180357. lajstromszámú szabadalom • Elektronikus terhelőberendezés

180.357 sitö közöa pontjáról a 6 alapjelképző Kimenetével öaazekötött 9 kapcsolási pontra van vezetve. A 9 kapcaoláai pont a szabá­lyozó és meghajtó egységhez tartozó sorosan kapcsolt 1 diffe­­renciálkomparátoron éa 2 meghajtón keresztül a 7 terhelőegyaég b2 éa b3 bemenetére van vezetve. A 7 terhelőegység /2. ábra/ célszerűen 21 éa 22 tranzisz­torok kollektorával összekötött ellenállások /18, 19/ aoros kapcsolásaira épül. A 10 bemeneti kapoccsal 20 sönt kapcsoló­dik, amelyet célszerűen 13 árammérővel /A/ látunk el. A 10, 11 bemeneti kapcsok között 12 voltmérőt /!/ iktatunk be. A 20 sönfc- és + pontjai egyúttal a 7 terhelőegység bl és a2 bemenetel. A 20 sönt után 25 áramkorlátozó dióda van beépitve, amelynek katódja a 10 és 11 bemeneti kapcsokkal párhuzamosan kötött 17 kondenzátor egyik fegyverzetére csatlakozik. A 17 kondenzátor másik fegyverzete 15 és 16 tekercs közös pontján keresztül a 11 bemeneti kapocsra csatlakozik. A 11 bemeneti kapocs éa a 15 tekercs között célszerű 14 megszakító elhelyezése, amely tul­áram ellen biztosít védelmet. A 17 kondenzátorral párhuzamosan a 18 ellenállásból és 21 tranzisztorból, illetve a 19 ellenál­lásból és 22 tranzisztorból álló soros kapcsolások helyezked­nek el. A 21 és 22 tranzisztor kollektora diódákon keresztül a 17 kondenzátor másik fegyverzetére van vezetve. Bázisuk egy­- egy 23» 24 tel^esitménytranzisztor eraitterére csatlakozik. A 23» 24 teljesítménytranzisztorok bázisa tápellátást biztosító c bemeneti pontra van vezetve, mig a 21 és a 22 tranzisztor emittere a 25 áramkorlátozó dióda és a 17 kondenzátor közös pontjára csatlakozik. A szabályozó és meghajtó egységet /3. ábra/ az 1 different ciálkomparátor a 6 alapjelképzővel kapcsolja össze, A 2 meghaj­tó tranzisztoros kapcsolása tápellátást biztosit a 7 terhelő­­egység 23, 24 teIjesitménytranzisztorainak. A 3 ellenőrző jelet képző egység a 7 terhelőegység 20 sönb­­jére kapcsolódik. Az innen jövő jelet 4 előjelfordító erősítő­re juttatja, ahonnan az az 5 áramkorlátozóba ^jut. A találmány szerinti elektronikus terheloegység működése a következő: A 21 és 22 tranzisztorok a 18 és 19 ellenállásokat a 23 és 24 teljesitménytranzisztorok által meghatározott ideig kap­csolják be. Az igy létrejövő terhelő áramot a 15 és 16 teker­csek simítják, illetve a 17 kondenzátor a csúcsokat kiszűri. A káros feszültségcsucsok kialakulását a 21 éa 22 tranzisztorok kollektorára kapcsolódó diódák is gátolják. A terhelendő fe­szültségforrást a 10 és 11 /- és +/ bemeneti kapcsokra kell ik­tatni. Ha a terhelendő feszültségforrás bekötése nem megfelelő, vagyis fordított polaritással történik, a 12 voltmérő /V/ nega­tiv irányba tér ki és a 25 áramkorlátozó dióda lezárja az áram útját. Ily módon a 21 és 22 tranzisztorok védelme tuláram el­len biztosított. Ugyancsak tuláram ellen biztosítást lát el a 14 megszakító. A terhelő áram létrehozásához a 23 és 24 teljesitménytran­­zisztor a szabályozó és meghajtó egység 2 meghajtójáról kap táplálást. A 6 alapjelképzőben, például változtatható ellenállás, po­­tenciométer segítségével előállított áramalapjelet az 1 dirfe­­renciálkomparátorba vezetjük, amely a 7 terhelőegység áramát is követi. Kimenetén a 2 meghajtót tápláló feszültség jelenik meg, amely biztosítja a vizsgálandó feszültségforrás megfelelő nagy­ságú terhelését. 3

Next

/
Thumbnails
Contents