180530. lajstromszámú szabadalom • Színes bevonóanyag különböző felületek bevonására és eljárás a bevonóanyag felhordására

7 180 530 8 A vakolatot egyenletes rétegben, kis foltokban rakjuk fel a falra, hogy a lepergés minimális legyen, majd a felületre azonnal tömö'rítjük kör­körös simítással. Itt is hangsúlyozom, hogy vala­mennyi alkalmazott szerszámnak oxidációmentes anyagból kell készülni. Célszerű a különböző színű bevonóanyagok felvitele előtt színtervet készíteni (u. i. egyes színmezők száradás utáni színmódosítása csak újabb réteg felvitelével lehetséges), továbbá cél­szerű a kontúrokat a falfelületre felrajzolni. Rajzszénnel való rajzolás esetén a felesleges szénport a falfelületről le kell verni. Felhasználható a találmány szerinti bevonó­anyag házgyári panelek készítéséhez is. Az épü­letek előregyártott vasbeton homlokzatain, fal­paneljein művészeti terv alapján készíthető képzőművészeti alkotás. Ezt az épületelem gyár­tási helyén (üzemben) a beépítést megelőző idő­ben készítjük el lényegében a helyszíni felhor­dással megegyező technológiával. A különbség lényegében csak annyi, hogy a bevonóanyagot nem függőleges, hanem vízszintes helyzetű elem­re kell felhordani, és ez meggyorsítja az eljárás technológiáját. A találmány további részleteit kiviteli példá­kon ismertetem. 1. példa Külső falra készítettünk nagy méretű falké­pet. Ehhez 3 mm szemcsenagyságú őrleményt használtunk fel. Az őrleményt szürke, barna és vörös tömött mészkőből, sárga dolomitból, zöld kloritpalából és fehér márványból készítettük, pofás kőzúzógépen. A megfelelő frakciót szita­soron válogattuk ki. A bevonóanyag-keverék 50% őrleményt és 40% kötőanyagot tartalmazott. Kötőanyagként viszkózus sztirol- és akrilsavészter alapú akrilát kopolimer diperziós műgyantát alkalmaztunk. Az ő'rlemény nedvesítése után végeztük el a keve­rést. Ehhez faládát és rozsdamentes acél keverő­lapátot alkalmaztunk. A felhordás kézi úton történt, közvetlenül a falra. A falképet két rétegből alakítottuk ki, így a vakolatréteg vastagsága 6 mm volt. A szárítás körülbelül 20 C° melegben történt. 5 óra múltán a vakolat teljesen megszilárdult. 2 2. példa Középület belső falára készítettünk díszítése­ket. A felhasznált anyag vörös márvány, fehér dolomit, fekete gabró, kék ankerit, zöld egirin, valamint néhány egyéb színű mettlachilap 2 mm frakciójú őrleménye volt. A díszítés elkészítése során először a fal egye­netlenségeit tüntettük el, mégpedig ugyanezen anyagok 0,2—0,3 mm-es frakcióiból készítőit glettanyaggal. Mind a kisebb, mind a nagyobb szemcsenagyságú adalékanyaghoz viszkózus szti­rol- és akrilsavészter alapú akrilát kopolimer diszperziós műgyantát alkalmaztunk kötőanyag­ként. Az adalékanyag és a kötőanyag térfogat­aránya a glettanyagban 55%:45%, a nagyobb szemcsenagyságú anyagban 60%:40% volt. A mintázat kialakítását a körvonalak felraj­zolásával kezdtük. Ezután a színes gletteléssel készítettük el tulajdonképpen a díszítés színter­vét. Ennek során figyelembe kellett venni, hogy a finom szemcséjű másszák mindig világosabb árnyalatúak, mint az ugyanazon anyagból szár­mazó durva szemcséjű habarcsok. A kőzetek mintegy 1 mm nagyságú őrleménye ugyanis még megtartja a kőzetrönk eredeti színét, ezen méret alatt azonban a szemcsenagyság csökkenésével párhuzamosan kivilágosodik az őrlemény színe. A glettelő anyagot alkotó őrleményt nedvesí­tés után — mely lényegében vízzel való beper­­metezésből állt — üvegedényben üvegrúddal ke­vertük össze, miután a kötőanyagot is hozzáad­tuk. A glettelést rozsdamentes acél spatulyával végeztük. Az alapréteg megszáradása után készítettük el a második bevonatréteget. Ennek elkészítési és felhordási technológiája lényegében megegye­zett az 1. példában bemutatottal. A találmány szerint felhordott színes vako­lat a 25 C° hőmérsékletű helyiségben 4 óra alatt megszáradt. 3. példa Belső tér díszítésére készítettünk nagyméretű pannót műteremben. A bevonóanyagot 9 mm vastagságú rétegelt falemezekre vittük fel. Az egyes lemeztáblák mérete 70x110 cm volt. A bevonóanyagot klinker, mettlachi, tégla és keramitkő-hulladék 2 mm-es frakcióiból készí­tettük. Kötőanyagként itt is viszkózus sztirol- és akrilsavészter alapú akrilát kopolimer diszper­ziós műgyantát alkalmaztunk. Az adalékanyag és a kötőanyag térfogataránya 60%:40% volt. A nedvesítést és keverést üvegedényben, üveg­rúddal végeztük. A bevonóanyag felhordása előtt a fatáblákat vinil-toluol-aikrilát kopolimer alapú oldószeres mélyalapozóval itattuk át. A mélyalapozót vízzel hígítottuk 1:0,7 arányban. Az alapozó száradása után (50 perc múlva) a bevonóanyagot rozsdamentes acélspatulyával vittük fel a fatáblákra, és kézzel történő alapos betapasztás után szobahőmérsékleten körülbelül 5 órán át hagytuk száradni. Ezután a tábláikból a helyszínen állítottuk össze a képet. A szerelést a fal szerkezetébe facsomagok által felerősített fa keretvázra csavarozással végeztük. A csava­­rozási helyeket utólag a megfelelő színű masz­­szával bevontuk. 4. példa Az előző példában bemutatotthoz hasonló fali­képet készítettünk, ugyancsak műteremben. A panelek ezúttal nem fatáblák, hanem sárgaréz lemezek voltak. A felhasznált anyagok a 2. pél­dában bemutatottak voltak, de ezúttal csak a 0,2—0,3 mm-es frakciót alkalmaztuk. A képhez pedig arany porfestéket is felhasználtunk. Ezt kevertük hozzá oly módon, hogy a porfesték— kőő’rlemény—kötőanyag arány 15:40:45 térfogat­százalék volt. A nedvesítést és a keverést ezút­tal is üvegedényben üvegrúddal, a felhordást pedig rozsdamentes acélspatulyával végeztük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents