alkalmazása lehe­tővé teszi, hogy a kifáradásra szintén jellemző kritikus fúziós frekvenciát mérjünk a külső megvilágítás különbözőségéből eredő hiba nél­kül. A találmányunk szerinti fényingeradó egy le­hetséges megoldását mutatja az 5. ábra. A 31 fényingeradó a külső megvilágítást kizá­­•ró 38 peremekkel ellátott és 39 rögzítőelemmel a fejre rögzíthető módon kialakított 40 fényzá­ró tubusokból áll. A 40 fényzáró tubusok távol­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9

Next

/
Thumbnails
Contents