180434. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsugorított jellegű marha színbőr előállítására

3 180 434 4 felületén, hanem a tömött hátrészeken apróbb, a lazább hasrészeken nagyobb a mintázat [Bőr- és Cipőtechniika, [5, 145, (I960)]. Ez a jelenség a nagyüzemi cipőgyártásban problémákat okoz a cipők páronként! egyformasága vonatkozásában. Célkitűzésünk olyan eljárás kidolgozása volt, mellyel az ismert megoldások hátrányai kikü­szöbölhetők, és jó minőségű zsugorított marha­­színbőr állítható elő. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a krómcserzéssel bezárólag hagyományos tech­nológiát alkalmazunk, azaz a bőröket normál időtartamú és szokásos körülmények között vég­rehajtott meszezési eljárás után sozkásos módon cserezzük, majd a faragott bőröket 1—3% sav­­talanító anyaggal, ezt követően 7—11% növényi utáncserzőanyaggal és kívánt esetben színező­anyaggal kezeljük, ezután 5—9% zsírozóanyag­keverékkel szokásos módon zsírozzuk, majd 2— 4% szintetikus cserzőanyaggal kezeljük. Ezután a bőröket nedvesen pihentetjük az anyagok kö­tődése érdekében, majd taszítógépen taszítjuk, és 25—40% nedvességtartalomra előszárítjuk; majd 40—70 °C-on és 250—350 atü nyomáson mecha­nikusan préseljük, végül 14—16% nedvességtar­talomra leszárítjuk, és kívánt esetben ismert módon tovább kikészítjük. A bőr savtalanítását előnyösen nátrium-hidro­­gén-karbonát és nátrium-formiát adagolásával végezhetjük; az ezt követő utáncserzéshez nö­vényi cserzőanyagként célszerűen mimózát és szulfitált gesztenyét alkalmazunk. Az utáncser­­zés célja a megfelelő préstartósság kialakítása. Az utáncserzés során kívánt esetben, az elérni kívánt színtől függő mennyiségben színezőanya­got is adhatunk a cserzőléhez. Az ismert módon végrehajtott zsírozást követő előszárítás során a bőröket nem a hagyományos 14—16% nedves­ségtartalomra, hanem 25—40, előnyösen 25— 35% nedvességtartalomra szárítjuk le. Erre a nedvességtartalomra azért van szükség, mert magasabb nedvességtartalom esetén a présmin­ta a további szárítás és megmunkálás után kijön a bőrből, ennél alacsonyabb nedvességtartalom esetén pedig a hagyományos préselésnél tapasz­talt hiányosságok lépnek fel, ekkor sem lehet maradandó préseffektust kapni. Meglepő módon tehát azt tapasztaltuk, hogy amennyiben a préselést nem a szokásos 14—16% nedvességtartalmú, hanem annál jelentősen ma­gasabb nedvességtartalmú bőrön hajtjuk végre a megfelelő puhaságot és préstartósságot kiala­kító speciális utáncserzési eljárást követően, ak­kor az utószárítás során a bepréselt minta bele­szárad, maradandóan „fixálódik” a bőrbe, és az utólagos feldolgozás során sem simul ki; egy­idejűleg a zsugorítási veszteség és ennek követ­keztében a nyersbőrszükséglet is igen jelentős mértékben csökken. Az ismert kémiai zsugorí­tási eljárásokkal szemben, melyeknél 100 m2 készáruhoz körülbelül 1000 kg nyersbőr szüksé­ges, a találmányunk szerinti eljárást alkalmazva 100 m2 készáruhoz körülbelül 675 kg nyersbőrt használunk fel. A mintázatot 40—70, előnyösen 40—50 °C hő­mérsékleten préseljük bele a bőrbe, folyamatos Üzemű présgépen, 250—350, előnyösen 250—300 atü nyomás alkalmazásával. Lényeges, hogy a préselési hőmérséklet ne menjen 70 °C fölé, mert magasabb hőmérsékleten — az alkalmazott nyo­más mellett — az utáncserzésben alkalmazott növényi cserzőanyag a bőr barkarétegét érzé­kennyé teheti. Az ismert módon utószárított bőrt kívánt eset­ben bármilyen további, ismert kikészítési eljá­rásnak alávethetjük. összefoglalva a találmányunk szerinti új eljá­rás előnyei a következők: — az előállított bőr telt, puha fogású, felüle­tén a zsugorított bőr barkaképe egyenletesen, maradandóan jelenik meg, és további feldolgo­zás során sem simul ki ; — felületveszteség és így a nyersbőrfelhasz­nálás jelentősen, körülbelül 60%-ára csökken; — az eljárás lényegesen üzem biztosabb, mint az ismertek, nem igényel speciális berendezése­ket és jóval kevesebb a hibaforrás; — a felületileg hibás — gyengébb szirtimentű — nyersbőrből magasabb értékű, nemesebb készbőr állítható elő. A találmány szerinti megoldást a következő példával kívánjuk szemléltetni a korlátozás szándéka nélkül. Példa 300 kg faragási súlyú krómcserzett marha­bőrt hordóba teszünk, 30 °C hőmérsékletű vízzel mossuk és a mosóiét leengedjük. Ezután a bőrt savtalanítjuk és speciális utáncserzésnek vetjük alá a következőképpen: a mért faragási súlyra számítva 100% 30 °C hőmérsékletű vizet, kétszer 1—1% nátrium-hidrogén-karbonátot és 1% nát­­rium-formiátot adunk hozzá, és ebben a fürdő­ben tartjuk 45 percig. Ekkor a bőr pH-ja 4,5 és 5,0 között van. Ezt követően por formájában a hordóba öntünk a mért faragási súlyra számít­va 5% mimózapor és 5% szulfitált gesztenye cserzőanyagokat, valamint az elérni kívánt szín­től függő mennyiségű színezéket, például 1—2% Sellaechtbraun HL-t. Az adagolás befejezése után a bőröket 60 percig forgatjuk a hordóban, majd a levet leengedjük. A bőröket ezután mossuk, vízzel 50—60 °C-ra melegítjük fel, majd hozzá­adunk a mért faragási súlyra számítva . 150% 50—55 °C hőmérsékletű vizet, és 5% Szulfolicker UDS, valamint 2% Ansolven RKS keverékéből ötszörös mennyiségű meleg vízzel készített emul­ziót. 45 perc forgatás után a levet leengedjük, és a hordóba a mért faragási súlyra számítva 150% 25—30 °C hőmérsékletű vizet teszünk, és hozzá­adunk 3% Syntanol special AMV-t. Ebben a für­dőben a bőröket 30 percig forgatjuk, majd 30 °C-os vízzel öblítjük és kibakozzuk. A pihentetett bőrt taszítógépen taszítjuk, ned­vességtartalmát szárítással 30%-ra állítjuk be, és Drees típusú présgépen 50 °C hőmérsékleten és 290 atü nyomáson préseljük, majd utószárít­juk 15% nedvességtartalomig. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents