180416. lajstromszámú szabadalom • Biztosító szerkezet nyílászárókhoz, különösen műanyag ablakokhoz

3 180416 m 4 A találmány előnye, hogy egyszerű konstruk­cióval, öntött alkatrészek mellőzésével oldja meg azt a feladatot, hogy a szárny nyitott állá­sa esetén a kilincset ne lehessen buktatási hely­zetbe fordítani, ami kiküszöböli a szárny kisza- 5 kadásának, kiesésének a veszélyét. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a moz­gásátvivő szerkezet egy előnyös kiviteli példá­ját tartalmazzák. A rajzokon az 10 1. ábrán elölnézetben látható egy vázlatosan áb­rázolt nyíló-bukó ablak, amely szerel­vényekkel — közöttük a találmány sze­rinti zárszerkezettel van ellátva; a ig 2. ábra perspektivikus nézetben mutat egy sa­roktartományban beépített mozgásátvi­vő szerkezetet; a 3. ábrán a retesz biztosítási helyzetben, a 4. ábrán a retesz a szárny becsukott helyzeté- TM ben látható. Az 1. ábrán, amely szemléltető vázlat, a tokot 1, a szárnyat pedig 2 hivatkozási számmal jelöl­tük. A 3 zárszerkezethez a 7 kilincs tartozik, ng amelynek felfelé függőlegesen álló helyzetében a 2 szárny zárt, vízszintes helyzetében kibuktp­­tott, függőlegesen lefelé fordított helyzetben pe­dig nyitott helyzetben van. A 2 szárny mind a négy saroktartományában a (nem ábrázolt) mű- .,q ködtetőrudazat mozgásának átvitelére szolgáló 4 mozgásátvivő szerkezetek vannak rögzítve. (Ki­sebb szárnyak esetén nem szükséges körbemenő vasalat, és három 4 mozgásátvivő szerkezet al­kalmazása is elégséges lehet.) A billenési szöget állító szerkezetnek a két alsó sarokban 5 és 6 szerelvénye van. Az előbbi csak az 1 tokhoz, az utóbbi a 2 szárnyhoz és az 1 tokhoz is rögzítve van. A 2—4. ábrákon az 1. ábrán egészében 4 hi- 40 vatkozási számmal jelölt mozgásátvivő szerke­zetek közül a bal oldali alsó szerkezet látható nagyobb méretarányban. A szerkezet feladata, hogy az egymásra merőleges (nem ábrázolt) moz­­gatórudazatok között a 2—4. ábrákon látható, 45 fent részletesen ismertetett 3 zárszerkezettel keltett mozgást közvetítse, egyik rúdról a má­sikra a mozgást átvigye. A 4 mozgásátvivő szer­kezetnek íves 24 rugókötege van, amely pl. négy darab 0,15 mm vastag rugólemezből állhat, így 50 hajlékonysága megfelelő, és a fellépő erők által okozott igénybevételt hosszú időn át kibírja. A 24 rugóköteghez felül 25 kapcsolólemez, alul a 26 biztosítólemez csatlakozik és a (nem ábrázolt) mozgatórudazat függőleges része a 25 kapcsoló- 55 lemezhez, vízszintes része a 26 biztosítólemez­hez van rögzítve. Kívül a 27 takarólemez illesz­kedik a 25 kapcsolólemez — 24 rugóköteg — 26 biztosítólemez által alkotta egységre. A 27 ta­karólemez alakja azonos ennek az egységnek az 63 alakjával. A 24 rugóköteg megvezetésére belül az íves 28 vezetőlemez szolgál. A 28 vezetőlemez 29 fülekkel van a 27 takaróléchez rögzítve oly módon, hogy a 29 füleket a 30 lyukakon átve­zetjük, és a 27 takarólemez külső oldalán elhaj- 63 lítjuk. A 25 kapcsolólemez és a 26 biztosítóle­mez az egymást átfedő 31, 32, illetve 33, 34 ré­sek és 35, 36 csapok segítségével van a 27 taka­róléchez kapcsolva. A csapok a 37, 38 furatokon vannak átvezetve. Ez a szerkezeti megoldás le­hetővé teszi a 25 csatlakozólemez — 24 rugó­köteg — 26 biztosítólemez által alkotott egység­nek a 27 takarólemezhez viszonyított mind­két irányú elmozdulását, mert a csapok az egy­mást átfedő résekben elmozoghatnak. A 26 biztosítólemezben a 34 horony után egy hosszúkás 39 horony is ki van képezve, amely­nek két oldalsó ferde 40, 41 fészke van. Egy-egy fészeknek a horony belsejétől kifelé induló 40a, 41a ferde vezetőlapja, valamint a 39 horony hosszirányára keresztirányú 40b, 41b ütköző­lapja van. Ily módon a 39 horony felülnézetben fűrészfog alakú. A 39 horonyba a 42 biztosító­­pecek illeszkedik, amely a 43 csap vagy szegecs segítségével a 44 karhoz van mereven rögzítve. A 42 biztosítócsap a 39 horonyban annak hossz­irányára elmozgatható; a horony szélessége va­lamivel nagyobb a csap szélességénél. A 43 csap a 27 takarólemez 45 lyukján van átvezetve és abban elfordulhat. A 44 kar a 27 takarólemezen kívül helyezkedik el, és a 46 feszítőrugóval áll kapcsolatban, amely egyik részével a toknak fe­szül (amelyet a 2. ábrán nem tüntettünk fel), amikor a szárny zárt (csukott) helyzetben van. E szerkezeti megoldásból és elrendezésből kö­vetkezően a 46 feszítőrugó állandóan nekifeszí­ti a 42 biztosítópecket a 26 biztosítólemezben kiképzett 39 horony oldalfalának. A 46 rugó fe­szítőereje ellen dolgozik tehát a 42 biztosítópe­­cek 44 karján keresztül a nyílászáró tokja, ami­kor a nyílászáró (ablak) csukott helyzetben van. Ezt a helyzetet szemlélteti a nagyobb méretará­nyú 4. ábra. Ha a szárnyat nyitjuk vagy buktat­juk, a szárny természetesen eltávolodik a tok­tól, a 46 rugó a 42 biztosítópecket a 26 biztosí­­tólemez 39 hornyában elfordítja és a 42 pecek a 40 vagy 41 fészekbe beakad. (3. ábra) Ebből kö­vetkezik, hogy a (nem ábrázolt) kilincs mindad­dig nem fordítható el, ameddig a szárny becsu­­kása be nem következik. Ekkor a 44 rugó ismét a tok feszítőerejének hatása alá kerül, a 44 kart elfordítja, a 42 pecek a 40 vagy 41 fészekből ki­csúszhat és a kilincs elfordítható. A 2. ábra szerinti szerkezet egyszerű, nem tar­talmaz öntött fém alkatrészeket, akár műanyag, akár fa nyílászárókhoz alkalmazható. A szerke­zet a nyílászáró-profilhoz a 48 facsavarral rög­zíthető. A megoldás előnye, hogy a kilincs a szárny nyitott helyzetében nem fordítható el to­vább bukó helyzetbe, aminek súlyos következ­ménye — különösen nagyméretű szárnyaknál — a szárny kiszakadása lehet. Minden jelenleg is­mert nyíló-bukó ablaktípusnál ez a veszély fennáll. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletesen ismertetett kiviteli pél­dára, hanem az igénypontok által definiált ol­talmi körön belül számos módon megvalósít­ható. 2

Next

/
Thumbnails
Contents