180506. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-amino-vajsav származékok előállítására

5 180 506 6 mazéka úgy állítható elő, hogy a kiindulási ve­­gyületet a peptid-szintézisnél általában szoká­sos amíno-védőcsoport bevitelére alkalmas is­mert reagens, a klórhangyasav-benzilészter lé­nyegében ekvimolárís mennyiségével 'reagáltat­­juk. A fenti reagenst a szabad amino-csoportot tartalmazó (II) általános képletú vegyületek­­kel — ahol R, jelentése a fenti — a peptid­­szintéziseknél ismert eljárások szerint, megfe­lelő oldószerben, például vízben, etanolban, ace­­tonban, vagy ezek elegyében semleges vagy bá­­zisos körülmények között reagálhatathatjuk. A (III) általános képletű savanhidrid — ahol Rí és R, jelentése a fenti — előnyösen ecetsav­­anhidrid, de használható priponsavanhidrid vajsavanhidrid is. A (V) általános képletű sav­­halgonidként — ahol Rs és X jelentése a fenti •— savklo'ridok és savbromidok, előnyösen ecetsavklorid alkalmazható. Természetesen al­kalmazható ecetsavbromid, propionilklorid, propionilbromid, vajsavklorid, vagy vajsavbro­­mid is . A (III) általános képletű savanhidridet — ahol R'i és R/( jelentése a fenti vagy a (IV) általános képletű savhalogenidet — ahol R3 és X jelenté­se a fenti — a kiindulási (II) általános képletű vegyülethez — ahol R, jelentése a fenti — vi­szonyítva 1:1 mólarányban vagy ennél nagyobb mólarányban alkalmazzuk. A reakció befejeződése után a kapott reak­­cióelegyet felmelegítjük és az oldószert csök­kentett nyomáson lepároljuk, majd a visszama­radó anyagot sósav-oldattal kezeljük, amikoris az (V) általános képletű nitril-származék — ahol Rj jelentése a fenti — kiválik. Az (V) általános képletű nitril-származék — ahol R, jelentése a fenti — redukcióját bármi­lyen hidrogénezési eljárással végezhetjük mely­­lyel a nitril-csoport aminometil-csoporttá ala­kítható. Az (V) általános képletű nitril-szárma­­zékot — ahol R, jelentése a fenti — előnyösen valamilyen hidrogénező katalizátor jelenlétében — mint például platina-oxid, fém platina és palládium — katalitikusán hidrogénezzük. A kapott 4-amino-vajsav-származékról az amino-védőcsoportot — amennyiben szükséges — valamilyen általános szokásos módszerrel tá­­volítjuk el. Az említett amino-védőcsoportot például gyenge savas hidrolízissel vagy a kata­litikus redukciós lépésben hidrogenolízissel tá­volíthatjuk el. A találmány szerinti eljárással biokémiai szempontból értékes vegyület, az L-2,4-diamino­­vajsav és az L(-)-4-amino-2-hidroxi-vajsav köny­­nyen előállíthatok. A különböző amino-glükozid antibiotikumok előállítása szempontjából külö­nösen fontos reagens az L(-)-4-amino-2-hidroxi­­vajsav, mellyel bizonyos amino-glükozid anti­biotikumokkal — mint például kanamicin A, B, C vagy ribostamicin — gyógyászati szem­pontból hatásos félszintetikus antibiotikumokat lehet előállítani. Ezek az antibiotikumok erős hatásúak számos amino-glükozid antibiotikum­mal rezisztens baktériummal szemben (például a 4 008 362 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírás). A találmány szerinti eljárásban például az N-benzil-oxikarbonil-L-aszparagin-t ( II/ képle­tű vegyület — ahol R( jelentése az -NHCOOCH2- C,;H.--csoport)-piridinben szobahőmérsékleten 1 órán keresztül ecetsavanhidriddel kezeljük, majd a kapott reakcióelegyből a piridint csök­kentett nyomáson lepároljuk és a visszamaradó anyagot sósav-oldattal kezeljük, amikoris az N-benziloxikarbonil-/3-ciano-L-alanin kristályo­sodik ki. A kapott nitril-szá'rmazék közbenső terméket ezután platina-oxid katalizátor je­lenlétében valamilyen szokásos hidrogénezési reakcióban hidrogéngázzal redukáljuk, és így a közbenső termék nitril-csoportját aminometil­­csoporttá alakítjuk és egyidejűleg eltávolítjuk a benziloxikarbonil-csoportot (az amino-védő­csoportot), majd a kapott nem-védett terméket megfelelő módszerrel, például átkristályosítás­­sal tisztítjuk. így az L-2,4-diamino-vajsav L-asz­­paragin-ból nagy kitermeléssel (75%) könnyen előállítható. Az L(-)-4-amino-2-hidroxi-vajsav a fentiek szerint kapott L-2,4-diamino-vajsav­­ból állítható elő (Agr. Biol. Chem. 40, 8, 1649— 1650 /1976/). A találmány szerinti eljárásban használhat­juk kiindulási anyagként az L-malamidsavat (/II/ képletű vegyület — ahol R, jelentése hidroxil-csoport). így 61%-os kitermeléssel kap­juk az L-(-)-4-amino-2-hidroxi-vaj savat, anél­kül, hogy a közbenső nitril-származékot izolálni kellene, amikoris a nitril-származékot redukál­juk és a kapott terméket tisztítjuk. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott reagensek mindegyike olcsó, minden reakciólé­pés enyhe reakciókörülmények között megy vég­be, a reakció során nem lép fel izomerizáció és a végterméket nem szükséges optikai úton szétválasztani. Ezért a találmány szerinti eljá­rás gyakorlat szempontból jól alkalmazható. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákkal szemléltetjük. 1. példa * A)N-benziloxikarbonil-ß-ciano-L-alanin szin­tézise 2,66 g (10 millimól) N-benziloxikarboml-L-asz­­paragin-hoz (Journal of Organic Chemistry 26, 3356—3360 /1960/) hozzáadunk 30 ml száraz pi­ridint és 1,2 ml (12 millimól) ecetsavanhidridet, majd a kapott reakcióelegyet 1 órán keresztül 20—25 °C hőmérsékleten keverjük. Az így ka­pott reakcióelegyet a piridin csökkentett nyo­máson történő lepárlásával szirup sűrűségűre pároljuk be, majd ehhez a sziruphoz hozzáadunk 50 ml In sósav-oldatot. Ezután a reakcióele­gyet lehűtjük. A kapott színtelen tűszerű kris­tályok alakjában jelenlevő anyagot szűréssel elválasztjuk, hideg vízzel mossuk és szárítjuk, így 2,0 g Nri>en2iloxikarbonil-/?-ciano-L-ala­­nin-t kapunk. Kitermelés: 83%. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents