180414. lajstromszámú szabadalom • Golyós logikai játék
3 180414.= 4 kák felületei itt is megkülönböztető jelzéssel vannak ellátva. A játék célja az ügyesség és a szerencse kombinálása, ahogy ezt a leírás 2. hasábjának 63. sorában olvashatjuk. De a szerencse szerepét már a játék konstrukciós kényszerűségei miatt sem zárhatjuk ki, hiszen a szerencse, a pillanatnyi tényezők határozzák meg, hogy a félrebillentett játékban a legfölső kocka átcsúszik vagy átfordul egyik oszlopról a másikra. Ezt a hatást még csak fokozza a leírás 6., 7. és 8. ábráján bemutatott kiviteli alak, ahol a játékot határoló falak belső felületére az oszlopokat egymáshoz képest elcsúsztató bütyköket készítenek. Konstrukciós kényszerűség az is, hogy itt csak két oszlopnyi, kockát lehet egymás mellé elhelyezni, ami a játék által felállított feladatot síkbeli esetté redukálja. Ráadásul növeli a szerencse, a bizonytalanság szerepét a játékban az a körülmény, hogy a határoló külső falak nagyon messze vannak a belső kis kockák külső felületétől. Könnyen előfordulhat tehát, hogy egy oszlopban a legalsó kocka az elülső fal mentén, a fölötte levő kocka pedig a hátulsó fal mentén helyezkedik el. Ekkor a legfölső, éppen a mozgatandó kocka továbbítása már nagyon nehézzé válik, a leírás rajzán bemutatott szabályos elhelyezkedés sohasem jön létre. Teljes mértékben kizárja a véletlen szerepét és nagymértékben növeli a térszemléletet a a 170 062 sz. magyar szabadalom szerinti térbeli logikai játék. A találmány lényege abban van, hogy a logikai játékot alkotó huszonhét elem szétszedés, tehát a logikai játékot alkotó nagy kocka megbontása nélkül hozhatók új helyzetbe, aminek eléréséhez egyetlen homológ művelet: a nagy kocka bármelyik lapját alkotó kilenc kis kockának az elforgatása szükséges. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a nagy kocka lapjait alkotó elemeket úgy lehet egymás mellé rendezni, hogy az egyes elemeket két egymásra merőleges irány közül az egyikbe elforgatjuk, miközben az elemhez és az irányhoz tartozó sík is elfordul az elem elforgatása során. Ilyen módon mindegyik elemhez két sík tartozik. Az elemeknek az adott síkban való eltolására nincs lehetőség, hiszen az elem elmozdítása során a mozgás síkjában elfoglalt helyzete nem változik. A térbeli logikai játék fenti tulajdonságából adódóan az elemeknek az egymáshoz képesti helyzete ugyan nagyon sokféle lehet, de mégis csak korlátozott, meghatározott számú. A játék megoldását ugyanis tehát nem különálló elemekből kell létrehozni, hanem az elemek egy csoportját kell egyidejűleg elmozdítani. Ráadásul a síkok forgatása során olyan szabályosság figyelhető meg, amely lehetővé teszi, hogy mozdulatsort tanuljunk be, amelynek segítségével a kívánt rendezettség bármilyen kiindulás esetén néhány mozdulattal elérhető. Ebben a stádiumban a bűvös kockával való manipuláció többé nem logikai játék, csak egyszerű tekergetés. A találmánnyal célom az ismert megoldású logikai játékok valamennyi hiányosságának egyidejű kiküszöbölése. A találmányommal megoldandó feladat tehát olyan logikai játék kialakítása, amelyben az egyes elemek elmozdulásának szabadságfoka nagyobb, amely esetében nincs lehetőség „algoritmus” kidolgozására a rendezettség eléréséhez, mert az vagy nem létezik, vagy nagyon bonyolult. Feladat még a térszemlélet, a kézügyesség fokozása, a variációs lehetőségek növelése és egészen új feladatként a memória fejlesztése. Mindezt a véletlen teljes kizárásával kell létrehozni. Találmányom alapja az a felismerés, hogy az elemeknek síkban való elmozdíthatóságával szemben vonal mentén való elmozdulásokat kell lehetővé tenni, a játékot a külvilágtól teljesen zárt oldalalakkal kell elhatárolni és olyan belső elmozduló elemeket kell. rendszeresíteni, amelyek egyik helyzetből könnyen átjuthatok valamely más helyzetbe. A továbbfejlesztés, azaz maga a találmány mostmár abban van, hogy a logikai játék belső tere teljesen zárt, a zárt térben golyókat helyezek el, amelyeknek száma eggyel kevesebb, mint a zárt térbe helyezhető maximális mennyiségű golyók száma, a golyók legalább kétféle színűek, a zárt tér oldalfalai pedig laza illesztéssel veszik körül a golyókat. A laza illesztés gépé- 30 szeti szempontból értendő, amikor a laza illesztéssel csatlakozó alkatrészek egymáshoz képest akadálytalanul elmozdulnak, de nem lötyögnek egymáshoz képest. A golyók tehát kétféle színűek, a zárt tér oldalfalai pedig legalább rész- 35 ben átlátszóak. Ez tehát azt jelenti, hogy a golyók akkor töltenék ki teljes mértékben az oldalfalakkal határolt zárt teret, ha eggyel többen lennének, mint ahányan vannak. De ez a körülmény azt is jelenti, hogy a golyók el tud- 40 nak mozogni a zárt térben, a hiányzó golyó helyére több irányból is lehet golyót gurítani. Ilyen módon lehetővé válik, hogy a kiszemelt elem, azaz egy golyó ne a hozzátartozó síkkal együtt, hanem csak a hozzátartozó vonallal együtt 45 mozduljon el. A többféle szín a golyók csoportosítását teszi lehetővé, a golyóknak a zárt térben való mozgását pedig a legalább részben átlátszó oldalfalakon keresztül figyelhetjük meg. A találmányom szerinti alapgondolat számta- 50 lan variációs lehetőséget tesz lehetővé. A lehetőségek egyik fajtája a zárt tér különböző kialakításából adódik. Szinte bármilyen térbeli forma elképzelhető, amely golyókkal tölthető ki. De a terek méretei, azaz a golyószám is tetszés 55 szerint növelhető. A variációs lehetőségek másik fajtája több zárt térnek egymáshoz való kapcsolásából adódik. Itt minden egyes zárt tér esetében az a helyzet, hogy a terek egy golyó híján teljes mér- 60 tékben ki vannak töltve golyóval. Miután az egyes terek egymástól el vannak választva, az egyik tér golyói nem tudnak a többi tér golyóival keveredni. De minthogy a terek egymáshoz is vannak kapcsolva, az egyik tár elfordítása 65 szükségszerűen magával hozza a többi tér el-5 10 15 20 25 2
