180354. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés folyadékhűtő atomreaktorokhoz
180.364 ágban, például a 19 primerköri szivattyú és a 17 hőcserélő közötti szakaszon, a T kereszfcmetszetben eltörik a 11 primerköri csővezeték, akkor annak törött végei eltávolodnak egymástól,és a T keresztmetszeten keresztül a 16 hűtőfolyadék a 22 fojtócsŐ- be jut. A törött csővégek eltávolodását a hőcserélő behatárolja, és ezt a kompenzátorok még követni tudják. A T keresztmetszet környezetében a 16 hűtőfolyadék hőmérsékletéhez tartozó telitési nyomás alakul ki, amely elzárja'a 28 tágulási és elfordulási kompenzátoron levő nyomáshatároló 30 fojtószelepeket. Kismértékű szivárgás a 28 tágulási és elfordulási kompenzátor, a 22 fojtócső illeszkedési résein keresztül jön létre. A 28 tágulási és elfordulási kompenzátor hosszának megfelelő megválasztásával a kiáramlás ezen a résen nem ér el számottevő értéket, így a 16 hűtőfolyadék a belső bordázattal ellátott 22 fojtócső belső felülete és a 11 primerköri csővezeték külső felülete között áramolva továbbhalad, eléri a 19 primerköri szivattyút ^ átáraralik a 25 második összekötő vezetéken, mely a be- és kilepőcsonkig felszerelt fojtócső szakaszokat köti össze, majd eljut a 29 elhajlási kompenzátorokba. Ezeknek résein át újból létrejön egy kisméretű szivárgás, de a 16 hűtőfolyadék nagy része a 27 és .a 25 összekötő vezetéken át egy újabb 22 fojtócső szakaszba jut. Eközben a 11 primerköri csővezetékből kiáramlott 16 hűtőfolyadék nyomása a folyadéksurlódás miatt lecsökken, gőztartalma megnövekszik, ami a súrlódást tovább növeli. Mire a folyadék-goz elegy a 25 és 24 összekötövezetékeken át újabb fojtócsőszakaszokon át valamelyik tágulási kompenzátornak a nyomáshatároló 30 fojtószelepéhez ér, nyomása már csak kis mértékben haladja meg a környezeti nyomást. Ezért nem zárja be a nyoraáshatároló 30 fojtószelepeket és rajtuk keresztül kijut a környezetbe, ahol a permetező hűtő 31 fuvókán át érkező hidegvízzel keveredik és tovább hűl. így a 12 reaktorépületen belül a nyomás csak nagyon kevéssel haladja meg az előirt egy atmoszférát. A 22 fojtócső méretezését úgy kell elvégezni, hogy bárhol jön létre a csőtörés, a 22 fojtócsőbe a 11 primerköri csővezetékből kiáramló 16 hűtőfolyadék mindig megtegyen egy olyan hoszszu utat, amely alatt a nyomása a külső környezet nyomását megközelítő nyomásértékre csökkenjen és igy találjon egy olyan 30 nyomáshatároló fojtó szelep csoportot, amely nyitva marad és amelyen át kiáramolhat. A 11 primerköri csővezeték nem teljes csőtörése esetén a lönbséggel, hogy a elenség hasonlóan játszódik le, azzal a kü- 2 fojtócsőben nem minden borda között lesz áramlás, hanem csak néhányban. A törési felület alakja és helye határozza meg, mely bordák között lesz áramlás. Ha a törés a 21 nyomástartó edényt és a 13 reaktortartályt összekötő 20 nyomástartó csővezetékben következik be, ami kisebb keresztmetszetű, mint a 11 primerköri csővezeték, akkor ez a fentiekben leirt esethez hasonló módon megy végbe, azzal a különbséggel, hogy itt nincs összekötő vezeték és a nyomáscsökkenés nagy része a 28 tágulási és elfordulási kompenzátor, valamint a 29 elhajlási kompenzátor rései között megy végbe. A 2. ábrán látható 11 primerköri csővezeték és 22 fojtócső keresztmetszete, melynél a T keresztmetszetű 11 primerköri csővezetékhez a belső 35 bordákkal ill. bordázattal illeszkedő és’külső 36 hőszigeteléssel ellátott 22 fojtócső van kikapcsolva. A nagyobb folyadéksurlódás elérése miatt célszerű a 35 bordák B keresztmetszetét kisméretű ellenállástestekkel, pl. 37 ^as^foig gyűrűkkel és/vagy 38 hullámositott lemezcsikokkal kitől-4
