180410. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fémszalagok folyamatos öntésére

11 180410 12 rés célja — mint már mondottuk — a fémol­vadék turbulens áramlásának és az eltömődés­­nek a kiküszöbölése a 30 öntőnyílásban. Ugyancsak a turbulencia kiküszöbölésére szolgál a 24 öntőelem öntési irányba néző ré­szeinek lekerekítése. A lekerekítéseket, példá­ul az 5. ábrán látható 50 ívelt felületet úgy is előállíthatjuk, hogy a 24 öntőelemet erodáló anyagból, például Kaowool HS-ből készítjük, aminek következtében az üzemelés során rö­vid időn belül kialakulnak a lekerekített felü­letek. A 32 felső rész 42 nyúlványának leke­rekítése a turbulenciát is csökkenti. A lekere­­kítés természetesen történhet a megmunkálás során is. A találmány szerinti berendezés működteté­sének egyik lehetséges változata a következő­képpen töi’ténik. A fémolvadékot a fűtött 22 öntőedénybe vezetjük. Mint már mondottuk, a melegítés történhet indukciós tekercsek vagy ellenálláshuzalok segítségével a 22 öntőedény körül vagy fölött, az adott körülményektől füg­gően. A lényeg mindig az, hogy a fémolvadékot viszonylag állandó hőmérsékleten lehessen tar­tani. Egy másik változat szerint a fémolvadékot közvetlenül az előmelegített 22 öntőedénybe öntjük. Az előmelegítés megakadályozza a fém­olvadék egy részének lefagyását és a 30 öntő­nyílás bedugulását az öntés kezdetén. Az elő­melegítéssel történt beindítás után a további beadagolt fémolvadék már a 22 öntőedényt és a 24 öntőelemet megfelelő hőmérsékleten tart­ja a további üzemelés során ahhoz, hogy az anyag akadálytalanul haladjon át a 30 öntőnyí­láson. Bizonyos esetekben az ívelt 24 öntőele­met is fűthetjük az egész művelet során. A be­adagolt fémolvadékot adott esetben túlhevít­hetjük, hogy lehetővé tegyünk az első szakasz­ban bizonyos mértékű lehűlést anélkül, hogy a lefagyás veszélyével kellene számolni. A hőmérsékleten kívül a 20 fémolvadék szint­jét is állandó értéken kell tartani a műveletek során. Ez az érték előnyösen kisebb, mint a 30 öntőnyílástól mért 26 cm. Erre azért van szük­ség, hogy a 20 fémolvadék metallosztatikus nyo­mása állandó legyen az öntés során és így a 30 öntőnyíláson állandó mennyiségű fémolva­dék kiáramlása váljék lehetővé. Állandó ma­gasságot úgy lehet biztosítani, hogy a 20 fém­olvadékot a 22 öntőedénybe mindjárt a kívánt magasságig öntjük be, azután pedig folyama­tosan szabályozzuk a további fémolvadék be­adagolásának sebességét. így a 22 öntőedény­ben állandó metallosztatikus nyomás biztosít­ható. Természetesen a 20 fémolvadéknak a 22 öntőedénybe történő bevezetését mindig arány­ban kell tartani a 30 öntőnyíláson kiáramló fémolvadék mennyiségével. A 20 fémolvadék­nak a 22 öntőedényben állandó magasságon történő tartása biztosítja, hogy a 30 öntőnyílá­son kiáramló fémolvadék mennyisége viszony­lag állandó legyen, és a 12 öntődob 14 palást­ján kialakított 10 öntött szalag minősége is egyenletes maradjon. Megoldható azonban az állandó nyomáson történő kivezetés úgy is, hogy szabályozzuk a 22 öntőedényben levő 20 fém­olvadék fölött levő gáz nyomását. Ha az 1. ábrán látható 22 öntőedényhez ha­sonló megoldást alkalmazunk, annak anyagá­ul célszerű a Garnex nevű, ke'reskedelmi for­galomban kapható anyagot választani. Ez egy 304 jelű rozsdamentes acélanyag. A 30 öntőnyílás méretei a bemutatott megoldásnál 33 x 2 mm. A 30 öntőnyílás 38 külső felülete és a 14 palást közötti rés mérete 0,5 és 1 mm között van. A 12 öntődob vízhűtésű vörösréz dob, amelyet 283 méter/perc kerületi sebesség­gel mozgatunk és a fémolvadékot a 22 öntő­edénybe ennek megfelelő mértékben adagoljuk kb. 1593 °C hőmérsékleten. Ezt a hőmérsékle­tet optikai pirométer segítségével határoztuk meg. Az öntési művelet so'rán a 20 fémolvadék­nak a 22 öntőedényben a 30 öntőnyílástól mért magassága kb. 152 mm volt. Az így előállított szalag vastagsága 0,15—0,2 mm volt és minő­sége az elvárásoknak megfelelt: keménysége és képlékenysége az öntött anyagminőségeknél szokásos mértékű volt. A szalagöntés során a 10 öntött szalag haj­lamos volt a 14 palástra tapadni közvetlenül a 16 kezdőpont után. A letapadt szalag hossza akár az 1 m-t is elérte. Nyilvánvaló azonban, hogy ha a 10 öntött szalag a forgó 12 öntődob 14 palástján marad egy teljes fordulaton át, a 22 öntőedény, de elsősorban a 30 öntőnyílást tartalmazó 24 öntőelem károsodása várható. Kí­sérleteink során a 10 öntött szalagnak a 14 pa­lástra történő tapadását kapa'rókések alkalma­zásával akadályoztuk meg. Ilyen kaparókése­ket helyeztünk el a 14 palást felületének köze­lében, a 30 öntőnyílástól 75—180 cm távolság­ra. Ezzel a megoldással könnyen megakadá­lyozható a szalagnak a leragadása. A kaparó­kések a 10 öntött szalagot folyamtosan levá­lasztják a 12 öntődob 14 palástjáról. Különö­sen jól beváltak ezek a szerkezetek vékony amorf szalagok öntése során, amelyeknek na­gyobb a leragadási hajlama, mint a krisztal­­litos anyagoknak. Ügy gondoljuk, hogy az ön­tött anyag tapadása lényegében a 14 palást és a 10 öntött szalag közötti termikus kontaktus minőségének függvénye. A leragadás a bemuta­tott megoldáson kívül egyéb eszközökkel is ki­küszöbölhető: alkalmazhatók például légsugaras leválasztóelemek is. A bemutatott berendezés alkalmas jó minő­ségű öntött szalagok előállítására, beleértve eb­be az amo'rf öntött szalagokat is. Amorf öntött szalagnak nevezzük azokat a szalagokat, ame­lyek legalább 25%-ban amorf szerkezetűek. Ter­mészetesen ilyen anyagok öntése esetén a hű­tési sebességnek nagyobbnak kell lenni, mint a krisztallitos anyagok öntésekor. A hűtés se­bességét fokozhatjuk például a 14 palást moz­gási sebességének fokozásával. A találmány szerinti megoldásnak két haté­kony változata van. Az egyiknél a 30 öntő­nyílást közvetlenül a 14 palást közelében he­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents