180487. lajstromszámú szabadalom • Gázégő

5 180 48“ 6 ló és a gyújtóláng esetleges kimaradását érzéke­lő lángőrrel rendelkezik, a légvezeték csatlakozó­­cson'kjia és az égőfej közé az égést tápláló és egyúttal a gázt a tűztérbe beszállító levegő át­haladására alkalmas, az égőfej felé eső részén a gáz és levegő keverékét lelassító diffúzorral ren­delkező aerodinamikai betéttest van beiktatva, a betéttest kettős falú keverőház belsejében fog­lal helyet, a keverőház külső köpenye és belső köpenye között körgyűrű henger alakú gáztér helyezkedik el, a gázvezeték csatlakozócsonkja pedig a gáztérbe torkollik — oly módon van ki­alakítva, hogy a betéttest egy a légvezeték csat­­lakozócsonikja felé eső, a levegőt fölgyorsító kon­­fuzort, valamint a konfuzor és a diffuzor között elhelyezkedő, azokat egymástól elválasztó egye­nes körhenger alakú keverőteret tartalmaz, a keverőtér a keverőház belső köpenyén kialakí­tott, az égőfej hossztengelyére célszerűen merő­leges helyzetű és előnyösen a betéttest teljes hossza mentén több sorban elhelyezkedő fura­tokból álló perforáció útján van a ikeverőteret koaxiálisán körülvevő gáztérrel közlekedő kap­csolatban, az aerodinamikai betéttest diffúzom és az égőfej közé a gázkeveréket az égőfej hossz­­tengelye körül csigavonal alakú mozgásra és ez­által a keveréket a gyújtópipa körüli egyenle­tesen elosztó beáramlásra késztető perdítőidom van beiktatva, a perdítőidomnak az aerodinami­kai betéttest felé néző oldala elé pedig a gázke­verék nyomásának fokozására is alkalmas, a gáz­­keveréket a perdítőidom perdítőelemeire ráirá­nyító torlasztótárcsa van beépítve. A találmány szerinti gázégő további ismérve lehet, hogy a gyújtólángot a tűztérbe irányító gyújtópipa az égőfej hossztengelyén helyezkedik el. A perdítőidom az égőfej hossztengelyével he­gyes szöget bezáró perdítőelemeket, pl. lamellá­kat tartalmaz. A gázégő célszerű kiviteli alakjá­nál a torlasztótárcsa a gázkeverék irányított át­haladását szolgáló átömlőnyílásokkal van ellát­va. A találmány szerinti gázégő az eddig ismert hasonló megoldásokkal összehasonlítva számos előnnyel rendelkezik. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a célkitűzésnek megfelelően valóban egyszerűen és nagy megbízhatósággal teszi le­hetővé tris nyomású gáznak nagy nyomású égés­térben való eltüzelését. Ez annak köszönhető, hogy az aerodinamikai betéttest mintegy gőzsu­­gárszivattyú módjára képes az áramló levegővel a gáztérből kiszippantani a tüzelőanyagként szol­gáló gáz részecskéit, és vele elkeveredve magá­val vinni az égőfejbe. A tapasztalat szerint az aerodinamikai betét­test keverő terébe bejuttatott levegő nyomásá­nak a geometriai viszonyokkal való megfelelő beállítása elhárítja az akadályt a kis nyomású gáznak az égőfejhez való eljuttatása elől. A le­vegőnyomás erőteljes lecsökkentésével adott esetben még a gázvezeték „megszívását” is el lehet érni. Kedvező a tűztérbe irányuló láng stabilitása is, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy az át­ömlőnyílásokkal bíró torlasztótárcsa koncentrál­• an irányítja rá a gáz-levegő keveréket egy per­­ilítőidomra. Ez utóbbinak a perdítőelemei a gáz­­'evegő keveréket az égőfej hossztengelyével ko­axiális csigavonal menti mozgásra késztetik. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alap­ján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon íz 1. ába a találmány szerinti gázégő egy lehetsé­ges kiviteli alakjának vázlatos hosszmetszete, a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt III—III sík mentén, a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt II—II sík mentén, a 1. ábra az 1. ábrán bejelölt IV—IV sík mentén vett keresztmetszetet. Az 1. ábrán látható a gázégő legfontosabb ré­szét alkotó 2 aerodinamikai betéttest, amely az ábrán föl nem tüntetett légtartályhoz vagy lég­hálózathoz kapcsolódó 11 légvezeték-csatlakozó csonk, valamint a 15 tűztérbe belenyúló 12 égő­fej között helyezkedik el. A 2 aerodinamikai be­téttest ventúri cső módjára van kialakítva, mely­nek a 11 légvezeték csatlakozócsonk felőli olda­lán a 2a konfúzor, a 12 égőfej felőli oldalán pe­dig a 2b diffúzor helyezkedik el. E kettő közé van beiktatva a 2 aerodinamikai betéttest közép­ső szakaszát képező 3 keverőház. A 3 keverőház a gázégőnek az a része, amely­ben a 11 légvezeték-csatlakozó csonk felől érke­ző levegő a 6 gázvezeték-csatlakozó csonk felől érkező — a tüzelőanyagként szolgáló — gázzal összekeveredik. A 3 keverőház a 4a külső kö­pennyel és a 4b belső köpennyel határolt kettős­falú szerkezet, melynek 4a külső köpenye és 4b belső köpenye között van 5 gáztér. Az 5 gáz­térbe torkollik bele a 6 gázvezeték-csatlakozó csonk. A 4b belső köpeny a 7 perforációval van ellátva, amelyen keresztül az 5 gáztérből a gáz be tud hatolni a 4b belső köpenyen belül elhe­lyezkedő 1 keverőtérbe. A 2. ábrán látható, hogy az 5 gáztér az 1 ke­verőtér körül koaxiálisán elhelyezkedő körgyű­rűhenger, amely a 7 perforáción keresztül köz­lekedő kapcsolatban van az 1 keverőtérrel. A 6 gázvezeték-csatlakozó csonkon keresztül általá­ban 60 és 250 mm közötti nyomással rendelkező gáz érkezik az 5 gáztérbe, amely a 2a konfuzor hatására lecsökkent nyomású levegővel az 1 ke­verőtérben össze tud keveredni, és együttesen folytatják útjukat a 12 égőfej felé. A 2b diffuzornak a hőhasznosító berendezés 15 tűztere felé néző végébe van bevezetve a 8 gyújtólángcső, amely a 12 égőfejben centrálisán elhelyezkedő 17 gyújtópipában végződik, és a be­áramló gáz-levegő keverék meggyújtására szol­gál. Ugyancsak célszerűen a 2b diffuzorból ha­lad a 12 égőfej belsejébe a 10 lángőr, amely ön­magában ismert módon — és a biztonságtechni­kai előírásoknak megfelelően — a gyújtóláng esetleges kimaradását érzékeli. A 10 lángőr előnyösen pl. ultraibolya sugárér­zékelő detektorként van kialakítva, és a hőhasz­nosító berendezésnek az ábrán föl nem tünte­tett vezérlő automatikájával van összeköttetés­ben. Ugyancsak ismert és szokványos megoldá­sú a 12 égőfejbe a gyújtópipa közelében bele­5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 5f 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents