180420. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hűtőelemek előállítására

MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 180420 Bejelentés napja: 1978. IX. 15. Bejelentés elsőbbsége: 1977. IX. 15. (WP C 23 F /201030) Német Demokratikus Köztársaság ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel Megjelent: napja: 1982. VII. 28. 1983. XII. 30. BA 3706 Nemzetközi : osztályozás : B 22 D 19, 00 ^^sTalálmáj^s Szabadalmi Tár.- , ■Jty-AJD ONA *■* Feltalálók : Wienegge Heinz mérnök, Eisenhüttenstadt, Ru­­barth Heiner oki. mérnök, Eisenhüttenstadt, Backhaus Klaus mérnök, Eisenhüttenstadt, Dr. Radtke Rudolf mérnök, Holzhausen, Treue Wolf­gang mérnök, Leipzig, Helmerich Heinz techno­lógus, Leipzig, Német Demokratikus Köztársa­ság. Szabadalmas: VEB Bandstahlkombinat „Hermann Matern”, Eisenhüttenstadt, Német Demokratikus Köztár­saság. Eljárás hűtőelemek előállítására 1 A találmány tárgya eljárás hűtőelemek előál­lítására beépített hűtőcsövekikel, kohászati ke­mencékhez, elsősorban nagyolvasztókhoz. Ismeretes, hogy kohászati kemencék, különö­sen a nagyolvasztók beépített hűtőcsövekkel el­látott hűtőelemekkel vannak felszerelve. A hű­tőelemek minőségi követelményei elsősorban akkor igen nagyok, ha előgőzölögtetéses hűtés­ről van szó. A hűtőhatást mindig a beépített hű­tőcsövekben áramló folyadék produkálja. A csö­vek ezért mindig meg kell őrizzék a kiindulási állapotban mért mechanikai-fizikai tulajdonsá­gaikat, a nagyfokú termikus igénybevétel elle­nére, hogy az üzemelés során fellépő nagy igénybevételnek ellenálljanak. A csövek igény­­bevétele az öntési művelet alatt, amikor is a hő­mérséklet meghaladja az 1100 °C-t, már olyan nagy, hogy megfelelő ellenintézkedések hiányá­ban revésedés, összehegedés és deformáció, va­lamint csőrepedések léphetnek fel. Ezen műve­let során elsősorban a csövek anyagának kar­bonban történő feldúsulását kell megakadályoz­ni. A karbon az öntött anyagból juthat a csö­vekbe, és ezzel a csövek szövetszerkezetének el­durvulását eredményezi. A fenti okok miatt a csövek beöntése előtt vé­dőintézkedéseket foganatosítanak. Ismert a csö­vek oxidos, szilikátos bevonása. Ezeket az anya­gokat többnyire meghatározott oldószerekkel viszik fel a csövek palástjára és az oldószerek 2 az öntés során közbülső gázréteget képeznek. A csövek túlzott felmelegedése ellen szokás a kvarchomokkal történő feltöltés és lezárás vagy a levegővel történő hűtés. Ha azonban a csövek belső palástját oxigéntartalmú közeggel hűtjük, a hőmérséklet-emelkedés hatására revésedés je­lentkezik. Ha a csöveket oxidos vagy szilikátbázisú anyaggal vonjuk be, a technológia meglehető­sen komplikált és számos hibaforrást rejt ma­gában, minthogy a védőbevonat-réteg száradás után rendkívül sprőd, és ezért lerakódásképző­désre, ill. hasonló hibákra hajlamos. A védőré­teg viszonylagos vastagsága miatt további hát­rányként jelentkezik a beöntés során a réteg bi­zonyos részeinek lehordódása és nemkívánatos helyen történő lerakódása az öntvényben. Ez az öntvényben is hibahelyeket eredményez. A köz­bülső réteg rossz hővezetési tulajdonságai, va­lamint az öntés során létrejövő különböző ré­tegvastagság következtében nem alakul kedve­zően a hőátadás sem a hűtőközeg, a hűtőcső és a hűtőelem között, és ez az üzemelés során tel­jesen kiszámíthatatlan károsodásokat okoz, aminek következménye a teljes hűtőrendszer meghibásodása. A jelen találmánnyal olyan eljárás kidolgo­zása a célunk, amellyel az ismertetett hátrányok kiküszöbölhetők, és ugyanakkor a hűtőelemek gyártása kisebb költséggel, egyszerűbben* elvé-5 10 15 20 25 30 180420 1

Next

/
Thumbnails
Contents