180378. lajstromszámú szabadalom • Növelt sugársó felületű kemence falazati elem főleg ipari hevítő kemencék számára
180.378 növelése mellett. /Basaa G., -Könczöl S.: Lángok éa sziláid testek emissziós tényezőinek tulajdonságairól. Energiagazdálkodás, 1977* 8.-9.sz. 329-335» oldal./ Nem ismeretes azonban a falazat találmány szerinti olyan kialakítása, amikor la a falazat munkatér felöli felületének növelése az áteresztő furatl^uk-rendszért tartalmazó fal alkalmazásával és az emissziósképességet növelő forgástest alakú üregek az áteresztő furatokhoz történő egyidejű csatlakoztatásával történik. Ezzel a megoldással egyszerre jelentkeznek mindazok az előnyök, amelyek a felsorolt esetekben külon-külön jutnak érvényre. Ennek követkentébeh a találmány szerinti megoldás technikailag haladó, mivel mind a tüzelőanyag tökéletesebb elégése, mind a sugárzó felület növelése, mind az emisszióképesség növekedése hatásában ugyanazon a helyen és egyidejűleg jelentkezik, A találmány egyik megvalósítási formája szerint kialakított kemence elem munkatér felüli felületén, vagy különféle kialakitásu csatornák, amelyekben furatok, vagy különféle alakú és mélységű forgás test alakú üregek vannak, amelyek a falon áthaladó furatokhoz csatlakoznak. A csatornákkal kialakított egységnyi felület az egységnyi felületű sík falhoz képest mintegy 25-30 /o-al, a forgás test alakú üregekkel pedig 140-150 ';í-al növekszik. A csatornák és forgástest alakú üregek, a sugárzó kemence elem emissziós tényezőjét is megnövelik mintegy 10 %-al. A fentiekből adódik, hogy a találmány szerint kialakított kemence elem által a sugárzással átszármaztatott hőmennyiség lényegesen me^nő éa ezáltal a betét hevitéai ideje csökken, és a kemence hatásfoka nő. A megoldás alkalmazásával energiatakarékosság érhető el* ' A találmány célja a munkadarab hevitéai idejének és a fajlagos hőfelhasználásnak csökkentése. A találmány lényege a kemence áteresztő kivitelű falazatának elsősorban boltozatának, belső munkatér felőli felületnövelése, miáltal a konvektiv utón átvett hőmennyiség, a megnövelt felület arányában, a munkadarabnak sugárzás utján átadódik* A találmányt részletesebben rajz alapján ismertetjük, amelyen példaként egy iveit falazat rész, egy kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra példakéntl boltozat kiviteli alakja, oldal nézetben. A 2,3*4. ábra az 1. ábrán feltüntetett boltozat Í£é t _f elme t s z e t ét tünteti fel, oaatornás éa for gás test mély i t éaü kialakításban. A boltozat kialakítható idomtéglából, tűzálló betonból, és szálas tűzálló anyagból. A boltozat iveit kiképzésű. Egyik végén a 3 jelű hengerpalást felület és a másik vegén a 7 hengerpalást horony, a tömbök kapcsolódását és hőtágulásból adódó elmozdulás kiegyenlítődését szolgálja. A 2 furatokon keresztül távozik az égéstermék« A 6 kereszt irányú csatorna amely szükség szerint alkalmazva, az intenzív füstgáz keveredést szolgálja. A hős a b i rány u-iv-msnt én-elhelyezett félnietnov ela cs at or nâk a 2. ábrán 1 csatorna, a 3» ábrán a 4 csatorna, a 4. ábrán 5 csatornák, lényegében osak kialakit ésukban különböznek egymástól, de azonos célúak. A 2, 3 és 4 ábra A-A metszetén háromféle felületnövelő csatorna, az 1,4,5 csatornák mig ugyanezen ábrák B-B metszetén a háromféle, csatornában elhelyezett'felületnövelő 8,9,10 forgás teatalaku üreg kialakítása látható. A 2,3,4. ábra szerinti példaként! kiviteli alak csak a csatornák, ill. a forgástestalaku üregek alaki kiképzésében tér el 2
