180453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ojtott szilikon polimerből kontaklencsék előállítására

7 180453 8 A mindkét oldalukon 3 cm távolságból 30—30 percig megvilágított lencsék kiindulási súlyukra vonatkoztatva 5,3 súly% pirrolidon-vegyilletet, míg a mindkét oldalukon 1,5 cm távolságból 15—15 percig megvilágított lencsék kiindulási súlyukra vonatkoztatva 6,05 súly% pirrolidon-vegyületet vesznek fel. 3. példa Az 1, példában közöltek szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy ultraibolya fényforrásként Philips TUV típusú, 15 W teljesítményű, kvarc­­csöves kisnyomású higanygőzlámpát használunk fel, amely 2537 Â hullámhosszú ultraibolya fényt bocsát ki. A besugárzás idejét és a gyanta és a mono­mer (N-vinil-pirrolidon) érintkezési idejét az 1. táblázatban megadott módon változtatjuk. A fel­vett polivinilpirrolidon mennyiségét (súly %) a lencse kiindulási súlyára vonatkoztat va az 1. táblázatban közöljük. 1. táblázat Oldalankénti megvilágítási idő, perc Felvett monomer mennyisége 30 perces 1 órás érintkezés iidő esetén (súly %) 2 órás 15 4 3,5 3,1 30 5 4,5 5,6 60 7,2 7,3 7,2 4. példa Az 1. példában megadottal azonos minőségű gyantából az ott közölt módon kontaktlencséket állítunk elő. A kontaktlencséket merőlegesen kvarc mintatartóba helyezzük, és a lencsék mindkét oldalát egyszerre két HPK 125 típusú lámpával világítjuk meg. Mindkét lámpát 4 cm távolságban helyezzük el a minták felületétől. A lámpák tel­jesítménye 8,9 W, és 2537 Â hullámhosszú ultra­ibolya fényt bocsátanak ki. Az adott körülmények között a lencse mindkét oldala 500 mW/cm2 (=0,13 kal/sec/cm2) sugárdózist vesz fel. A mintákat 10 másodperctől 10 percig terjedő ideig sugározzuk be, majd a mintákat 30 percig 110 C°-on, nitrogéngáz bevezetése közben N-vinil­­-pirrolidonnal kezeljük. 5 perces besugárzási idő esetén a minta összsúlyára vonatkoztatva 11,2 súly% polivinilpirrolidont vesz fel. Ha az 1 percig besugárzott lencséket 30 percig 100 C“-on kezeljük a monomerrel, a felvett monomer mennyisége 3 súly%. 10 percnél hosszabb besugárzási idő alkalma­zásával nem érhetünk el gyakorlati előnyöket, mert a besugárzási idő további növelésével alig nő az ojtási arány (azaz a felvett monomer mennyi­sége). Azt tapasztaltuk azonban, hogy a polimer még körülbelül 1 órás besugárzás esetén sem bom­lik le. 5. példa Az 1. példában közöltek szerint kontaktlencse­­mintadarabokat állítunk elő, azzal a különbséggel azonban, hogy a polimer-keverékhez a formába töltés előtt 100 ppm klór-platinasavat adunk. A mintadarabokat a 4. példában közöltek sze­rint 5 percre HPK típusú lámpával sugározzuk be majd 30 percig 100 C°-on vinilpirrolidonnal kezel­jük. A kapott ojtott polimer a termék összsúlyára vonalkoztatva 6 súly % polivinilpirrolidont tar­talmaz. Az így kapott hajlékony kontaktlencsék igen jó optikai sajátosságokkal rendelkeznek. Ezek a lencsék front-fókuszméteres vizsgálat alapján jobb képér mutatnak és a használó számára jobb látás­­élességet biztosítanak, mint a 4. példa szerint ka­pott termékek. 6. példa Az előző példák szerint előállított mintadarabok nedv fedőképességét Zisman W. A. módszerével („Contact Angle Wei (ability and Adhesion, Ad­vance in Chemistry” J. Am. Chem. Soe. 43. 15 1964) határozzuk meg úgy, hogy goniométeren mérjük a mintadarab felülete és a felületre felvitt vízcsepp által bezárt szöget. A mérést egyszer „elő­refutáskor” (a cseppet a száraz felületre helyezve) és egyszer „visszafutáskor” (a cseppet a nedves felületről szívatással eltávolítva) hajtjuk végre. A 3. példa szerint előállított, TUY-lámpával mindkét oldalán 15 percig megvilágított és vinil­­pirrolidonnal 30 percig kezelt mintadarab esetén az előrefutáskor mért szög 105°, a visszafutáskor mért szög pedig 62°. A 4. példa szerint előállított, HPK-lámpával 5 percig megvilágított mintadarab esetén az elő­refutáskor mért szög 90°, a visszafutáskor mért szög pedig 10°. 7. pékla A 1. példában közöltek szerint járunk el, azon­ban N-vinil-pirrolidon helyett etil-pirrolidon-ak­­rilátot használunk fel. A lencsét 5 percig világítjuk meg ultraibolya fénnyel, és 30 percig 100 C°-on kezeljük a monomerrel. Az így kapott termék oj­tási aránya 8 súly%. A termék nedvesedési jellemzőit a 6. példában ismertetett módon határozzuk meg. A vizsgálatok szerint az előrefutáskor mért szög 41° a visszafu­táskor mért szög pedig 10°. 8. példa Az 1. példa szerint előállított, N-vinil-pirrolidon­­nal ojtott szilikon kopolimer lencséket vízben duz­zaszt juk, majd a lencséket ismét OZ4 típusú hi­ganygőz lámpával sugározzuk be. A lámpa 3,5 W teljesítménnyel bocsát ki 2537 Â hullámhosszú sugarakat. A lencséket mindkét oldalukon 15—15 percig sugározzuk be, így a lencsék mindkét ol­dala 30 mW/cm2 sugárdózist vesz fel. A kapott lencséket vízben tároljuk. A lencsék felhasználás­ra kész állapotban vannak. A felsorolt példákból kitűnik, hogy a találmány szerinti eljárás a korábban már említetteken túl­menően számos egyéb előnyt is biztosit. A talál­mány szerinti eljárás egyszerűen és kis költséggel hajtható végre, sorozatgyártásra igen jól alkalmaz­ható, jó ojtási hatásfokot biztosít, és jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkező, töltésmentes, haj­lékony és átlátszó termékeket szolgáltat. A talál-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents